HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Hol tart az é...

Hol tart az észak-koreai ellenzék?

HIRDETÉS

Sehol – így hangzott volna néhány hónapja a válasz a kérdésre. Mostanra azonban úgy látszik, mintha változott volna a helyzet, köszönhetően Washington és Phenjan közeledésének, amit sokan úgy értelmeznek, eljött az ideje, hogy végre leváltsák az ország éléről a már több mint hét évtizede regnáló Kim-dinasztiát.

HIRDETÉS

Az észak-koreai kommunista diktatúra kapcsán természetesen élesen el kell különítenünk egymástól az országon belüli, illetve az azon kívüli ellenzéket. Előbbi esetben természetesen szó sincs semmiféle ellenzékiségről, sokkal inkább egy bábszínházi mutatványról, amely azt hivatott demonstrálni, hogy nincs egypártrendszer. Igaz ugyan, hogy a Koreai Munkáspárton kívül az országban valóban működik a Cshondoista Cshongu Párt és a Koreai Szociáldemokrata Párt, ezek hárman viszont pártkoalíciót alkotnak, amely a Demokratikus Front a Szülőföld Egyesítéséért nevet viseli. S bár az utóbbi két pártnak is vannak mandátumai a Legfelsőbb Népi Gyűlésben,

a kötelező választások Észak-Koreában sokkal inkább az állampolgárok ellenőrzéséről szólnak, vagyis arról, ki mennyire hűséges a rendszerhez – vagy ki szökött el az országból.

Egyértelműen más céllal szerveződnek az országon kívüli ellenzéki csoportok. Ezek az elmúlt években többször is próbálkoztak azzal, hogy Dél-Koreából szórólapokat és pendrive-okat juttassanak be a külvilágtól hermetikusan elzárt országba, ahol az emberek egyedül a propagandából értesülhetnek a világ történéseiről – természetesen csak a rossz hírekről. Az ilyen csoportok aktivitása az elmúlt időszakban változó volt, ami nagyban függvénye Szöul politikájának is, amely hol harciasabb, hol békülékenyebb hangot üt meg a phenjani rezsimmel. Mivel az utóbbi időszakban egyértelműen a békés hangnem dominált, a Dél-Koreában szervezkedő aktivisták is visszafogták magukat.

Az észak-koreai rémfilm, amit kényszer hatására rendeztek meg | Magyar Hang

A Pulgasari alkotóját személyesen Kim Dzsong Il raboltatta el, hogy a sztálinista diktatúrát virágoztassa fel műveivel.

Nem úgy a Csollima Polgári Védelem nevű külföldi csoport, amely először 2017-ben tűnt fel, amikor is egy videóban bejelentették, hogy védelmükbe veszik Kim Dzsongun Kuala Lumpurban idegméreggel meggyilkolt féltestvérének, Kim Dzsongnam fiát, Kim Hanszolt. A csoport neve egyébként a mitikus koreai szárnyas lóra utal, amely ma Észak-Korea egyik fontos jelképe. A szervezet most február végén újabb lépést tett előre: tíz kapucnis támadójukkal behatoltak Észak-Korea madridi nagykövetségére, ahol megkötözték az ott dolgozókat, majd elvitték az ott talált dokumentumokat és adathordozókat.

HIRDETÉS

A betörés után a titokzatos csoport vállalta magára az esetet és jelezte, hogy a birtokába került információk egy részét megosztotta az FBI-jal. Mások viszont arra gyanakodnak, hogy a csoport egyes tagjai a CIA-val állnak kapcsolatban. A Csollima Polgári Védelem azonban nem állt meg itt: március elején a nyilvánosság elé léptek és világosan deklarálták a céljaikat. A honlapjukon közzétett videójukban egy eltakart arcú, háttal mutatott hölgy olvasta be a közleményüket, amelyben kijelentették: Szabad Csoszon néven átmeneti kormányt hoznak létre (a Csoszon-dinasztia 1392-től 1910-ig, a japán megszállásáig vezette Koreát, erről kapta a nevet ez a korszak). „Csoszonnak szabadnak kell lennie, és szabad is lesz” – állt a nyilatkozatban, majd a törvénytelen és erkölcstelen rezsimmel szembeni ellenállásra szólították fel az észak-koreai lakosságot: „Kezdjetek felkelést ti mindannyian, akik elutasítjátok a rabszolgaságot!”

Kilépni a csónakból: szédületes változások Észak-Koreában | Magyar Hang

Ami korábban nem fordulhatott volna elő: Szenczy Sándort, a Baptista Szeretetszolgálat vezetőjét spontán módon rövid prédikációra kérték fel Phenjan protestáns templomában.

A legfrissebb fejlemények alapján azonban aligha várható, hogy a Csollima Polgári Védelem meghatározó szereplő lesz a kommunista diktatúra megtörésében. A nyomozati anyagok alapján a fegyveres csoportot a mexikói állampolgárságú Adrian Hong Chang vezette, akinek – a csoport többi tagjához hasonlóan – sikerült megszöknie a helyszínről, egyenesen az Egyesült Államokba. De a spanyol hatóságok is inkább kriminalisztikai esetként kezelik a történteket: a bíróság azt tervezi, hogy kérni fogja Amerikától a fegyveresek kiadatását, akik akár 28 éves börtönbüntetéssel is felelhetnek a tettükért. Így pedig még messze az idő, amikor Csoszon újra szabad lesz.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/14. számában jelent meg, 2019. április 5-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/14. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,097lájkolóTetszik
2,191követőKövetés
15,911feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ütésállónak kell lenni – Magyar Hang-ajánló

Nyáry Krisztián-, Ürge-Vorsatz Diána- és Schmuck Erzsébet-interjú, ormánsági riport, Bige László portré, magyar közpénz a román kormánypártnál. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek