HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Kizárhatják M...

Kizárhatják Moszkvát az Európa Tanácsból

HIRDETÉS

Az orosz képviselők nélkül kezdődött meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) téli ülésszaka. Moszkva még 2017-ben felfüggesztette tagdíjfizetését, így mint Thorbjørn Jagland főtitkár felvetette, Oroszországot a nyártól formai okokra hivatkozva kizárhatják az Európa Tanácsból. De megvárja-e mindezt Moszkva? A kérdés ugyanis nemcsak az, hogy szükség van-e a jelenlegi Oroszországra Európának, hanem ennek fordítottja is.

HIRDETÉS

Brexit, frexit, polexit, italexit… ruxit? A mai világpolitika gazdag az ilyen neologizmusokban. A britek döntése után már nagyon nem lepődhetünk meg semmin. Most már lassan azon sem, ha London mégis elállna a kilépéstől. A brexit analógiájára egyes euroszkeptikus körökben divattá váltak az ehhez hasonló jelszavak, ám éppen a britek példáján láthatjuk, hogy nem eszik azért olyan forrón a kását. Hiába van bajban az Európai Unió, hiába jogos a bírálatok jelentős része, azért bent még mindig jobb, mint kint.

A britek távozása erősíti a német-francia tengelyt és a föderális átalakítás híveit | Magyar Hang

Komoly változásokat hozhat a brexit az Európai Unión belül.

A ruxit nem orosz részről merült fel először, s érthető módon ez a neologizmus nem is az EU-t érinti. Hanem az Európa Tanácsot (ET) , amelynek parlamenti közgyűlése az ukrán válság 2014-es kirobbanása óta szankciókkal sújtja Oroszországot. Az orosz parlamenti küldöttség tagjai ennek értelmében nem szavazhatnak a közgyűlésen, nem vehetnek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehetnek jelentéstevők, nem vehetnek részt a választásokat megfigyelő küldöttségekben, és nem képviselhetik a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül.

A szavazati jogától megfosztott orosz küldöttség ezután 2016-tól bojkottálja a parlamenti közgyűlés munkáját, 2017-től pedig felfüggesztette a mintegy 30 millió eurós tagsági díj befizetését is. „Oroszország nem vásárol arra a filmre jegyet, amelyet nem néz meg a moziban” – indokolt a duma alelnöke, az orosz tárgyalódelegációt vezető Pjotr Tolsztoj. Az Európa Tanács alapszabálya szerint azonban azt az országot magából a tanácsból is kizárhatják, amelyik két éven át nem fizet tagdíjat. Ez a pillanat Oroszország esetében júniusban jön el.

Az esetleges kizárásról az ET miniszteri szintű ülése dönt, és kétharmados többség szükséges hozzá – figyelmeztetett a napokban maga Jagland főtitkár, arról azonban nem beszélt, hogy megkezdődött-e a kizárás előkészítése. A német külügyminiszter egyébként már most jelezte, hogy a megegyezésben, és nem Moszkva tagságának megvonásában érdekelt.

HIRDETÉS

Minél jobban szorongatják, Putyin annál erősebb | Magyar Hang

Az orosz gazdaságnak fájnak a büntetőintézkedések, amelyek valódi céljukat azonban így sem érik el.

Eközben mind egyértelműbben vetődik fel, hogy Moszkva esetleg meg sem várja a kizárást. A vezető orosz politikusok közül erről a lehetőségről először tavaly ősszel a felsőház elnöke, Tatyjana Matvijenko beszélt. Ezután felerősödtek az ezt az álláspontot támogató hangok. Ezek után nem volt meglepő a duma döntése, amellyel a napokban egyhangúan elvetette, hogy az orosz törvényhozás küldöttsége visszatérjen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tanácskozására, és Moszkva 2019-ben felújítsa a tagdíjfizetést.

Az alsóház nehezményezte azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bíráinak több mint felét orosz részvétel nélkül választották meg, ami a képviselők szerint Oroszország viszonylatában felveti a testület döntéseinek legitimitását. Nem ért egyet a kilépést sürgetőkkel a felsőház külügyi bizottságát vezető Konsztantyin Koszacsov, ő úgy véli, az Európa Tanács nem egyenlő annak parlamenti közgyűlésével. „Az ET-vel semmi bajunk nincs, nem kell sietni a kilépéssel. Az más kérdés, ha maga az Európa Tanács kezdeményezi azt” – fogalmazott Koszacsov, hozzátéve, hogy a kizárás nem indul meg júniusban automatikusan, és egyébként is ahhoz a 47 állam kétharmadának a szavazata szükséges.

Itt tartunk jelenleg, és önmagában az, hogy idáig jutott a vita, jelzi a két fél közötti bizalmatlanság mértékét. Egyértelmű, hogy Oroszországra ilyen szankciókkal már nem lehet hatni. Ezeknek nincs is sok értelme. Közben ugyanis Moszkva leszámolt az elit egy részében a közelmúltig még meglévő illúziókkal, hogy Oroszország és a Nyugat között megromlott viszony belátható időn belül helyrehozható. Nem. A szembenállásra hosszú távon kell berendezkedni, s ez a kapcsolatok új megközelítését igényli.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/5. számában jelent meg, 2019. február 1-jén.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/5. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,934lájkolóTetszik
2,830követőKövetés
18,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„A világ kezd totálisan meghülyülni” – Magyar Hang-ajánló

Presser Gábor- és Stefano Bottoni-interjú. Riport a határról és az épülő tiszaújvárosi konténervárosról. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek