Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta azt az előterjesztést, amelynek értelmében védelem illeti meg a világméretű csalások lepelzőit.
Egy tanulmány szerint csak a közbeszerzések területén közel tízmilliárd eurót bukik évente az Európai Unió azért, mert nincs megfelelő védelmük a közérdekű bejelentőknek. Ők azok a személyek, akik fontos információ birtokába jutnak valamilyen károkozás kapcsán, azonban nem minden esetben vannak olyan helyzetben, hogy erre a hatóságok figyelmét is felhívják. Tartanak a kirúgásról, ellehetetlenítéstől, pszichikai, vagy akár fizikai atrocitástól, és nem mernek lépéseket tenni. Ezen igyekszik segíteni az Európai Unió.
Többéves folyamat vége felé járunk, de naivság azt hinni, hogy a jogalkotóknak megesett a szívük a lelkiismeretével és félelmeivel viaskodó hétköznapi emberen. A közelmúlt világméretű pénzügyi botrányai, a Panama-papírok, a Cambridge Analytica, a Football Leaks világítottak rá arra, hogy a közérdekű bejelentők akár eurómilliárdok felett is „rendelkezhetnek”.
A fent említett esetekben belső információkhoz jutó újságírók, szakemberek, kutatók állítottak össze dokumentumokat, amelyek világméretű csalásokra mutattak rá. Az EU-ban is megindult az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást és mostanra jutottunk el odáig, hogy a tagállamokkal már egyeztetett tartalmú törvényszövegre az Európai Parlament is áldását adta. Sőt, ritkán tapasztalható többséggel, hiszen a jogszabályra 591-en szavaztak igennel, csak 29-en nemmel és 33-an tartózkodtak. Ettől függetlenül a tagállamoknak még el kell fogadniuk ezt a rendelkezést, de ez már csak formaság lesz.
Az új szabályok az egész közösségben védelmet biztosítanak az uniós jogsértések bejelentőinek számos területen, többek között közbeszerzés, pénzügyi szolgáltatások, termék- és közlekedésbiztonság, nukleáris biztonság, közegészségügy, fogyasztó- vagy adatvédelem területén. Az információ akár szervezeten belül, akár közvetlenül az illetékes nemzeti hatóságnak vagy uniós intézménynek, testületnek, irodának és ügynökségnek átadható. Ha a bejelentést követően nem történik megfelelő lépés, vagy felmerül a közérdek azonnali megsértésének veszélye, esetleg megtorlás várható, akkor a közérdekű bejelentőre akkor is kiterjed a jogszabályi védelem, ha az információt nyilvánosságra hozza.
A jogszabály kifejezetten tiltja a megtorlást és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő „felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának” megelőzésére. A közérdekű bejelentő segítői, például kollegák vagy családtagok is védelemben részesülnek. Sőt, a jogi eljárás során pénzügyi és pszichológiai segítséget is kaphatnak.
Virginie Roziére francia szocialista jelentéstevő szerint „a közelmúlt botrányai, többek között a LuxLeaks, a Panama papírok vagy a Fooball Leaks rávilágítottak arra, hogy milyen bizonytalan a visszásságokat bejelentők sorsa.” A képviselő meglehetősen enyhén fogalmazott akkor, amikor bizonytalannak nevezte az érintett sorsát. Erre világított rá az Európai Baloldal parlamenti frakciója, akik idén is odaítélték a közérdekű bejelentőknek szánt díjukat. Hárman kapták meg: Julienn Assange, Jasmine Moterjemi és Rui Pinto.
Letartóztatták a Wikileaks alapítóját | Magyar Hang
Őrizetbe vették Ecuador londoni nagykövetségén Julian Assange-t, a Wikileaks társalapítóját - közölte a BBC. Assange hét évvel ezelőtt kapott menedéket a latin-amerikai állam diplomáciai kirendeltségén, hogy elkerülje kiadatását Svédországnak. A skandináv állam hatóságai szexuális bűncselekményekkel gyanúsítják az ausztrál származású férfit, akit 2011-ben már egyszer letartóztattak Nagy-Britanniában, de később szabadlábra helyezték.
Assangé-val tele van a sajtó, ő a Wikileaks alapítója, hét évig Ecuador londoni nagykövetségén kapott menedéket, de végül kiadták a briteknek, akiktől most az amerikaiak kérik azért, hogy letartóztassák. Jasmine Moterjeni a Nestlé élelmiszerbiztonságért felelős alelnöke volt, aki saját területéről adott ki információkat. Rui Pinto pedig egykori portugál labdarúgó, aki Football Leaks, vagyis a labdarúgó-világot megrázó, pénzügyi és más visszaélésekről szóló kiszivárogtatásokat kezdeményezte. Rui Pintot egyébként Budapesten fogták el, jelenleg egy portugál börtönben van.
A Zöldek frakciójából Jávor Benedek a következőket nyilatkozta a Magyar Hangnak: eddig a közérdekű bejelentőknek tartaniuk kellett a megtorlástól, kirúgástól, megfélemlítésektől, annak ellenére, hogy elengedhetetlen szerepük van abban, hogy a közösségünk tudomást szerezzen a visszáságokról, visszaélésekről és csalásokról. „Magyarországon is láthattuk, hogy amikor Horváth András a nyilvánosság elé tárta azokat az adócsalásokat, amik a NAV tudtával történtek a hatalom szervezett támadást intézett ellene” - fogalmazott a képviselő, aki szerint éppen ezért volt fontos, hogy néhány évvel ezelőtt elkezdték kitaposni az utat, hogy európai szintű védelmet kapjanak a bejelentők. Eleinte az Európai Bizottság és a tagállamok is elzárkóztak attól, hogy szükség volna egy ilyen irányelvre, és hosszú évek munkája után állt csak elő a Bizottság az irányelv tervezetével. „Az újonnan létrejövő jogi garanciák által nem a börtön, hanem védelem illeti meg azokat, akik a közösség nevében emelik fel a szavukat” – jelentette ki Jávor Benedek.
A
jogszabályt még az uniós minisztereknek kell hivatalosan is
jóváhagyni. A tagállamoknak pedig két év alatt kell átültetniük
saját jogrendszerükbe a szabályozást.
