A Strache-botrány kirobbanása után Sebastian Kurz osztrák kancellár rögvest bejelentette, hogy felbontja pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Szabadságpárt (FPÖ) koalícióját és kiderült az is, szeptemberben előre hozott választások lesznek Ausztriában. Addig azonban szakértői kormány vezeti az országot, amelynek tagjait szerda délután beiktatta Alexander Van der Bellen zöldpárti államfő. Az FPÖ által delegált miniszterek közül csak Karin Kneissl külügyminiszter marad posztján, aki az FPÖ-t képviseli, de nem tagja a pártnak.
Az alkancellári tisztséget Heinz-Christian Strache helyett Hartwig Löger pénzügyminiszter tölti be ezentúl, ő az ÖVP politikusa. A belügyminiszter Eckart Ratz, a legfelsőbb bíróság egykori elnöke lett, az egészségügyi tárcát Walter Pöltner veszi át, esetében külön érdekesség, hogy amúgy a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) tagja. Honvédelmi miniszternek Johann Luifot, közlekedésinek Valerie Hackl nevezték ki. Az FPÖ elnöki székét közben Norbert Hofer korábbi köztársasági elnök-jelölt foglalta el, annak idején ő volt Van der Bellen kihívója. Sebastian Kurz előreláthatóan betölti a kancellári posztot: bár az ellenzék bizalmi szavazást kért ellene, a hétfői voksolás valószínűleg az ő javára fog eldőlni.
Cui prodest?
Bár a hazai propaganda néha
mintha fordított lovon ülne, amikor a jobboldal elleni támadásként mutatja be
pusztán a történteket, úgy téve, mintha Orbán Viktor szövetségesének semmi felelőssége
nem lenne a történtekben. Ezzel együtt is érdekes azonban, ki állhatott a
botrány kirobbantása mögött.
Vagyis: kinek állhatott az
érdekében még 2017-ben, hogy csapdát állítson az Osztrák Szabadságpárt
elnökének? És miért várt a felvétel nyilvánosságra hozatalával majdnem két
évig? A botrány az osztrák belpolitikán túlmutatva a föderális Európát építeni
akaró, és a nemzeti szuverenitást pártolók közötti egyre elkeseredettebb
szembenállás kereteiben értelmezhető a legjobban.
Strache-botrány: Összehívták itthon a nemzetbiztonsági bizottságot | Magyar Hang
Összehívta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli ülését a testület jobbikos elnöke az osztrák Heinz-Christian Strache megbukásáig vezető ügy miatt. Mirkóczki Ádám közleménye szerint pénteken délelőttre küldte ki a meghívót, hogy megvizsgálják a „Strache-botrány magyar vonatkozású szálait".
Szó, ami szó, bizony jól jött a botrány Sebastian Kurznak. Feltéve, hogy a néppárti kancellár elérkezettnek látta az időt arra, hogy kipenderítse a kormányból a kényszer, és a választási matek szülte koalíciós partnerét. Ugyanúgy, mint egykor tanítómestere, a néppárt korábbi vezetője, Wolfgang Schüssel az akkor még Jörg Haider vezette FPÖ-t. Hogy aztán az előre hozott választások után megerősödve ismét csak velük folytassa a kormányzást. Jelenleg 38 százalékon állnak, míg az FPÖ 18-on. Ha az olló még tovább nyílik, úgy ez a logika akár működhet is.
Ha lehet, még jobban örülhetnek a szociáldemokraták, akik előtt 2017-ben éppen Kurz megjelenése zárta be az oly kényelmes nagykoalíció ajtaját. Most felbátorodva úgy gondolják, a botrány jó alkalom arra, hogy felálljanak a padlóról, ezért már most bizalmatlansági indítvánnyal buktatnák meg (hétfőn) a kormányt. Nem véletlenül említette Sebastian Kurz, hogy a módszerek erősen az osztrák szociáldemokratáknak is dolgozó izraeli kampánytanácsadóra, Tal Silbersteinre utalnak. Az FPÖ-ben csalódottak azonban aligha fogják növelni az SPÖ jelenleg 26 százalékos népszerűségét.
Nem is leplezi az elégedettségét a jobbközéptől a szocialistákon át a liberálisokig kiterjedő európai fősodor, amelynek az EP-választások előtt úgy kellett ez a botrány, mint egy falat kenyér. A feltörekvő euroszkeptikusok ugyanis az ő hatalmukat fenyegetik, és Strache vodkás, szőke orosz nős hőzöngő videója ugyancsak rosszul, és a lehető legrosszabbkor jött a mozdulatlanság európai várát ostromlóknak. Az mindenesetre csak erősíti a gyanút, hogy a Centrum a Politika Szépségéért (Zentrum für Politische Schönheit) elnevezésű német aktivista művészcsoport egyik ismert figurája Jan Böhmermann komikus már korábban tudott a készülő leleplezésről. Ebből a körből további meglepetések várhatók, lévén a kiszivárogtatók még nem lőtték el az összes puskaporukat.
