Porosenko elbukta az elnökválasztást, Zelenszkij lesz az államfő

Porosenko elbukta az elnökválasztást, Zelenszkij lesz az államfő

Volodimir Zelenszkij (Fotó: Reuters/Valentyn Ogirenko)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A közvetlenül az urnazárást követően kiadott első, a választók megkérdezésén alapuló gyorsjelentés szerint ráadásul ezúttal is fölényesen nyert a humorista, ugyanis a voksok több mint 70 százalékát zsebelte be.

A Kyiv Post hírportál jelentése szerint a 41 éves Volodimir Zelenszkij akár a 73,2 százalékot is elérhet, míg a jelenlegi elnök, Petro Porosenko 25,3 százalékkal végezhet, míg a szavazatok másfél százaléka érvénytelen lehet. Az exit poll állítólag 1,3 százalékos hibaaránnyal kalkulál. Az előzetes hivatalos eredményei 22 óra után lettek meg, és maradt 73 százalék , ami a végleges eredmény ismerete nélkül is valószínűsíti, hogy egyértelműen Zelenszkij lesz az új ukrán államfő.

Porosenko korábban elismerte a vereségét. „Távozom az elnöki székből, viszont nem távozom a politikából” – jelentette ki beszédében. Zelenszkij egyébként már az este folyamán jelezte, a hatalomválásnak lesznek személyi vonatkozásai is, például a jelenlegi államfő emberének tartott Jurij Lucenko főügyészt le fogja váltani. „Ő a régi csapat tagja, mennie kell, helyette új embert nevezünk ki, de nem ő lesz az egyetlen, aki így jár majd” – közölte.

Magyar szempontból mindenképp az ukrán nyelvhasználat kérdésköre lehet a legfontosabb. Ezzel kapcsolatban a Kyiv Post percről percre tudósítása szerint Zelenszkij azt közölte: „Az alkotmány szellemében mindenáron megvédem az ukrán nyelvet, én így fogok tenni.”

Az esti sajtótájékoztatóján azt is közölte, ahogy korábban is már jelezte, folytatni akarja a Donyec-medencei konfliktus rendezésére életre hívott, Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselőinek tanácskozásaiból álló minszki folyamatot, valamint a normandiai formátumú, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével folytatott tárgyalásokat. „Minden emberileg lehetséges dolgot megteszünk, hogy véget vessünk az ellenségeskedésnek, és hogy hazahozzuk a fiainkat” – jelentette ki.

Oroszország is reagált a várható váltásra. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes vasárnap éjjel a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, most az ország új vezetésén a sor, hogy megértse és valóra váltsa választói reményeit; ez mind a bel-, mind a külpolitikára vonatkozik. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke Moszkvában újságíróknak nyilatkozva megalázónak és szégyenletesnek minősítette Porosenko vereségét. Az hangoztatta, hogy a választók túlnyomó többsége hátat fordított a hivatalban lévő államfő politikájának. Koszacsov hozzátette, Oroszország egyelőre nem fűz nagy reményeket Zelenszkij győzelméhez, mert szerinte Ukrajna Porosenko kormányzása alatt „megszűnt szuverén államnak lenni”. (A moszkvai vezetés azzal vádolja Kijevet, hogy a 2014-es belpolitikai fordulat után a nyugati érdekek kiszolgálójává vált.)

Ami a Donyec-medencei konfliktus rendezését illeti: Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még április 8-án Zelenszkijnek arra a kijelentésére reagálva, hogy megválasztása esetén mielőbbi tűzszünet elérésére fog törekedni a szakadár területeken, és ennek érdekében kész közvetlenül kapcsolatba lépni Oroszország vezetésével azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott a napirenden lévő problémák megvitatására, de a Donyec-medencei helyzetet elsősorban maguknak az ukránoknak kell maguk között rendezniük.

A Központi Választási Bizottság (CVK) honlapján közben közzétette, hogy a második fordulóban a részvételi arány 62,8 százalék lett, a legmagasabb Lvivi területen és a fővárosban, Kijevben (68,91, illetve 68,05 százalék), a legalacsonyabb pedig Kárpátalján (47 százalék) volt, írta az MTI.

A részletesebb elemezések szerint Zelenszkij keleten és délen tarolt hatalmasat, az előbbi régiókban 87,7, az utóbbi térségben 85,4 százalékot kapott, míg az ország középső részeiben 70,3 százalékra számíthat. De nyugati részeken, ahol jelentősebb az ukrán ajkú lakosság és erősebb az ukrán nacionalizmus, szintén többséget szerzett, valószínűleg 57 százalékkal nyert azokon a területeken is. Egyébként két másik exit poll, a NewsOne hírtelevízió és a TSN Tv is jelentős előnyt jelez a 41 éves humoristának, előbbi 73,7, míg utóbbi 72,7 százalékra számít.

A saját bevallása szerint korábban maga is Porosenkóra szavazó Zelenszkij a választás első fordulóját is fölényesen nyerte. A szavazatok 30,2 százalékát gyűjtötte össze, míg a jelenlegi államfőre a résztvevők 16,7 százaléka adta voksát. A harmadik helyen Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje, volt miniszterelnök végzett a szavazatok 13,1 százalékával. A negyedik pedig Jurij Bojko ellenzéki jelölt 11,5 százalékkal. A többi aspiráns hét százaléknál kevesebb szavazatot kapott.

Győz-e a bohóc, nyer-e a demokrácia? | Magyar Hang

A két hét múlva esedékes második forduló az ukrán demokrácia próbája is lesz.