HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kína a gazdaságon keresztül terjeszti ki mindenütt a befolyását

Szerző: | 2019. február 20., 12:23 | Külföld

2019 januárjában rendőrök fogják le az ország növekvő kínai jelenléte ellen tüntető férfit a kirgiz Biskekben (Fotó: Reuters)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

„Kifelé a kínaiakkal!”, „Le a kínai fasizmussal!” Ezekkel a jelszavakkal tüntetett a minap kirgizek egy csoportja Kína biskeki nagykövetsége előtt. Emellett követelték, hogy vonják vissza az elmúlt tíz évben adott állampolgári jogot a külföldiektől – mindenekelőtt a kínaiaktól –, valamint zárják be a kínai átnevelő táborokat. A kirgizek amiatt is aggódnak, hogy országuk gazdasági értelemben egyre inkább függ Kínától. Tádzsikisztánban adósság fejében már a második aranybányát foglalják le kínai cégek.

Szó sincs kínai expanzióról! Ezt Szooronbaj Zseenbekov kirgiz államfő mondta szokásos évértékelő sajtótájékoztatóján, és arra figyelmeztetett, hogy az ilyen kijelentések aláássák a kirgiz társadalom nyugalmát. Az elnök a Kirk Csoro, azaz Negyven Vitéz nevű szervezet tiltakozásaira utalt, amely minden erővel megállítaná a Közép-Ázsiában már főképp a kicsi és szegény országokat fojtogató kínai politikai, gazdasági nyomulást. Távol tartanák a kínai cégeket, megvonnák a már kiadott állampolgárságokat, és a kirgiz nőknek törvényben tiltanák meg, hogy kínaihoz menjenek feleségül. A szervezet a kormány határozottabb fellépését várja a kínai átnevelő táborokkal kapcsolatban is. Ezekben a túlzás nélkül börtönöknek nevezhető táborokban a terrorizmus elleni harc jegyében mindenféle bírósági végzést nélkülözve kazahok és ujgurok mellett 50 ezer kirgiz nemzetiségű kínai állampolgárt kényszerítenek a kínai nyelv és a párt ideológiájának elsajátítására, s fosztják meg egyúttal a mintegy 200 ezres kisebbséget az anyanyelvi oktatástól.

Egy kínai lágerből érkezett titkos üzenetek tárták fel a brutális elnyomást | Magyar Hang

Leon Lee és Ji Szun filmje olyan (állítólag mára megszüntetett) módszerekre hívja fel a tájékozatlan közönség figyelmét, amelyet a kommunista Kínával kapcsolatban legfeljebb sejthettünk eddig.

Biskek azonban – a kazah kormánnyal ellentétben, amely ez ügyben behívatta a kínai nagykövetet – nemcsak hallgat, de a központi sajtó már Amerikát láttatja a tiltakozások mögött.

A kirgiz kormány – szemben a Kínával szintén határos kazahokkal – kétségkívül fél bármiben is bírálni Pekinget. Asztana megteheti, mert egyrészt nem adósodott el Kína felé, másrészt az orosz befolyás miatt Peking is visszafogottabb a két nagy között jól egyensúlyozó Kazahsztánnal. Biskek passzivitását eleve megmagyarázza, hogy Kirgizisztán közel kétmilliárd dollárral – a külső adósság 44 százaléka – tartozik Kínának. Emellett a befektetések terén is meghatározó Kína súlya, s Kirgizisztánt az importjának 40 százaléka is e szomszédjához köti. De támogatja Peking az utak felújítását, az archeológiai feltárásokat, sőt még a hadsereg fejlesztését is. Egyébként pedig a tőkebefektetésekkel, hitelekkel egyengetett térnyerés receptje a már megszokott.

Behódolás vagy bomba üzlet a kínai célokat szolgáló vasútfejlesztés? | Magyar Hang

A 700 milliárdot karcolja a Budapest–Kelebia vonal rekonstrukciója.

Az infrastrukturális fejlesztésekhez Peking hitelt ad, a munkát pedig a beruházók kínaiakkal végeztetik. Aztán, ahogy lejárnak a hitelek, fizetni kell, ellenkező esetben kínai kézbe kerülnek az ország értékesebb darabjai.

Így volt ez Srí Lanka esetében is, ahol a 2017 végére a GDP 80 százalékáig eladósodott országban egy nyolcmilliárd dolláros hitel fejében kínai kézbe került a stratégiai fontosságú hambantotai kikötő. Ráadásul nem is fedezte az egész kölcsönt, így Peking 1,1 milliárd dollár erejéig még szemezgethet Srí Lanka értékesebb üzemei közül. Vanuatun (korábban Új-Hebridák) 270 millió dollárnyi adósság ragadt benn, ami elég volt ahhoz, hogy az Ausztráliától kétezer kilométerre fekvő szigeten Kína katonai bázist építsen, kikötőt szerezzen. Ugyanígy katonai bázis lett az afrikai Dzsibuti vissza nem fizetett hiteleiből. De nem kell ilyen messze menni ahhoz, hogy a kirgizek aggódni kezdjenek. Tádzsikisztánban Peking 330 millió dollárt adott egy hőerőmű építésére, az adósság fejében kompenzációként pedig már a második aranybányát kapta meg a közelmúltban.

Kína az új világrend legfőbb hatalma lenne | Magyar Hang

Peking inkább Nyugat-Európára figyel, térségünket hanyagolja – véli Bogdan Góralczyk lengyel sinológus. Interjú.

A sort még folytathatnánk, a lényeg azonban az, hogy Kína nagyon tudatosan a gazdaságon keresztül terjeszti ki mindenütt a befolyását. A kirgizek most kikerülnék ezt a csapdát, és úgy igyekeznek minden előnyt kipasszírozni a kínai terjeszkedésből, hogy közben ne váljanak Peking „gyarmatává”. A vészcsengő talán még időben szólalt meg. A Mennyei Birodalom szomszédságában ők már érzik a kínai sárkány tüzes leheletét. Mint ahogy azt is, hogy két tűz közé kerültek, s a tiltakozásokat hogyan kapja fel a Pekingre közvetve ezzel is nyomást gyakorló nemzetközi, elsősorban az amerikai sajtó.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2019. február 8-án.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/6. Magyar Hangban? Itt megnézheti. 

Címkék: adósság, Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, kölcsön


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest