Kezdőlap Külföld Jávor Benedek...

Jávor Benedek: Nem a migráció a legfontosabb kérdés Európában

A közelgő európai parlamenti választás belpolitikai tétje, hogy egy jó szerepléssel lendületet tud-e venni az ellenzék az őszi önkormányzati választás előtt, míg uniós szinten az a fő kérdés, sikerül-e a Fidesznek nagyobb teret nyernie a Néppártban, ezáltal radikalizálni a pártszövetséget – fejtette ki lapunknak Jávor Benedek. Az Európai Parlament zöldpárti politikusa szerint a migrációs válságot nem a magyar kerítés, hanem a nemzetközi egyezmények fékezték meg, az Európai Ügyészség pedig gátat szabna az uniós források lenyúlásának. EP-választási ráhangoló, 3. rész! 

HIRDETÉS

– Miközben a Fidesz nagy lendülettel fordul rá az újabb EP-választási kampányra, az ellenzék még azt sem tudja, milyen formában induljon el. Lát még esélyt értelmezhető összefogásra, közös listára?
– Az ellenzéknek meg kell találnia a közös pontokat, amelyek mentén az együttműködést ki tudjuk alakítani. A Közös Európa kezdeményezésben rögzítettük a legalapvetőbb célokat, ezek között ott van az uniós ügyészséghez való csatlakozás, a korrupció elleni fellépés, a közösségen belüli, a kelet–nyugati és észak–déli szakadék hatékonyabb szűkítése a gazdasági kormányzás eszközeivel, de a célok között van a minőségi oktatás fejlesztése is, hiszen ez az alapja a versenyképességnek. Emellett teret kell adni a saját céloknak is, ilyenek a különböző szakpolitikai programok. De meggyőződésem, hogy nem – példának okáért – a környezetpolitikai célkitűzések hangsúlyozásával lehet megszólítani a választókat, hanem ennél alapvetőbb kérdésekkel.

Szanyi Tibor: Borítékolom, hogy a Vajna-hagyaték is a nemzet gázszerelőjénél landol | Magyar Hang

A Mészáros Lőrinc nevű Orbán Viktor hovatovább gazdagabb lesz, mint a mögötte lévő 99 leggazdagabb magyar együttvéve – mondja az MSZP EP-képviselője. Interjú.

– Tehát néhány hónappal az EP-választás előtt egyelőre még csak az elméleti alapozásnál tartanak, miközben az ellenzéknek el kellene kerülnie egy újabb méretes zakót, ha labdába akar rúgni az őszi önkormányzati választásokon. Ön szerint mi a fő tétje a tavaszi EP-választásnak?
– A kérdést szét kell választani belpolitikai és külpolitikai következményekre. A belpolitikai tét az, hogy az ellenzék el tudja-e kerülni az újabb súlyos vereséget, vagy sikerül valamilyen eredményt felmutatni, ami lendületet adhat az önkormányzati választásokra és 2022-re is. Kódolva van az ellenzék súlyos veresége abban a szétaprózódott struktúrában, amelyben jelenleg van. Európai parlamenti szinten nagy átrendeződésre nem számítok, nem hiszek abban, amit a fideszes narratíva sugall, hogy a mostani EP-választás után a radikális, EU-szkeptikus erők áttörésével új irányt vesz a közösség működése.

Annak, hogy ez nem fog megtörténni, számos oka van. Kezdve a brexittel, a következő parlamentben már nem kap helyet az a közel félszáz, az európai döntéshozatalt elég aktívan széttrollkodó, unióellenes brit képviselő, ami számottevő veszteség lesz e tábornak. Ezt nyilván ellensúlyozzák valamilyen mértékben a bent maradó tagállamokban erősödő szkeptikusok, de nagy átrendeződésre nem számítok. A kérdés inkább az, hogyan strukturálják magukat ezek a pártok, de nem hinném, hogy az egyensúly felborulna. Nem számítok arra, hogy teljesül Orbánék vágyálma: egy új, jobboldali, radikális, populista, migrációellenes frakció, amely eljátszhatná a mérleg nyelvét. Igazi veszélye inkább annak van, hogy a jelenleg a néppárti frakcióban helyet kapó Fidesz házon belül megerősödve kerül ki a választásból, s egy gyengülő Néppártban az eddigieknél hatékonyabban tudja majd érvényre juttatni a céljait. Az uniópárti erők által marginalizálható egy szélsőjobb-uniószkeptikus blokk sokkal kívánatosabb lenne, mint hogy a Néppártot radikalizálja a Fidesz.

Gyöngyösi Márton: A Fidesz a lehető legálságosabb módszerekkel fogja támadni a pártunkat | Magyar Hang

A Jobbik frakcióvezetője szerint a társadalom mintha egyre immunisabb lenne a Fidesz-propagandára. Interjú.

