Úgy tűnik, mintha jót tett volna az Európai Néppártnak a Fidesz tagságának felfüggesztése, hirtelen meglódult a népszerűségük. Az Európai Parlament májusig kéthetente, aztán pedig a választásokig hetente teszi közzé mandátumbecslését, amelynek alapjául az egyes országokban működő közvéleménykutató cégek adatai szolgálnak.
A legújabb adatok szerint az Európai Néppárt 188 helyre számíthat, ez héttel több, mint a legutóbbi mérés. Szintén héttel több képviselője lehet a Szociáldemokraták frakciójának, akiknek hosszú idő után első alkalommal sikerült jelentősebb mértékben növelni támogatottságukat. Javult az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjának támogatottsága. Itt jelenleg az EU-t éppen elhagyó brit kormánypártiak ülnek nagy számban, a lengyel kormánypárt képviselőivel. Most a holland bevándorlásellenes párt előretörésének köszönhetően ők is hét plusz helyet kapnának, ebből a hollandok négyet szállítanak.
Más államokban, például Franciaországban, vagy Olaszországban viszont éppen a populista pártok veszítettek szavazókat. Ennek köszönhetően összességében gyengültek a szélsőjobboldali, az európai integráció mélyítését elutasító frakciók.
A többi párt megítélése lényegesen nem változott. Így viszont az összesített adatok alapján azt lehet mondani, hogy az EU-pártiaknak akár ötszáz képviselője is lehet a 705-ből, míg a populistáknak 130-140 szék juthat, amivel nem tudnának beleszólni az európai folyamatokba.
„A Fidesz és a Néppárt vitájának semmi köze az EP-választásokhoz" | Magyar Hang
Felelősségvállalás, szolidaritás, együttérzés, áldozatvállalás a jó ügyekért, jogállamiság, a sajtó, a tudományok, a kutatás és a bíráskodás függetlensége, valamint a fékek és ellensúlyok alapelveinek tisztelete. Így felelt lapunk kérdésére Mikulás Dzurinda egykori kétszeres szlovák kormányfő, akitől azt szerettük volna megtudni, hogy a Fidesz-Európai Néppárt (EPP) viszony múlt heti fejleményeinek tükrében vajon a nagyobbik magyar kormánypárt mennyire tekinthető kereszténydemokratának, illetve, mit gondol, melyek ma ennek a politikai családnak az alapértékei.
Sőt, meg kell említeni, hogy a francia elnök, Emmanuel Macron mozgalma még nincs besorolva egyik csoportosuláshoz sem – de nyilván nem az EU-elleneseket erősítené, viszont jelenleg 22 képviselőjük mehetne az uniós törvényhozásba.
Ami a magyar adatokat illeti: a mandátumbecslés során a Publicus Intézet legutóbbi mérését használták. Eszerint 13 képviselője lehet a Fidesznek, egyaránt három-három az MSZP-Párbeszédnek és a Jobbiknak, egy a Demokratikus Koalíciónak és először a felmérések során képviselői helyhez juthat a Momentum is.
Érdemes egy pillantást vetni a lengyel mérési eredményekre is, ahol az ellenzék széles körű összefogást valósított meg és közös listát indítanak. Ennek eredménye, hogy már tartósan, igaz, nem nagy különbséggel, de megelőzik a kormányzó Jog és Igazságosság Pártját.
