HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld A francia fil...

A francia filozófus, aki inspirálhatta az új-zélandi terroristát

HIRDETÉS

A bevándorláson keresztül etnikai, kulturális és faji csere zajlik, az őshonos fehérek helyét pedig keletről érkezők veszik át – ezek voltak az új-zélandi terrortámadással gyanúsított Brenton Tarrant manifesztumának fő gondolatai. Címnek is ezt, A nagy felcserélést (The Great Replacement) választotta, akárcsak 2012-es művének Renaud Camus francia filozófus.

HIRDETÉS

Az egyik gyanúsított, a 28 éves Tarrant a pénteki merénylet előtt tette közzé, mire készül, egyértelműen terrorcselekménynek nevezve azt. A támadást két éve tervezte, az új-zélandi Christchurchöt pedig három hónapja nézte ki magának. Azért is választotta a szigetországot, mert meg akarta mutatni, hogy sehol nem lehetünk biztonságban. Tarrant állította, kapcsolatba került Anders Breivikkel is, aki „áldását adta” a merényletekre. Egyik fegyverére egyébként két magyar, Hunyadi János és Szilágyi Mihály nevét is felírta az elkövető, feltehetőleg 1456 és Nándorfehérvár miatt.

Mecseteknél lövöldöztek Új-Zélandon, félszázan meghaltak – Egyikük fegyverén magyar nevek is voltak | Magyar Hang

A miniszterelnök szerint ez az ország történetének egyik legsötétebb napja.

Aktuálisabb hatást jelenthet Renaud Camus munkássága, aki szintén jó ideje hirdeti, hogy szerinte az elitek a tősgyökeres európai népességet nem európai eredetű csoportokkal cserélik fel. A gondolat nagy hatással volt Jean-Marie Le Penre és a Nemzeti Frontra, de például Marine Le Pen összeesküvés-elméletnek gondolta azt, ahogy sokan mások szintén. (Az unoka, Marion Maréchal viszont már szintén osztja, hogy az elképzelés teljesen a valóságon alapul.) A folyamatot Camus egyenesen a holokauszthoz szokta hasonlítani.

A Mandiner egy évvel ezelőtt készített interjút a filozófussal, rákérdezve arra is, milyennek látja hatását a francia szellemi és politikai életre. Renaud Camus állította, nem létezőnek, vagy csak gleccser alatt csordogáló patakocskának. „A modern népirtás hatalmas fejlődést ért el az arculatépítés terén, kényesen ügyel az imidzsére. Megértette, hogy a jó nevében kell cselekednie: azt a népirtást, amiért nem adnak Nobel-békedíjat, elfuserálták. Emellett azt is felfedezték, hogy nem szükséges többé megölni az embereket, elég helyettesíteni őket. Ez talán tovább tart, ám ugyanolyan hatékony módszer” – jelentette ki a filozófus, akinek gondolataival egyébként a Kommentár című folyóiratban önmagát is reklámozta már a Mandiner.

Mandiner-hirdetés a Kommentárban
Mandiner-hirdetés a Kommentárban

Tarrant állította, egy 2017-es francia út győzte meg arról, hogy az országot „megszállták” a „nem-fehérek”. A korábbi elbeszélések nagy részét hallva azt gondolta, túlzásokról van szó, de végül Franciaországban arra jutott, hogy még keveset is állítanak, akik invázióról beszélnek.

A 72 éves Renaud Camus telefonon nyilatkozott a The Washington Postnak, elítélve az új-zélandi terrortámadást. Mint mondta, ő mindig is elutasított mindenféle erőszakos cselekményt. Gondolatait ugyanakkor fenntartja, és reméli, egyfajta „ellenforradalom” következhet „Európa gyarmatosításával” szemben. Szerinte „demográfiai alapú gyarmatosítás” zajlik, ami „hússzor olyan jelentős, mint Afrika kolonizációja volt Európa által.”

A Mandiner interjúkérelmére egyébként elsőre úgy reagált Renaud Camus, hogy „Magyarország és a többi visegrádi ország reményeink citadellája.” Az interjúban ehhez hozzátéve: „Marxot parafrazeálva úgy mondhatnánk, hogy kísértet járja be Európát, a felcserélés kísértete, és Nyugat-Európában, Brüsszelben a legerősebb a szorítása. A valaha a szabad világhoz sorolt országokban néma elnyomás sújtja a globális felcserélés ellenzőit, akiket hozzám hasonlóan mindenhonnan elüldöznek, és akik élőhalottakká válnak. A szabadság megfordult az ágyában, tábort, oldalt cserélt. Ha – Isten ments – újra kiépülne a vasfüggöny, a nyugat-európai disszidensek életük kockáztatásával igyekeznének átjutni Keletre. Egyre több barátom meséli, hogy lakást keres Budapesten. Félig tréfásan, félig komolyan azt javaslom Franciaországnak, hogy nyújtsa be csatlakozási kérelmét a visegrádi szövetséghez.”

A filozófus nyilatkozott az AFP hírügynökségnek is, azt mondva, hogy ha Tarrant az ő fogalmát használta, az plágiumnak bizonyul. Úgy látja, ez esetben a merénylő nem értette meg a Nagy Felcserélés jelentését, az ő elképzelése pedig egyáltalán nem erőszakpárti. Renaud Camus szerint az elkövetőt sokkal inkább befolyásolhatták az elmúlt években Franciaországban elkövetett iszlamista terrortámadások. „Nem látom, mi lehetett rá nagyobb hatással azoknál a cselekményeknél, amik pontosan ugyanolyanok, mint amiket ő keresztülvitt” – mondta.

Renaud Camus tavaly áprilisban levélben gratulált Orbán Viktornak a választási győzelméhez. Hozzátette, március 15-ei beszédét, amiben a kormányfő egyébként belengette, hogy elégtételt vesznek majd, „történelmi beszédnek fogják tekinteni.” Megjegyezve: „Elmondott mindent, amit mi, az inváziónak, külföldi megszállásnak, etnikai elözönlésnek kitett szerencsétlen, alávetett, védtelen nyugat-európaiak hallani szerettünk és akartunk volna. Az Ön szavainak hála, Európa legközepén Magyarország ismét az európai ellenállás élő erődítményévé válik.”

A filozófus örömét fejezte ki afelett is, hogy Orbán Viktor szerinte a beszédeiben használta a „Nagy Felcserélés” kifejezést. (A miniszterelnök konkrétan a „népességcsere” kifejezést említette.) „A magyarok nagyon szerencsések, hogy megmagyarázzák nekik a »Nagy Felcserélés« szavait. Nekünk, nyugat-európaiaknak ez évek óta napi látvány, napi tapasztalat és napi szenvedés. Az Ön népe az Ön nagy bölcsessége és hazafias érzése miatt ezt a rémálmot elkerüli. Éppen ez az oka, hogy Önt mintaképnek tekintjük és Magyarországot zászlóvivőnek” – üzente Renaud Camus.

Orbán Viktor tavaly március 15-ei beszédében egyébként úgy fogalmazott: „És Brüsszel nem védi meg Európát, a bevándorlást nem megállítani, hanem támogatni és szervezni akarja. Fel akarja hígítani, ki akarja cserélni Európa népességét, odadobja kultúránkat, életformánkat és mindazt, ami minket, európaiakat elválaszt és megkülönböztet a világ más népeitől.”

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,392lájkolóTetszik
2,006követőKövetés
15,269feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Vadászidény – Magyar Hang-ajánló

EP-választási körkérdés, Szalai Kriszta-interjú, törökszentmiklósi riport, igazolták a kettős élelmiszer-minőséget, a Strache-ügy hatása – itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek