Az évszázad pere – Továbbra sem adták fel a céljukat a függetlenségpárti katalánok

Az évszázad pere – Továbbra sem adták fel a céljukat a függetlenségpárti katalánok

Tüntetés több száz ezer résztvevővel Barcelonában, 2019. február 20-án (Fotó: Reuters/Juan Medina)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az önrendelkezés nem bűncselekmény! Szabadságot a politikai foglyoknak! – ilyen transzparensekkel vonult fel február 16-án több százezer ember Barcelonában, hogy így tiltakozzanak azon büntetőper ellen, amely egy tucat katalán szakadár politikussal szemben indult Spanyolországban a 2017 őszi függetlenségi referendum miatt. És bár a rendőrség szerint „csak” kétszázezren vonultak fel a katalán fővárosban, vitathatatlan, hogy a mostani per az egész katalán társadalmat megmozgatta. Sőt, a mostanra előállt, meglehetősen ingatag belpolitikai helyzetben nemcsak az északkelet-spanyolországi autonóm tartományban figyelik izgatottan a híreket, hanem a spanyol kormányban is – amelynek sorsát úgy látszik, nagyban meghatározza majd a per végkimenetele.

Hogyan jutott idáig Madrid? Mint ismert, a katalán függetlenségi referendumot előzetesen mind a spanyol alkotmánybíróság, mind a kormányfő alkotmányellenesnek minősítette, azt azonban – annak ellenére, hogy a spanyol rendőrség erőszakosan próbálta megakadályozni – 2017. október 1-jén mégis megtartották. Ugyan a jogosultak zöme nem élt a választójogával, a voksolók többsége a függetlenségre szavazott. Ezért a katalán parlament néhány héttel később kikiáltotta Katalónia függetlenségét, amit azonnali retorziók követtek. A spanyol állami főügyész lázadás, zendülés és hűtlen kezelés gyanújával azonnal büntetőeljárást kezdeményezett a volt katalán kormány, illetve a katalóniai parlament vezetősége ellen. A katalán függetlenség egyik legfőbb szószólója, Carles Puigdemont volt katalán elnök ezért több társával együtt külföldre szökött, és továbbra sem szándékozik visszatérni a hazájába.

Jó oka van rá. A spanyol jogban ugyanis a vádlott távollétében nem lehet lefolytatni a pert, így Puigdemont nincs is a 12 vádlott között, akiket most bíróság elé állítottak. Nem úgy Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes, akire 25 (!) éves börtönbüntetést kért az államügyészi hivatal. S bár tizenegy társára 7 és 17 év közötti börtönt követelt az ügyészség, sokan – talán nem is véletlenül – rendkívül túlzónak tartják ezt a büntetést. Ők a mostani ítélkezés mögött nem egyszerű revansvágyat, hanem példastatuálást látnak: a cél mindenkit elrettenteni attól, hogy netán a független Katalóniáról álmodozzon. Jól jelzi az indulatokat és az rendkívüli érdeklődést, a spanyol lapok egyenesen az évszázad perének nevezik a büntetőeljárást, amelynek végkimenetele egyelőre nyitott.

Ám nemcsak a perbe fogott katalán vezetőknek van okuk az aggodalomra. A múlt évben éppen a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) – továbbra is a mostani fővádlott, Oriol Junqueras az elnöke – segítségével sikerült leváltani Mariano Rajoy konzervatív kormányát és a kormányrúdhoz segíteni Pedro Sánchezt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkárát. Mivel a Sánchez-kormány nem tudja maga mögött a parlament többségét, így lényegében a katalán szeparatistákon múlik a kabinet sorsa. Nem is csoda, hogy a spanyol miniszterelnök az elődjénél jóval békülékenyebb hangot üt meg a katalánokkal, aminek csak egyetlen eleme, hogy újraindította a Madrid és Barcelona közötti intézményes párbeszédet.

Nem könnyíti meg Sánchez dolgát, hogy a függetlenségpárti katalánok továbbra sem adták fel a céljukat, ezúttal olyan referendumot követelnek, melynek a legitimitása felől már nem maradhatna kétség. Ha viszont ezt nem teszik meg – vagy netán valóban hosszú börtönbüntetéssel sújtják a szakadár katalán vezetőket –, könnyen előfordulhat, hogy az ERC egyszerűen kihátrál a Sánchez-kormány mögül. Ez pedig egyet jelenthet az előre hozott választásokkal is, és a várható eredmény egyáltalán nem túl biztató a kabinet számára.

Mit hozhat ezek után az évszázad pere? Jól látszik, hogy Sáncheznek a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem érdeke a revans. Nem véletlen, hogy a kormány miniszterei egyenesen a vádlottak szabadon bocsátásáról beszéltek. Ők azonban aligha állíthatják meg a madridi legfelsőbb bíróságot, amely akár már nyáron súlyos, elmarasztaló ítéletet hozhat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/8. számában jelent meg, 2019. február 22-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/8. Magyar Hangban? Itt megnézheti.