HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Nigel Farage ...

Nigel Farage lesz a toryk sírásója?

HIRDETÉS

Képzeljük el, hogy Orbán Viktor megnyeri a választásokat, majd néhány nappal később bejelenti, hogy elérte, amit akart, ezért hátralép, és lemond a vezetői tisztségéről. Amennyire elképzelhetetlen, annyira volt sokak szerint felháborító mindez a brexit első számú teoretikusától, Nigel Farage-tól, aki néhány nappal a 2016. június 23-ia, a kilépéspártiak győzelmét hozó referendum után jelezte, lemond az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) elnöki posztjáról. Már akkor azt találgatták, vajon mi állhat a csípős, euroszkeptikus megjegyzéseivel jól kufárkodó, a médiát céljaira ügyesen használó politikus lépése mögött.

HIRDETÉS

Farage azt állította, hogy miután közel húsz év korteskedést követően „visszakapta az országát, most már, köszöni szépen, inkább a magánéletére fókuszálna”. Nagyjából senki sem hitt neki, a távozás inkább tűnt a felelősség alól való kibújásnak, semmint őszinte vallomásnak. Farage ugyanis később is felbukkant mindenhol, ahol az EU bomlasztására, gyengítésére legalább hajszálnyi esélyt látott. A 2016-os osztrák elnökválasztás idején például arról szónokolt, hogy ha a szabadságpárti Norbert Hofert választják államfőnek, akkor ő is egy brexithez hasonló népszavazást hozhat tető alá. A végül a „harmadik fordulóban” alulmaradó Hofer viszont nem kért Farage kelletlen támogatásából, és jelezte neki, jobban tenné, ha nem avatkozna Ausztria belügyeibe.

A két évvel ezelőtti francia elnökválasztás idején a szintén keményen euroszkeptikus Marine Le Pen mellett állt ki Emmanuel Macronnal szemben, mondván, az akkor Nemzeti Front néven futó párt vezetője jobb partner lehet egy brexit utáni Nagy-Britannia számára. Közben a transzatlanti vonalon sem lankadt, ott sündörgött Trump kampánya körül, s azóta is jó viszonyt ápol a jelenlegi amerikai elnökkel.

HIRDETÉS

Mindezt ráadásul havi 6537 fontos uniós alapfizetésből, mert hogy a UKIP-pal tavaly év végén szakító Farage a mai napig EP-képviselő,és jelenlegi mandátuma a most esedékes választásokkal ér véget.

Ha így nézzük, újbóli berobbanása a közéletbe nem véletlen. Az általa összetrombitált Brexit Párt létrehozása csak elsőre tűnik hirtelen felindulásból elkövetett csacskaságnak. Azt, hogy a május 2-án esedékes helyhatósági választásokon nem, csupán a 21 nappal későbbi EP-szavazáson indulnak, valószínűleg a brexit eltolódásának kényszere szülte, ám a pártalapítás jól kiszámított és megkonstruált akciónak tűnik.

Ha Farage valamihez ért, az a taktikázás; módszerei nem épp a legtisztábbak, de hogy hatékonyak, azt még az ellenfelei is gyakran hangoztatják. Jól elaltatta a közönséget, folyamatosan a felszínen maradt, kellő számú „balhét” produkálva nem engedte magát kilökni a köztudatból, miközben a brexit felelősségét politikai riválisaira hárította. Most pedig, mint valami megmentő, a még mindig jól csengő, és láthatóan az érzelmekre kifejezetten jól ható régivágású patriotizmusra építve, látszólag a semmiből, se perc alatt az EP-választások potenciálisan legerősebb alakulatává tornázta fel új pártját.

A számok pedig tényleg egészen elképesztők. A még hivatalosan három hónapja sem működő Brexit Párt a YouGov közvélemény-kutató legfrissebb, április végi felmérése szerint a szavazatok 28 százalékára számíthat, és ezzel Nagy-Britannia legjelentősebb uniós képviseleti csoportját alakíthatja meg. Mindezt úgy, hogy az EP-választásokig semmiféle programot nem adnak ki; egyetlen feladatuknak a brit uniós kilépés levezénylését nevezték meg.

Kell-e félni a brexittől? | Magyar Hang

Történetének eddig talán legnagyobb kihívásával szembesül az Európai Unió, ám a britek kilépése nemcsak kihívás, hanem a mozgástér megnövekedésével esély is lehet.

A második helyen 22 százalékkal jelenleg a Munkáspárt áll, míg a konzervatívok 185 éves fennállásuk leggyengébb támogatottságával, 13 százalékkal csupán harmadikak, derül ki a felmérésből. Őket a zöldek és a szintén frissen alapított, uniópárti Változást az Egyesült Királyságnak mozgalom követi 10-10 százalékkal, míg a liberális demokraták 7, a UKIP-re pedig csupán 5 százalék szavazna.