De nevethet a markába a
Strabag is, amely köztudottan nem volt Strachéék kedvence. Az osztrák építő cég
megnyugodhat, a szabadságpárt egy ideig biztosan nem fog keresztbe tenni az
üzletnek. Mint ahogy a globális nagytőke más képviselői is hátradőlhetnek,
hiszen az FPÖ-n keresztül komoly csapást mértek az őket egyre hangosabban
támadó erőkre. A figyelmeztetést az Osztrák Szabadságpárt korrupt és nagyszájú
vezetője kapta, ám Salvinitól Le Penen át Orbánig mindenki érthet belőle. Sőt,
még Vlagyimir Putyin is, hiszen a botrány pikantériája, hogy az oly sokat
emlegetett orosz szállal járatták le az euroszkeptikuis, antiglobalista erőket.
S ha már szóba jött az orosz elnök, akkor ez a csavar a történetben aligha
véletlen, mert így egy csapásra két legyet üthettek az illiberálisokkal szemben
álló erők. Persze, akadnak olyanok is, akik szerint éppen a Kreml akarta így
kézben tartani az FPÖ-t, ám a történet hatásait látva ez a verzió ugyancsak
életszerűtlennek tűnik.
Strache üzent: Harcolok! | Magyar Hang
Be akarja bizonyítani ártatlanságát a súlyos korrupciós ügybe belebukott Heinz-Christian Strache - a 444.hu vette észre, hogy a politikus Facebook oldalán írt erről. „Megtaláljuk azokat, akik a törvénytelenül felvett videók és az ellenem külföldről folytatott, mocskos kampány mögött állnak, és bebizonyítjuk az ártatlanságomat!"- írta. Hozzátette azt is, hogy ő ezért harcol.
Akárki volt is a megrendelő,
profi, titkosszolgálatok közreműködését feltételező, jól előkészített akcióról
van szó. Az is valószínűsíthető, hogy a csapdaállítás célja túlmutat Heinz-Christian
Strachén és az Osztrák Szabadságpárton. Sőt, alighanem az osztrák belpolitikán
is. Emlékezzünk csak , még a 2017-es választások előtt volt egy botrány, amely
a német titkosszolgálatnak (BND) bécsi kollégáik támogatásával a szabadságpárt
ellen végrehajtott akciója miatt robbant ki. Most ennek a folytatásáról lehet
szó, és Strachéék inkább csak a gyenge láncszemnek tűnnek abban a játszmában,
amelyben manapság két európai gondolkodás feszül egymásnak. Igen, két európai,
csak másképp látják Európa jövőjét. Sőt, ennek a játszmának az Európai Unión
túlmutató dimenziói is lehetnek, s itt jön a képbe Moszkva és Washington,
akiknek a geopolitikai csatájában sokszor még Európa is csak felvonulási terep.
Most azonban nagy eséllyel nem erről, hanem Európán belüli játszmáról van szó.
S hogy miért nem kizárólag
osztrák belügyről van szó, azt mindennél jobban magyarázza a botrány
kirobbantásának időpontja. A botrány jó egy héttel az EP-választások előtt az
esővel karöltve tönkretette Matteo Salvini euroszkeptikus erődemonstrációnak
szánt milánói nagygyűlését. S könnyen lehet, hogy épp ennyi kell csak a fősodor
erőinek, hogy elnyomva a hajófenékből egyre erősebben hallatszó
elégedetlenséget, tovább kormányozhassák Európa ide-oda sodródó hajóját.
Orosz szemmel
Ahogy az
várható volt, gyorsan megjelentek a „magyarázatok” az orosz állami médiában az
esetről. Ezek közül az egyik legfurcsábbat vitathatatlanul a Sputnik Newsnak
megszólaló Marcus Godwyn brit politikai elemző szolgáltatta, aki egy egészen
sajátos összeesküvés-elmélettel állt elő. Szerinte a Strache-ügy időzítése
felveti azt a kérdést, hogy kinek is használ ez az egész. Emlékeztetett: az
osztrák kormány nemrég úgy nyilatkozott, hogy erősíteni kell a Visegrádi
Csoporttal az együttműködést. Ezek az országok korábban ellenezték a nem
európai, nem keresztény migránsok dokumentumok nélküli történő beáramlását az
unióba, amelyet az Európai Unió kényszerített rájuk, hogy gyengítse a
nemzetállamokat a brüsszeli központi hatalom javára. Márpedig Godwyn szerint az
unió „központi tervezői” nem akarnak látni egyetlen olyan csoportot sem az
unión belül, amelyek ellenzik azt, hogy az unió egy szuperállam legyen vagy
amelyek szabadulnának az oroszellenes szankciók bilincsei alól, illetve az
Egyesült Államok, a NATO és az EU Oroszországgal szembeni virtuális háborújának
negatív következményeitől. (Majláth Ronald)