– A Fidesz a migrációt, a bevándorláshoz való viszonyulást, illetve a migráció kulturális, társadalmi veszélyeit helyezi a kampány középpontjába, a migrációt támogató és ellenző erők megmérkőzéseként tekint a közelgő EP-választásra. Ténylegesen van ilyen törésvonal, vagy ennél azért egységesebb Európát lát?
– A kormány narratívája nem felel meg a valóságnak. A migrációt senki sem támogatja Európában. Vannak olyan erők, amelyek szembenéznek a jelenséggel, és vannak olyanok, amelyek ezt a témát csak eszközként használják az európai egység aláásására. Valójában ott húzódik a konfliktus a különböző pártok között, hogy melyek támogatják az európai integráció megerősítését, kibővítését például külpolitikai és energetikai kérdésekben, vagy épp a migráció és a biztonságpolitika terén, és melyek nem. Másképp fogalmazva, a törésvonal a nemzetállami kompetenciák megerősítésére, az uniós kompetenciák gyengítésére játszó, szélsőséges, populista, EU-szkeptikus erők, valamint az integráció és együttműködés mellett kiálló, ezt támogató tömörülések között húzódik meg.

– Abban azért van egyetértés, hogy a migráció az Európai Unió egyik fő problémája, vagy ez a téma csak a „futottak még” kategóriába tartozik?
– A migráció tényszerűen nem tartozik az unió három legfontosabb problémája közé. Egyébként Orbán Viktor is letette a voksát a mellett az európai tanácsi megállapítás mellett, amely szerint tavaly év végére a migrációs válság véget ért, a bevándorlási nyomás visszaesett a 2015 előtti szintre. Tehát nemcsak én mondom, hanem a magyar kormány is beismeri, hogy ha a tényleges számokat nézzük, akkor a migráció nem tartozik a legégetőbb problémák közé. Ennél sokkal fontosabb kérdések vannak napirenden. Például az energiaunió ügye, a geopolitikai kihívások kezelése, az Oroszország jelentette kockázat hatékony menedzselése, illetve az egész unió szerkezetének újragondolása sokkal jobban foglalkoztatja az Európai Uniót, mint a bevándorlás.

Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a viták homlokterében – hála a populistáknak – ott a migráció. De emlékeztetnék arra, hogy az elmúlt években az EU intézményrendszere hatékony lépéseket hozott a bevándorlás kezelésére: lezárult a balkáni útvonal a Törökországgal kötött egyezmény révén, és jelentősen csökkent a migráció a mediterrán és szubszaharai országokkal való együttműködésnek köszönhetően. A Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) és a külső határok megerősítése, a kibocsátó és tranzitországokkal való megegyezés vezetett eredményre. Ezek egyébként olyan dolgok, amelyeket a Fidesz legutóbb az EU és az Arab Liga közötti megállapodástervezet vétózásával megfúrt.

– A 2015-ös helyzetre azért még sokan emlékeznek. A zöldhatár lezárásának és a határvonalra húzott kerítésnek mekkora szerepet tulajdonít a migráció megállításában?
– Európai szemszögből semekkorát. Egyetlen konkrét hatása volt, mégpedig az, hogy elterelte az áradatot Horvátország és Szlovénia irányába. De az EU szempontjából nem jelent megoldást, hogy a probléma átkerül az egyik tagországból a másikba. Mint említettem, a problémát a törökökkel való megállapodás, valamint a görögországi törekvések támogatása oldotta meg. Ezek révén sikerült radikálisan csökkenteni a balkáni útvonalon érkező menekültek számát.

Cseh Katalin: A jövő ne a középkor legyen | Magyar Hang

A versenyképességet ne az alacsony bérek, hanem a tudásalapú társadalom pörgesse – mondja a Momentum EP-listavezetője. Interjú.

– Bárhogy is alakuljanak az erőviszonyok, költségvetési szempontból is biztosan új időszámítás kezdődik. Ráadásul az egyik legnagyobb európai gazdaság, Nagy-Britannia befizetéseiről is le kell mondania a közösségnek. Mire számít Magyarország tekintetében?
– Ami már biztos, hogy Magyarország az eddigiekhez képest több mint húsz százalékkal alacsonyabb kohéziós kerettel számolhat a 2020-as költségvetési ciklusban. Ebből a keretből szomorú okok miatt részsültünk, az ország több része is Európa legszegényebb régiója között van Románia, Bulgária egyes térségeivel együtt. De a finanszírozás prioritásai megváltoznak, olyan célok kerülnek előtérbe, amelyekben már nem fog kiemelt helyet kapni Magyarország úgy, mint korábban. A források mérséklődnek a brexit miatt is, de jelentős részét a nettó befizető országok ellensúlyozni fogják. Összességében körülbelül ötödannyival kevesebb pénz érkezik majd Magyarországra a következő költségvetési ciklusban, mint a jelenlegiben. Az igazi veszteség nem is ez, hanem hogy az érkező pénz ennél jóval nagyobb hányada tűnik el korrupciós csatornákon, hogy a végén a Fidesz környékén landoljon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2019. február 8-án.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/6. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

25,714lájkolóTetszik
1,844követőKövetés
14,590feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Már nincs demokrácia” – Magyar Hang-ajánló

Szél Bernadett-, Ungár Péter- és Szent-Iványi István-interjú, Karácsony Gergely-esszé, fehérvári vendégmunkások, belgrádi és bocskaikerti riport – és még sok más az 50. Magyar Hangban!

Kiemelt cikkek

Zavar támadt az ellenzéki összefogásban Pécsett

Mellár Tamás nem támogatja az ellenzéki pártok közös polgármesterjelöltjét. Az általa vezetett egyesület többsége viszont nem ért egyet vele.