HIRDETÉS
HIRDETÉS

Követi-e Oroszország a kazah utat?

Szerző: | 2019. április 03., 06:40 | Külföld

Vlagyimir Putyin Kirgizisztánban 2019. március 28-án (Fotó: Reuters/Maxim Shemetov)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Nurszultan Nazarbajev lemondása a szovjet utódállamok több országában is felvetette a következő elnök személyének kérdését. Mindenekelőtt Oroszországban került az elmúlt napokban ismét előtérbe „2024 problémája”. De követheti-e Oroszország a kazah utat? S egyáltalán, működhet-e Kazahsztánban a Nazarbajev által kigondolt forgatókönyv?

A kazah elnök semmit nem akar a véletlenre bízni. Már évekkel ezelőtt elkezdte előkészíteni a terepet a puha átmenethez, az utódláshoz. A politikai berendezkedés ugyan maradt elnöki, és ezen egyelőre láthatóan senki nem is akar változtatni, ám a kormány jogköreit azért a lehetőségek határáig kiszélesítették. Közben tavaly látványosan megerősítették a nemzetbiztonsági tanács szerepét, vezetője pedig élete végéig maradhat Nurszultan Nazarbajev. Mint ahogy az immár exállamfő tölti be a továbbiakban is a kormányzó párt, a Nur Otan elnöki posztját. S közel 30 év után a tavaszi megújulás ünnepéhez, a naurizhoz időzítve Nazarbajev elérkezettnek látta az időt az irányított átmenet elindításához.

A világ a bölcsességét dicsérte, az általa megálmodott fővárost, Asztanát az életút elismeréseként Nur-Szultanra keresztelték át, az immár ideiglenes államfő Kaszim-Zsomart Tokajev helyét a szenátus élén pedig csendben a nemzet vezetőjének legidősebb lánya, az 55 éves Dariga Nazarbajeva foglalta el. Ami azért fontos, mert az államfő lemondása esetén az alkotmány a felsőház elnökét jelöli ki az ország vezetésére. Szóval, akár működhet is a monarchista forgatókönyv. Hogy aztán Nazarbajevnek ez-e a célja, s ha igen, végig tudja-e vinni, azt majd meglátjuk.

Nazarbajev lemondott, de nagyobb hatalma lesz, mint elnökként | Magyar Hang

Távozott posztjáról Kazahsztán eddigi egyetlen államfője, aki 1990-től a mai napig állt a világ kilencedik legnagyobb országa élén.

A posztszovjet térség autoriter berendezkedésű államaiban az utódlás eddig különösebb zökkenők nélkül zajlott, pedig nem voltak olyan kidolgozottan előkészítve, mint Kazahsztánban. A kivétel ez alól talán Azerbajdzsán, ahol a beteg Aliyevnek még sikerült fia számára egyengetnie az utat az elnöki székig. Saparmyrat Nyyazow ilyennel nem foglalkozott, 2006-ban bekövetkezett halála óta azonban Türkmenisztán úgy él, ahogy addig. A két éve már harmadszor 98 százalékos eredménnyel újraválasztott Gurbanguly Berdimuhamedow csupán annyiban különbözik elődjétől, hogy nem nevezteti magát türkmenbasinak.

Az élet megy tovább Üzbegisztánban is, ahol a 2016-ban elhunyt Islom Karimovot váltó Shavkat Mirziyoyev a rendszer enyhe liberalizálásával biztosította a zökkenőmentes átmenetet. Amelyből azonban az előd családja nem jött ki túl jól. Igaz, az utódként számon tartott idősebb lányt, Gulnarát még apja helyeztette házi őrizetbe. Az előbb-utóbb elkerülhetetlen átmenet még Belaruszban okozhat problémát, ahol az országot 1994 óta elnökként irányító Aljakszandr Lukasenka láthatóan a fiát nézte ki utódjának. Ezt a tervet azonban nemcsak az ellenzék, hanem a szomszédos Oroszország elnöke Vlagyimir Putyin is keresztülhúzhatja.

Minél jobban szorongatják, Putyin annál erősebb | Magyar Hang

Az orosz gazdaságnak fájnak a büntetőintézkedések, amelyek valódi céljukat azonban így sem érik el.

Mert 2024-ben az orosz elnöknek is lejár az alkotmányban engedélyezett egymás után második, összességében negyedik elnöki ciklusa. Ez még ugyan messze van, ám a kérdés ott lóg a levegőben, így aztán nem meglepő, hogy Nazarbajev lemondása felturbózta a találgatásokat. A Bloomberg azonnal megszellőztette, hogy a Kremlben intenzíven dolgoznak azon a forgatókönyvön, amelynek révén Putyin hatalomban maradhatna. Mint azt az amerikai hírügynökség nélkül is mindenki tudja, az egyik lehetőség az alkotmányos korlát eltörlése, míg a másik a Belarusszal közös szövetségi állam elnöki posztja.

Ami Putyinnak sikerült, abba Szargszjan belebukott | Magyar Hang

A Nikol Pasinján vezette „bársonyos” forradalommal az örmény fejlődés hosszú szakaszát lezárva lelépnek a színről a karabahi háború hősei.

Csakhogy egyik sem tűnik túl jó verziónak. Mint a tandem után 2011-ben láttuk, az orosz társadalom a közép-ázsiaiakkal ellentétben azért nem nyel le mindent, így még egyszer ugyanazt eladni ugyancsak kockázatos lenne. Ami pedig a szövetségi államot illeti, az már húsz éve nem működik, mitől lenne ez másképp most. Szóba jöhet egy a kazahhoz hasonló forgatókönyv is, amely szerint egy lojális utód felépítése után Putyin a többi intézmény fölé emelt új szervezet élén a háttérből irányíthatná az országot. A probléma ezzel megint csak az, hogy ami működik Közép-Ázsiában, az nem okvetlenül hatékony a berendezkedés tekintetében a Kelet és a Nyugat között átmenetet képező Oroszországban. A Kremlből mindenesetre kiemelt figyelmet kap majd, hogy Nazarbajev forgatókönyve működik-e. Egyelőre valószínűleg még maga Putyin sem döntött a jövőjéről. Azt azonban nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy egyik lányát sem ülteti majd az elnöki székbe.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/13. számában jelent meg, 2019. március 29-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/13. számban? Itt megnézheti!

Címkék: autokrácia, Kazahsztán, Nurszultan Nazarbajev, Oroszország, posztszovjet, Vlagyimir Putyin


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest