Szeptember végéig kellene egymillió aláírást összegyűjtenie EU-szerte azoknak a civileknek, akiknek elegük van az uniós pénzek lenyúlásából. A téma nem csak Magyarországról szól, ugyanis hogy amikor ez szóba kerül Brüsszelben, elsőként hazánkat említik, de felmerül Szlovákia, Románia, Lengyelország vagy Málta is. Az akció egy európai polgári kezdeményezés „Állítsuk meg az EU-s pénzek elcsalását” címmel. Az uniós szabályok értelmében ha összejön az egymillió aláírás (a körülbelül 400 millió potenciális aláíróból), az Európai Parlamentben (EP) meghallgatást kell tartani a témáról, s talán ami ennél fontosabb, az Európai Bizottságnak (EB) javaslatokat kell megfogalmazni a felvetett aggályok kezelése érdekében. Az elindítók között több magyar is van.
A kezdeményezők az EB-nek már elküldött levelükben így fogalmaztak: „Az EU-s források elcsalásának és a visszaélések megelőzése érdekében az uniós intézményeknek fokozottan kell ellenőrizniük azokat az országokat, amelyek nem tagjai az Európai Ügyészi Hivatali Együttműködésnek. Ez többek között a kiutalások előzetes ellenőrzését jelenti azokon a területeken, ahol mindez különösen szükséges.”
A Magyar Hang is ott volt, amikor az EP-ben bemutatták a projektet. A kezdeményezők képviselője, Keresztény Zoltán közölte, gátat kell vetni annak, hogy uniós pénzből médiabirodalmat építsenek ki a kormányt támogató, gazdagodó oligarchák, és erősítsék a korrupt politikusok illiberális rezsimjét. Szerinte olyan megoldást kell találni, amivel nem büntetik meg az országot, és amivel el lehet érni, hogy az európai adófizetők pénze valóban oda kerüljön, ahol azt felhasználják.
A javaslatot több európai parlamenti párt is támogatja, például a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok is. A sajtótájékoztatón egy ciprusi EP-képviselő, Kosztasz Mavridesz arról beszélt, hogy az uniós támogatások ellopása nem egyszerűen pénzkérdés. A támogatás ugyanis a szolidaritást fejezi ki, segítség azoktól, akiknek több pénzük van. Ez az unió egyik alapértéke, s akik e támogatásokat megcsapolják, azok az EU alapelveivel mennek szembe. Éppen ezért a javaslat támogatása politikai, jogi, valamint morális kötelezettség.
Bart Staes belga EP-képviselő szerint az EP-kampány témái közé mindenképpen be kellene emelni ezt a kérdést, mert uniós szinten aggasztóan sok pénz tűnik el ellenőrizhetetlenül és visszakövethetetlenül. Azt is mondta, sajnos a legtöbb érintett ország kelet-európai, hazánk mellett Szlovákiát, Romániát, Csehországot és Lengyelországot is említette. A költségvetési ellenőrzési bizottság tagjaként saját szemével látta a vizsgálati anyagokat, amelyek számos esetben bebizonyítják, hogy rosszul használták fel az uniós forrásokat, vagyis egy részüket ellopták. Munkája során többször találkozott az Elios-üggyel is.
Vegyes érzésekkel fogadta, amikor kiderült, hogy a magyar kormány mégsem akar az EU által folyamatosan bírált projektre utólagosan számlákat beadni. Szerinte ennyivel nem lehet megúszni. Ezért is szeretné a bizottság meghallgatni a magyar legfőbb ügyészt, adjon magyarázatot arra, hogy az általuk is ismert és a magyar hatóságoknak eljuttatott bizonyítékok alapján miért nem sikerült bűnöst találni a korábban a magyar miniszterelnök veje által is tulajdonolt cég működése kapcsán. Azóta tudjuk: Polt Péter nem fog megjelenni a bizottság előtt, mert mindezt politikai akciónak tartja.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/8. számában jelent meg, 2019. február 22-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/8. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
