A palesztin vezetésnél már kiverte a biztosítékot, de az Európai Unió Közel-Kelet-politikájával és az ENSZ BT-határozatokkal is ellentétes lehet, hogy Magyarország képviseletet nyit Jeruzsálemben a minap Izraellel kötött megállapodás eredményeként.
A Palesztin Nagykövetség közleményben tiltakozott a kirendeltség megnyitása ellen. „Elítéljük és visszautasítjuk ezt a döntést, amely igazságtalan a palesztinokkal szemben és megrengeti a magyar-palesztin kapcsolatokat” – írták. A közlemény emlékeztet rá, hogy a nemzetközi jog, valamint a hatályos ENSZ BT határozatok értelmében Kelet-Jeruzsálem megszállt palesztin terület. A Palesztin Nagykövetség magyarázatot kért a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, felszólították a magyar kormányt, hogy vonja vissza a nemzetközi határozatokat megszegő döntését, valamint egyeztetésekbe kezdett a magyarországi arab és iszlám diplomáciai testületekkel a lépés közös elítélésére.
Jelen pillanatban az sem világos, a magyar állam milyen céllal nyitott hivatalt Jeruzsálemben: a hazai sajtóbeszámolók szerint a képviselet külgazdasági feladatokat fog ellátni, a nemzetközi híradásokban ugyanakkor diplomáciai kirendeltségről van szó. Ha ez utóbbiról van szó, akkor a kirendeltség politikai feladatokat is el fog látni.
Erre hívta fel a figyelmet az Euobserver is: az angol nyelvű hírportál szerint Magyarország a diplomáciai képviselet megnyitásával nem követi azt az uniós álláspontot, amely szerint Jeruzsálem helyzetét kétállami – izraeli és palesztin – megoldáson alapján, békésen kell rendezni.
A távirati iroda beszámolója szerint Orbán Viktor magyar és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő minapi találkozója után jelentették be a jeruzsálemi kirendeltség megnyitását. Netanjahu szerint tulajdonképpen a Tel-Avivban található magyar nagykövetség Jeruzsálemig történő kiterjesztésének lehet tekinteni az új képviseletet.
A magyar lépés jelentőségére a The Jerusalem Post izraeli napilap is felhívta a figyelmet, hiszen Jeruzsálemben jelenleg csupán az Egyesült Államoknak és Guatemalának van nagykövetsége, emellett mintegy tucatnyi országnak – köztük Magyarországnak – tiszteletbeli konzulátusa van a szent városban. Hazánk egyébiránt nem az egyetlen uniós tagállam, amely inkább az amerikai modellt követi: a magyar kormányfő mellett a szlovák miniszterelnök, Peter Pellegrini is bejelentette, hogy kulturális és technológiai hivatalt nyit Szlovákia Jeruzsálemben. 2017 decemberében világszerte felháborodást váltott ki Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint az Egyesült Államok Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét.
Lapunk megkereste a Külgazdasági és külügyminisztériumot. Konkrétan arra voltunk kíváncsiak, milyen feladatokat fog ellátni a jeruzsálemi kirendeltség, illetve hogy a Tel-Avivban működő magyar külgazdasági képviselet és az attasé folytatja-e ott a munkáját, vagy valójában ezt a hivatalt helyezik-e át a megosztott városba. Ha megérkeznek a külügyminisztérium válaszai, frissítjük cikkünket.
Frissítés:
Cikkünk élesítése után nem sokkal megérkezett a Külgazdasági és külügyminisztérium válasza, amelyet az alábbiakban közlünk:
„Magyarország és Izrael kereskedelmi, befektetési és gazdasági kapcsolatai folyamatosan bővülnek. Több mint 200 izraeli cég van jelen Magyarországon, a kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta az 500 millió dollárt. Az innovatív autóipar magyarországi fejlődéséhez nagy hozzáadott értéket jelent az ágazatban komoly kapacitásokkal rendelkező Izraellel történő együttműködés.
A gazdasági kapcsolatok további fejlesztése érdekében Magyarország külgazdasági képviseletet nyit Jeruzsálemben. Magyarország nagykövetsége továbbra is Tel-Avivban marad.”
