HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Magyarországn...

Magyarországnak is fájni fog Trump új terve

HIRDETÉS

A szövetséges államok viseljék a náluk állomásozó amerikai csapatok költségeit, ezen felül pedig fizessenek további 50 százalékot azért a kiváltságért, hogy mindezt megtehetik – ezt akarja elérni Donald Trump amerikai elnök és kormánya. A Cost Plus 50 tervezet „hadrendbe állítása” Magyarország számára is komoly kiadásokkal járhat.

HIRDETÉS

Alig egy hónappal Mike Pompeo amerikai külügyminiszter magyarországi látogatása után még mindig felmerülnek újabb fejlemények, amelyek nagymértékben befolyásolhatják a két ország együttműködésének további alakulását. A február 11-i budapesti találkozón született védelmi megállapodás szövegtervezete szerint – ahogy arról a Direkt36 írt – a magyar kormány elismeri az Egyesült Államok joghatóságát bizonyos ügyekben.

Egészen pontosan arról van szó, hogy a nemzet szuverenitására előszeretettel hivatkozó Orbán-kormány elfogadja, hogy a Magyarországon tartózkodó amerikai katonák, akik egyébként szabadon mozoghatnak, jogsértő magatartásuk esetén az amerikai jogszabályok alapján legyenek elszámoltathatóak – ahogy erről nemrég mi is értekeztünk.

Szuverenitás mint politikai termék | Magyar Hang

A magyar–amerikai védelmi együttműködés nagy pofon az önrendelkezés feltétlen híveinek.

Március elején az amerikai lapok már arról cikkeztek – s ez minket is közvetlenül érinthet –, hogy a külföldön állomásozó amerikai csapatok költségeit a fogadó országok terhére kívánja róni Donald Trump amerikai elnök. Sőt, további 50 százalékot is követel tőlük azon az alapon, hogy ottlétük valójában igazi „jótétemény”, következésképpen a kiváltságos helyzetből fakadó előnyöknek mintegy ellenszolgáltatásaként vitán felül állóan megilleti őket némi honorárium. Meg egyébként is, a NATO tagországai különösen keveset költenek védelmi célokra. „Azok a gazdag országok, amelyeknek védelmet biztosítunk, mind a felszólításunk alatt állnak. (…) Nem lehetünk mások bohócai” – mondta az elnök január 17-én a Pentagonban.

Trump és kormánya úgy látja, hogy a NATO-tagországokat a Cost Plus 50 elnevezésű tervezettel hatékonyan ösztönözni tudja védelmi kiadásaik növelésére. Az amerikai Bloomberg március 8-i riportjában amerikai kormányzati tisztviselők tucatjára hivatkozva írja, hogy Németország és Japán vonatkozásában már megkezdődött e megállapodási szándék írásos megfogalmazása. Hozzáteszik, hogy bár egyelőre csak két közvetett érintettről beszélnek, senki nem mondta, hogy ezeket ne követnék a közeljövőben további bilaterális szerződések.

Tavaly júniusban a Bukaresti Kilencek varsói csúcstalálkozójának egyébként éppen a NATO költségvetésének növelése volt az egyik fő témája. Áder János akkor a 29 NATO-tagországot három csoportra osztva értékelte a helyzetet: az első csoportba tartozik az a 8 állam, amely képes teljesíteni azt a feltételt, hogy a védelemre a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát fordítsa; a második csoport országai, bár erre nem képesek, mégis világos elképzelésük van arról, hogy a jövőben ezt hogyan fogják elérni – 9 ilyen tagország van, köztük Magyarország; a többi pedig, amellett, hogy nem éri el a meghatározott szintet, még csak fel sem vázolta, hogyan akar ezen változtatni.

Benkő Tibor: Nincs oroszveszély | Magyar Hang

A kormány nem aggódik sem az orosz-ukrán konfliktus miatt, sem pedig azért, mert Trump felmondta az Oroszországgal kötött atomegyezményt.

