Szereti az amerikai elit sztárjai által látogatott estélyeket. Az interneten azzal büszkélkedik, hogy jóbarátja a híres szállodalánc milliárdos örökösnője, az énekes és színész Paris Hilton. A diplomáciában azonban inkább úgy emlegetik mint „a balkáni héja”, aki sokat dolgozott a koszovói megállapodáson és Macedónia átnevezésén is. Philip T. Reeker jól ismeri Magyarországot.
Tizenhat hónap után, február közepén távozott hivatalából az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkára. Wess Mitchell már a Trump-kormányzat kinevezettjeként tett jókora erőfeszítéseket annak érdekében, hogy javítsa elődje – a demokrata párti Barack Obama által kinevezett –, Victoria Nuland alatt megromlott viszonyt a magyar vezetéssel. A magánügyekre hivatkozva lemondó Mitchell utóda, Philip T. Reeker régi ismerősként érkezik majd Budapestre, ám addig alighanem akadnak sürgősebb feladatai is.
Az 54 éves karrierdiplomata március közepén foglalta el hivatalát. A Yale-en végzett Reeker ezelőtt két évig az Európában állomásozó amerikai haderő parancsnokságának polgári helyettese volt, ahová milánói főkonzuli posztjáról érkezett. Legutóbbi három évét életrajzírói jól megérdemelt szabadságnak nevezik az előtte kétszer Budapesten, majd Irakban konzulátusi, de főképp a Macedóniában nagykövetként eltöltött időszakért. Mindenki által elismerten sokat tett a macedón–görög vita rendezéséért, egyben Szkopje NATO-tagságának egyengetéséért. Reeker a 2010-es évek első felében ez ügyben tett erőfeszítései mára értek be.
Észak-Macedónia: van-e jelentősége, hogy mi az ország neve? | Magyar Hang
Ha alaposabban szemügyre vesszük a névcserét, annyira azért mégsem drámai a helyzet, mint sokan vélik.
Jó évtizeddel korábban a koszovói rendezésről folyó tárgyalások során is fontos szerepet töltött be Rambouillet-ban. Reeker láthatóan azóta sem engedte el Koszovó kérdését, hiszen ott bábáskodik a mostani tárgyalások felett is. Úgy hírlik, kulcsszerepet játszik a Trump és Putyin tavalyi találkozója után a területi felosztásról felgyorsult egyeztetésekben. Több forrás szerint ő győzte meg e forgatókönyv helyességéről a koszovói elnököt, Hashim Thacit is. Mindebből jól látszik, hogy az amerikai diplomata az elmúlt két évtizedben mindenütt ott volt, ahol az orosz és az amerikai érdekek ütköztek, így aztán nem véletlenül érdemelte ki a „balkáni héja” nevet. S hogy Reeker miként viszonyul Oroszországhoz? Arról mindennél jobban árulkodnak saját mondatai. A balkáni geopolitikai érdekütközések kapcsán például kijelentette, hogy „Oroszország nem komoly tényező”, és számára valójában nem is fontos, mit mond Moszkva.
Azért ennek kapcsán csendesen jegyezzük meg, hogy új posztján az eddiginél is jobban oda kell figyelnie Reekernek, mit mond a Kreml. Hiszen az európai és eurázsiai kérdések enélkül valójában értelmezhetetlenek. Az elemzők többsége úgy látja, hogy az új helyettes államtitkár az elődje idején kirajzolódott politikát viszi tovább. Nem is tehet nagyon mást, hiszen Donald Trump elnök egyelőre nem szándékozik enyhíteni az Európára, még kevésbé az Oroszországra nehezedő amerikai nyomáson.
Trump több frontot nyitott a kereskedelmi háborúban | Magyar Hang
Az európai autók importjára kivetett vám hazánkat is érzékenyen érintené.
Folytatódik hát a kereskedelmi háború az Európai Unióval, de mindenekelőtt Németországgal. Washington pedig továbbra is mindent megtesz majd azért, hogy megakadályozza az Északi Áramlat bővítését, és ráerőszakolja saját cseppfolyósított gázát az európaiakra. Elvárja a védelmi kiadások növelését is, főképp pedig azt, hogy a szövetségesek minél nagyobb arányban vásároljanak amerikai fegyvereket. Nem lehetnénk meglepődve azon sem, ha Reeker Dél- és Kelet-Európát nem az irodai asztal mellől, hanem a terepről erősítené, növelné a befolyást Ukrajna felett, és a Donbasz kapcsán is szigorúbb feltételeket szabna – ami aligha hozza közelebb a megállapodást.
Ugyanakkor nem várható, hogy Washington más frontokon, így a Magyarországgal folytatott vitában is ilyen keményen kiáll Ukrajna mellett. A kisebbségi nyelvhasználat kérdésében már Mitchell sem fogadta el Kijev álláspontját, s Reeker a térség viszonyait jól ismerve aligha támogatja majd a jelenlegi ukrán oktatási törvényt. Erről már nyíltan ír az ukrán sajtó is, és az elmúlt hetek NATO- és amerikai részről elhangzott nyilatkozatait idézve megállapítja, hogy e kérdésben egy ideje határozott fordulat állt be.
Továbbra is csak terv, hogy egyszer Budapestre jön Trump | Magyar Hang
Az amerikai nagykövet jobban aggódik Oroszország és Kína, mint Soros György miatt.
Reeker feltehetően folytatja az elődje alatt kirajzolódó Magyarország-politikát is. Talán már csak azért is, mert 1993-tól, majd 2004-től közelről láthatta a Fidesz másik arcát is, így régi ismerősként könnyebben szót is érthet a kormányzó erő vezetőivel. No meg azt sem felejtette el, hogy az ellenzék sem a demokrácia bajnokaként mutatta meg magát, például elég csak visszagondolni 2006-ra, a Gyurcsány-kormány idején történt eseményekre. Ezek után az sem zárható ki, hogy érezhetően változik a következő években a magyar–amerikai viszony. Persze ez már messze nem csak Reekeren múlik!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/12. számában jelent meg, 2019. március 22-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/12. számban? Itt megnézheti!
