A Chagos-szigetek hovatartozása ügyében Magyarország is azon öt ország között volt, amelyek egy nem kötelező erejű ENSZ közgyűlési szavazáson az Egyesült Királyságot támogatták Mauritiusszal szemben.
„Jelentős diplomáciai csapást” jelent az Egyesült Királyságnak, hogy egy nem kötelező erejű ENSZ-szavazáson 116 ország támogatta, és mindössze hat ország szavazott azon határozat ellen, amely azt követeli az Nagy-Britanniától, hogy adja vissza az ellenőrzést Mauritiusnak a Chagos-szigetek felett – jelentette tegnap a BBC. A brit közmédia szerint az Egyesült Királyságon kívül csupán az Egyesült Államok, Magyarország, Izrael, Ausztrália és a Maldív-szigetek szavazott nemmel, miközben 56 ország – köztük Franciaország és Németország – tartózkodott.
De milyen területről is van pontosan szó? Az Egyesült Királyság 1965-ben több szigetet elszakított az Indiai óceánban fekvő Mauritiustól, ezeket megtartotta akkor is, amikor függetlenséget garantált a szigetországnak. Ezzel egyidejűleg a Chagos-szigetek teljes lakosságát – nagyjából kétezer főt – kilakoltatták, mivel a területnek katonai szerepet szántak.
Így a legnagyobb szigeten, a Diego Garcián közös igazgatású brit-amerikai katonai támaszpontot hoztak létre, ezt a bázist az Afganisztán, illetve az Irak elleni hadműveletekhez is használták 2001-ben és 2003-ban. Végül a hágai Nemzetközi Bíróság elé került a szigetek hovatartozásának kérdése, az ügyben most februárban született döntés. Ennek értelmében az Egyesült Királyságnak „amilyen gyorsan csak lehet”, vissza kell adnia a Chagos-szigetek fölötti irányítást Mauritiusnak.
Magyarországnak is fájni fog Trump új terve | Magyar Hang
A szövetséges államok viseljék a náluk állomásozó amerikai csapatok költségeit, ezen felül pedig fizessenek további 50 százalékot azért a kiváltságért, hogy mindezt megtehetik – ezt szeretné elérni az amerikai elnök.
A szerdai ENSZ-szavazás előtt a mauritiuszi miniszterelnök, Pravid Kumar Jug-Nauth felhívta a figyelmet arra, hogy a Chagos-szigeteken élők erőszakos kilakoltatása az emberiesség elleni bűncselekményekhez volt hasonló. Érdekes azonban, hogy Mauritius – amennyiben visszakapná a szigetek feletti ellenőrzés jogát – továbbra is lehetővé tenné a katonai bázis működését a szigeteken, természetesen összhangban a nemzetközi joggal. A szigetek visszaadása Mauritiusnak ráadásul magasabb szintű jogbiztonságot is jelentene a létesítmény számára – érvelt a politikus.
Lapunk kíváncsi volt a magyar külügy álláspontjára, hogy miért és milyen megfontolások alapján döntött úgy a magyar kormány, hogy Mauritiusszal szemben inkább az Egyesült Királyságot támogatjuk. Amint megérkezik a válasz, frissítjük a cikkünket.
