A Facebook atyja szerint a privát tartalmaké a jövő

A Facebook atyja szerint a privát tartalmaké a jövő

Mark Zuckerberg a 2018. május 1-2 között megrendezett F8 elnevezésű Facebook fejlesztői konferencián (Forrás: Anthony Quintano/Flickr)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az adatlopási botrány után Mark Zuckerberg immár úgy véli, az emberek egyre jobban ragaszkodnak a személyes információkhoz.

Ha az internet jövőjén gondolkodom, azt hiszem, a manapság használt nyitott platformok helyét a zárt, privát kommunikációs csatornák veszik át – fogalmazott Mark Zuckerberg, a Facebook milliárdos alapítója egy hosszú blogbejegyzésében. A közösségi oldal megálmodójának szavai nem csupán a Facebookot is igen kínosan érintő, tavalyi adatlopási botrány fényében tűnnek igazán érdekesnek, de azért is, mert a hatalmas forgalmat és ebből következő profitot generáló platform éppen a nyitottságának köszönhetően érte el jelenlegi méretét. A szakértők Zuckerberg szavaiból azt a következtetést vonták le, hogy a globális technológiai piacot uraló cég a jövőben lemondhat vezető szerepéről.

A közösségi médiumok, mint a Facebook és a tulajdonában lévő Instagram nem a privát beszélgetések zárt fóruma, lényegük szerint nyitottak. Vagyis, amit megosztunk másokkal, azt jó eséllyel számunkra ismeretlen emberek, és – ami a médiumok számára a legfontosabb – különféle cégek számára is láthatóvá válik. Így lehet az örömét vagy bánatát nyilvánosságra hozó felhasználóból potenciális vásárló. Egy-egy Facebook-profil mindent elárulhat a gazdájáról: hol él, mit szeret, hova jár nyaralni, kik az ismerősei stb. A techcég ezek alapján építi fel a kliens profilját, és sorolja be a megfelelő célközönség csoportjába. A normál körülmények között érzékeny információk így voltaképpen bárki számára elérhetők, még akkor is, ha a felhasználó nem egészen így gondolja.

Donald Trump amerikai elnök 2016-os kampányába egy kis brit vállalkozást, a Cambridge Analyticát (CA) is bevonták. A tanácsadó cég módszereit számos kritika érte, a nem feltétlenül törvényes működésre akkor derült fény, amikor a brit Channel 4 újságírói rejtett kamerás riportot készítettek, amelyben a CA felső vezetői nyíltan beszéltek arról, hogyan avatkoztak be különféle országok, így például Kenya választási kampányába. De a cég, mint kiderült, összesen közel 87 millió felhasználó adatát szerezte meg illetéktelenül a Facebookról. A botrány kipattanása után hamar a Facebook felelőssége került a vita középpontjába, többen Mark Zuckerberg vezérigazgató távozását követelték. A techguru végül a posztján maradhatott, ám az amerikai Kongresszus bizottsága előtt kellett tisztáznia a CA-adatlopás ügy részleteit, és a legfontosabb kérdésekre nem sikerült érdemi választ adnia. A Washington Post február közepén arról írt, rekord büntetés vár a Facebookra, amelyre több milliárdos büntetést szabhat ki Egyesült Államok kereskedelmi bizottsága.

50 millió Facebook-fiókhoz fértek hozzá hekkerek | Magyar Hang

A potenciálisan érintett felhasználókat pénteken kijelentkeztették, majd újra be kellett jelentkezniük.

Szerdai blog bejegyzésében Zuckerberg hangsúlyozta, az emberek egyre körültekintőbbek azzal kapcsolatban, hogy mit osztanak meg az életükről. – Úgy hiszem, a jövőben egyre inkább elmozdulunk a privát kommunikáció, a zárt, kódolt rendszerek irányába, ahol a felhasználók magabiztosabban oszthatják meg egymással a gondolataikat, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy a közölt tartalmak örökre a nagyközönség előtt köröznek majd. Ez a jövő, amelyhez reményeim szerint mi is hozzátehetünk valamit – írta a Facebook atyja.

A

fenti botrány ismeretében szavait nem nehéz iróniával kezelni,

ezzel Zuckerberg is tisztában van: „megértem, ha sokak

kételkednek benne, hogy a Facebook valaha is képes lenne a

magánszféra biztonságának megőrzésére, mert

őszintén szólva nincs túl jó hírünk e téren, de

számtalanszor bizonyítottuk már, hogy képesek vagyunk fejlődni,

hogy egy olyan rendszert építsünk, amelyet a felhasználóink

kívánnak maguknak.”

A titkosítás ugyanakkor lényegesen összetettebb probléma ennél. A Facebook által öt éve csillagászati összegért megvásárolt WhatsApp kommunikációs alkalmazás esetében például már működik a biztonságos tér elmélete, ám a fake news-ok terjedésének így is nehéz gátat vetni. Nem véletlenül vezettek új szabályokat, hogy így akadályozzák meg az álhírek nem ritkán katasztrofális eredményeit. A szakértők szerint emellett további veszélyei is lehetnek a titkosításnak, hiszen ha a platform nem lát rá a saját felhasználóira, nem is tudja megakadályozni, hogy az alkalmazást gonosz célokra használják fel.

És

az üzleti szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen

valójában ez tartja mozgásban a Facebookot. Zuckerberg azonban

hisz benne, hogy megtalálhatják az egészséges egyensúlyt a

privát szféra és az üzlet között. – Ha segíthetünk a

világnak ebbe az irányba elmozdulni, büszke leszek a különbségre,

amit elértünk – fogalmazott a milliárdos, hozzátéve, ehhez még

hosszú évek fejlesztésére és gondolkodására van szükség.