A KSH 2017-re vonatkozó adatait alapul véve, az akkori GDP-vel számolva a NATO-nak fizetendő védelmi költségeink valamivel több, mint 767 milliárd forintot tesznek ki. Ha figyelembe vesszük, hogy 2018-ban 565 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodott a honvédelmi tárca, s ez Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerint a tervezettnél magasabb összegű ráfordítást jelentett, igazán foghatjuk majd a fejünket akkor, ha Trump további súlyos terheket aggat a vállunkra – részben azzal az álságos, már-már Voltaire Candidejába kívánkozó felkiáltással, hogy egyébként ez a lehető legjobb, ami történhet velünk.

Magyarország 20 éve a NATO-ban

Kedden volt épp húsz éve, hogy Magyarország csatlakozott a NATO-hoz. Ennek kapcsán Magyarország 20 éve a NATO-ban címmel konferenciát tartottak szerdán az Országházban. „A NATO-nak nélkülözhetetlen szerepe van a világpolitikai egyensúlyok fenntartásában, egyre több és egyre súlyosabb kihívásokkal kell szembenéznie, ezért élő szövetségként kell megőriznünk” – jelentette ki Kövér László. Az Országgyűlés MTI által idézett elnöke a konferencián leszögezte: „szövetségi és nemzeti szinten is képesnek kell lennünk alkalmazkodni korunk biztonsági kihívásaihoz. Az olyan kihívások, mint a déli és keleti periférián tapasztalható válsághelyzetek, az illegális migráció és a terrorizmus, egyre komolyabb feladatok elé állítják a szövetséget és ezen belül Magyarországot is.” Hangsúlyozta: „az ezeknek való megfelelésnek nincs alternatívája, ha szavatolni kívánjuk biztonságunkat, és meg kívánjuk őrizni NATO-n belüli érdekérvényesítő képességünket. Ezért is fontos, hogy a szövetségesi szerepvállalás megőrizhesse erőteljes támogatottságát az Országgyűlésben és a társadalom egészében.”

Kövér szerint „Magyarország elkötelezettsége a szövetség által képviselt értékek mellett és a közös erőfeszítésekhez tett hozzájárulás egyértelmű elismerésnek örvend a NATO-n belül és azon kívül egyaránt. Magyarország komoly támogatást biztosít a szövetség műveleteihez, és nem kíván csak haszonélvezője lenni a NATO által tagjainak nyújtott biztonsági garanciáknak.”

Benkő Tibor szintén arról beszélt, a NATO nemhogy elvesztette volna létjogosultságát, ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik a transzatlanti térség biztonságának fenntartásában; a washingtoni szerződés 5. cikke, a kollektív védelemről szóló rész Magyarország katonai biztonságának sarokköve. A honvédelmi miniszter egyúttal jelezte, nem szabad elfeledkezni a 3. cikkről sem, miszerint a szövetség erejét a tagországok katonai képességei adják. Ennek nyomán a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program a NATO-t erősíti – mondta a tárcavezető. Benkő Tibor azt is kiemelte, hogy Magyarország külön hangsúlyt fektet a walesi vállalások teljesítésére, már tavaly a GDP 1,41 százalékát fordította védelmi célra, s 2024-re elérjük a 2 százalékot. Ennek nyomán átfogó haditechnikai modernizációt hajtanak végre a légierő, a szárazföldi erő, a különleges műveleti erők, a logisztika, és a kibertér területén – ismertette a miniszter, aki szerint ennek köszönhetően a Magyar Honvédség technikai eszközei és hadi képességei tekintetében is a régió egyik meghatározó haderejévé válhat.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,241lájkolóTetszik
1,991követőKövetés
15,209feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Be a pártba – Magyar Hang-ajánló

Gulyás Márton-, Döme Zsuzsanna-, Nényei Pál- és Krusovszky Dénes-interjú. Kórházból ukrán munkásszálló Újpesten? Egy Németországba költözött család története. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Nagy-Britannia: két választás között, zsákutcában

A brexit folyamata mostanra olyan bénultságot idézett elő az Egyesült Királyság kormányzati rendszerében, amilyenre a második világháború óta nem volt példa.