A nemzethez intézett üzenetében lemondott posztjáról a Kazahsztánt függetlenné válása óta elnökként, előtte pedig a párt helyi vezetőjeként irányító Nurszultan Nazarbajev. A volt kazah államfő továbbra is a Nemzetbiztonsági Tanács és a kormányzó párt, a Nur Otan elnöke marad, előbbi pozíciót ráadásul az ő kedvéért hozták létre.
„Nehéz döntés volt mindez a részemről, de végül is úgy döntöttem, nem folytatom tovább az elnöki munkámat” - jelentette ki Nazarbajev televíziós beszédében, ami a BBC értesülése szerint előre felvett adás volt, azaz nem élőben jelentette be a távozását.
A lemondott elnök szegény szunnita muszlim családból származik, és már 22 évesen főállású pártmunkás lett a kommunista állampártban, majd 1984-ben a kazah miniszterelnöki, majd öt évre rá az akkor még szovjet tagköztársaság kommunista pártjának főtitkára lett. 1990-ben megválasztották Kazahsztán elnökévé – ekkor még a Szovjetunión belül maradt az ország, majd egy évvel később ő lett a független kazah állam első, és eddig egyetlen elnöke. A választásokig – amelyet 2020-ban tartanak a tervek szerint, igaz, a mostani helyzet miatt előrébb hozhatják – a szenátus jelenlegi elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev vezeti az országot, és az elemzők szerint vélhetően ő is lesz majd a megválasztott utód is.
„A
78 éves Nazarbajev az ország biztonsági tanácsának a
vezetőjeként nagyobb hatalommal bír majd, mint államfőként” -
állította a BBC orosz kiadásának nyilatkozó orosz szakértő,
Arkagyij Dubnov.
Az első kommentárok megjegyzik, hogy az olajban gazdag országban a gazdasági reformok mellett a demokratizálódás folyamata megakadt, míg a szintén a BBC-nek nyilatkozó kazah elemző, Abdujalil Abdurasurov szerint évek óta benne volt a levegőbe, hogy Nazarbejev hátralép.
„Talán nem véletlen, hogy nemrégiben az alkotmánybíróság mondta ki – bármilyen meglepő – hogy az elnöknek joga van lemondani. Egyértelmű volt, hogy hamarosan távozik, de a mai bejelentés ennek ellenére mindenkit meglepett” - tette hozzá Abdujalil Abdurasurov.