Farage semmit sem bízott a véletlenre, rajta kívül tizenhárom korábbi UKIP-es EP-képviselőt csábított át magához. Ám nemcsak egykori alakulatából toboroz, az egykor a toryk közül indult politikus népszerű a konzervatívok körében is. A Survation közvélemény-kutató és a Mail on Sunday konzervatív vasárnapi lap felmérése szerint a konzervatív helyhatósági tanácsnokok 40 százaléka saját alakulata helyett már inkább a Brexit Pártra szavazna, miután Theresa May tory kormányfő a brit EU-tagság megszűnésének halasztásáról állapodott meg Brüsszellel.

A fejetlenséget jól mutatja, hogy több vezető tory képviselő is azt a kérdést tette fel az egyébként baloldali The Guardian egyik publicistájának, „mit tehetnének” a Farage-lavina ellen. S miközben a konzervatív pártvezetésben egyre nagyobb mértékű a kétségbeesés, Farage jól tud halászni a zavarosban. A napokban már egy valódi „nagyvadat” is igazolt, ugyanis jelezte Farage pártájához való csatlakozását a korábban 43 évig a toryknál politizáló, miniszteri posztot is megjárt, többek között az abortusz, a melegjogok vagy a halálbüntetés kérdéseiben kemény véleményéről is ismert Ann Widdecombe is.

Mi lehet Farage célja? Egyesek úgy tartják, az EP-választás igazából csak erőfelmérés lesz, az igazi ütközetet a 2022-es parlamenti választások jelentik majd. Farage lehet ugyanis a toryk sírásója, állítják egyre többen, ha sikerül a terve, fellépésével akár a süllyesztőbe is küldheti egykori politikai alakulatát. Ehhez pedig az első lépés épp az európai parlamenti voksolás lehet.

Farage-nak kedvez minden?

Közben lezajlottak a helyhatósági választások, és tényleg egyre több jel mutat arra, hogy az együtthatók Farage-nak kedvezhetnek, a konzervatívok ugyanis nagyon komoly visszaeséssel zárta a voksolást, az eddigiekhez képest 27 százalékkal kevesebb önkormányzati helyet szereztek a párt képviselői. Az eddigi 4894 helyett 3564 mandátumot, a visszaesés így 1330 képviselői hely. A Munkáspárt ehhez képest csak 84 pozícióval kapott kevesebbet, s lett második 2021 hellyel. A nagy nyertesek a liberális demokraták, akik 704 mandátummal többet, összesen 1351-et szereztek május másodikán. Farage volt pártja, a UKIP szinte megsemmisült, 145-ös mínusszal csupán 31 önkormányzati mandátumot nyertek el. A pártokhoz nem kötődő jelöltek ugyancsak nyertesei a részleges helyhatósági választásoknak, összesen 1178 ilyen jelölt nyert a kerületében, ami 661-gyel több, mint volt 2015-ben.

Azóta egyes sajtójelentések szerint még nagyobb a „fejetlenség” a toryknál. A hétvégén látott például napvilágot, hogy a Konzervatív Párt mind több tagja szeretné, ha lemondana minden tisztségéről Theresa May kormányfő, míg egy másik hír arról szól, hogy a toryk „beijedtek” a választási eredményeken, ezért napokon belül tető alá akarják hozni a végleges brexit-megállapodást. Ezt erősítendő, a Mail on Sunday vasárnapi lap szerint May ajánlatot tett a munkáspárti Jeremy Corbynnak, hogy tegyék félre a két nagy párt nézeteltéréseit, és közösen mielőbb szavazzák meg, még akár az európai parlamenti választások előtt a kilépési egyezményt. A konzervatív kormányfő ideiglenes vámuniót, egyes termékekre közös piaci szabályokat és az uniós munkavállalói jogok változatlanságát javasolna, és várhatóan a jövő héten tárgyal erről a munkáspárti vezetővel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/18. számában jelent meg, 2019. május 3-án.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/18. Magyar Hangban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,965lájkolóTetszik
2,133követőKövetés
15,718feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Mennyire vagy csalódott, Bori? – Magyar Hang-ajánló

Páros interjú Péterfy Borival és Gergellyel, beszélgetés Donáth Annával, riport az ukrán-magyar határról, könyvheti melléklet. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Patkányok Budapesten: több mint tízezer bejelentés érkezett

Az irtást végző cég ugyanakkor visszautasítja az elvégzett munkájukat ért kritikákat.