Eszelős gyilkosság politikai díszletekkel

Eszelős gyilkosság politikai díszletekkel

Pawel Adamowicz gdanski polgármester beszél a jótékonysági rendezvényen, percekkel a végzetes támadás előtt. Gyász és döbbenet Lengyelországban (Fotó: Reuters/Bartosz Banka)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A január 13-ára eső vasárnap este legfontosabb lengyel híre az lett volna, hogy az egyik legnépszerűbb lengyel karitatív szervezet jótékonysági estjén 92 millió zlotyt (mintegy 7,2 milliárd forint) gyűjtöttek össze a beteg gyerekek gyógyítására. Az élet azonban borzalmassá rajzolta át ezt az estét, és gyászba borította Lengyelországot. A rendezvényen ugyanis egy állítólag pszichés problémákkal küzdő, az év végén szabadult bankrabló szíven szúrta Gdansk népszerű polgármesterét, Pawel Adamowiczot.

A gyász és a döbbenet uralja a lengyel közéletet. Az egész ország gyászolja Gdansk polgármesterét, akit egy jótékonysági célú, szabadtéri rendezvényen késelt meg egy büntetett előéletű, 27 éves gdanski férfi, Stefan W., akinél a PAP hírügynökség hivatalosan meg nem erősített értesülései szerint korábban skizofréniát diagnosztizáltak; azt ordítozta, hogy a lengyel börtönökben átélt szenvedéseit bosszulta meg a politikuson.

A támadást azonnal elítélte Andrzej Duda államfő, Mateusz Morawiecki kormányfő és Joachim Brudzinski belügyminiszter. Pawel Adamowicz temetésének a napját gyásznappá nyilvánították. Több lengyel nagyvárosban ezrek emlékeztek a megölt politikusra. A gdanski óvárosban rövid beszédet mondott a gdanski származású Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A varsói gyűlést a fővárost irányító Polgári Platform (PO) képviselői szervezték, s jelen volt a PO elnöke, Grzegorz Schetyna is. Adamowicz lelki üdvéért szentmisét mutattak be, amelyen részt vett Andrzej Duda elnök is.

Az 53 éves Adamowicz az országos szinten jelenleg ellenzékben lévő Polgári Platform alapító tagja volt. Több ciklus óta, nagyjából húsz éven át vezette Gdansk városát. A tavaly novemberi helyhatósági választásokon független jelöltként választották újra. Elképzelni sem lehetett, hogy őt bárki is bántsa, hiszen szinte mindenki a barátja volt, szerették az emberek. Nemcsak azért, mert Lengyelország egyik legélhetőbb városává tette Gdanskot, hanem emberségéért, kedvességéért, közvetlenségéért is. Családi gyökerei Vilniushoz kötötték, s polgármesterként mindig kiemelte városa, Gdansk sokszínűségét.

Éppen ezért döbbentett meg mindenkit e jó szándékú ember halála. Ő ugyanis nem tartozott a megosztó politikusok közé. Ám amikor a gyűlölet uralja el a társadalmat, akkor ez sem számít. Adamowicz tragikus halála ezért figyelmeztető. Ahogy vezércikkében a Rzeczpospolita fogalmaz, a lengyel társadalom átlépte a Rubicont. Ugyan a polgármestert valószínűleg nem politikai okból ölték meg, ám a jó ideje kiélezett közhangulatban a politikai elit felelőssége elvitathatatlan. Méghozzá azért, mert hagyta, sőt segítette, hogy az agresszió kimenjen az utcára. S mint a konzervatív lap is figyelmeztet, ha nem kezdődik mindent átfogó harc a gyűlölet visszafogására, akkor minden politikusnak a kezén ott szárad Adamowicz vére.

Az általános döbbenet magyarázható azzal a felismeréssel is, hogy a lengyel társadalom politikai értelemben elvesztette az ártatlanságát. Idáig büszkélkedhetett azzal, hogy 1989-ben vértelen forradalommal jutott hatalomra az antikommunista ellenzék. Majd nyugtathatta magát azzal, hogy a politikát ugyan mára elöntötte az ellenségeskedés, a verbális agresszió, ám ez „csak” politika, és nem fizikai erőszak. Gdanskban a kés ugyan egy eszelős bűnöző kezében villant meg, ám ehhez a bűntetthez a politika adta díszletet és a táptalajt is. Pawel Adamowicz szimbolikus áldozata az egyre agresszívabb közhangulatnak, a társadalom egyre mélyebb megosztottságának. Hiszen ebben a közhangulatban egyre inkább elmosódik a határ az orvosi esetek, a virtuális világ kegyetlensége és a valóság között.

S ez nemcsak Lengyelországban van így. Miközben az európai elit még abban a hitben ringatja magát, hogy békés, nyugodt világban él, választóik indulata már elszabadult, és készek akár ölni is. Visszatérni látszik a múlt század '70-es éveinek a Vörös Brigádok által fémjelzett politikai terrorja. Ez a politikailag motivált erőszak a politikusoktól kezdve mindenkit elérhet. A németországi Szász-Anhaltban előbb robbantottak a jobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD) irodája előtt, majd Brémában brutálisan agyonverték a párt egyik politikusát. Csehországban első fokon négy évet kapott a nemzeti populista Szabadság és Közvetlen Demokrácia nevű párt egyik idős aktivistája, mert fákat döntött a vasúti sínekre. A vonat kisiklatásával a migráció jelentette veszélyre akarta felhívni a figyelmet. De az iszlám terrorizmus mellett már az európai társadalmak egyre mélyebb nemzeti, vallási, ideológiai megosztottságából fakadó gyűlölettel, és az ebből táplálkozó agresszióval is együtt kell élnünk. Ideje felébredni, amíg nem késő!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/3. számában jelent meg, 2019. január 18-án.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/3. Magyar Hangban? Itt megnézheti.