Jogállami frontok

Nemcsak Magyarország miatt nagyon élénk az Európai Unióban a jogállamisággal kapcsolatos vita, bár kétségtelen, a magyar kormányzati intézkedések bőven szolgáltatnak okot arra, hogy ez a téma napirenden maradjon. De rajtunk kívül bírálatok szokták érni a lengyeleket, a cseheket, a románokat, a máltaiakat – hogy csak a leggyakoribbakat említsük. Az európai választások közeledte felgyorsította azokat a törekvéseket, hogy legyen egy új, egy jobb mechanizmus annak érdekében, hogy ha valaki folyamatosan megsérti a demokratikus játékszabályokat, akkor azzal szemben fel lehessen lépni.

Jelenleg csak az úgynevezett hetes cikkely szerint eljárás alkalmas erre. Az uniós alaptörvény tartalmazza azt a rendkívül bonyolult procedúrát, amely azt hivatott szankcionálni, ha egy adott tagállamban alapvető jogok rendszerszinten súlyos fenyegetésnek vannak kitéve. Ilyen eljárás folyik Magyarország és Lengyelország ellen. Az eljárás a tagállamok szintjén van, számtalan érdektől befolyásolt, ennek megfelelően nem is történik semmi. Tulajdonképpen azt sem tudjuk, hogyan folyik majd le az eljárás, pedig már meg is kezdődött. Azt sem tudjuk, mi lehet a végkifejlet: az uniós szankciótár legsúlyosabb büntetése a szavazati jog felfüggesztése. De az eljárást még nem tesztelték, a lengyelekkel karöltve mi vagyunk a kísérleti nyulak.

Ahogy említettük, a választási kampány felpörgette a jogállamisági vitát. Nyugat-Európában ugyanis sokszor hangzik el a kérdés, miért fizetik az én adómból az „új” tagállamok nagyvárosainak díszkövezését, ha közben alapvető dolgokban nem értünk egyet – legalábbis a politikai elittel. Az már csak ráadás, amikor a nyugatiak olyan híreket hallanak keletről, hogy ellopják a pénzüket. Márpedig a német, francia, belga, holland nézők-olvasók már jól ismerik a felcsúti kisvasutat, a magyar stadionokat meg a miniszterelnök sógorának nem működő, ámde nagyon drága köztéri lámpáit.

Az Európai Parlament baloldali pártjai régóta szorgalmazzák, hogy legyen egy új, hatékonyabb törvény a demokrácia érvényesülésének mérésére. E pártok önmagukban azonban nem elég erősek, hogy keresztülvigyék szándékukat. Eddig hiányzott nekik az Európai Néppárt, az Európai Bizottság és néhány nagy vagy közepes tagállam támogatása. Mostanra mindez beérett.

Az Európai Bizottság, mint az EU javaslattévő és végrehajtó szerve (tehát nem jogalkotó), már tavaly előállt saját javaslatával, amelyet nem véletlenül a költségvetésért felelős német biztos ismertetett. Ennek lényege, hogy ahol súlyosan sérülnek a demokratikus alapjogok, azokban a tagállamokban felfüggeszthetik vagy megvonhatják az uniós támogatásokat – ez jelenleg a költségvetési tárgyalások részét képezi, benne van a csomagban. Takács Szabolcs EU-ügyekért felelős államtitkár a minap a témával kapcsolatban azt mondta Brüsszelben, hogy az elmélettel nincs gond, mert a magyar kormánynak is érdekében áll az EU pénzügyi érdekeinek megvédése. Szerinte azonban a megszorításokat csak arra használnák, hogy megbüntessék Magyarországot a bevándorláspolitikája miatt.

Emiatt Magyarország nem támogatja, márpedig ebben a kérdésben egyhangúság szükséges. Az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber is beleállt a vitába. 10 pontos programjának egyik eleme ezt a címet viseli: Új jogállamisági mechanizmus. Amennyiben a jelenlegi forgatókönyv valósul meg: a Néppárt nyeri az EP-választásokat és a listavezető Weber lesz az Európai Bizottság elnöke november 1-jétől, akkor a következők szellemében fog dolgozni: „Nem engedjük, hogy bárki is alááshassa a demokratikus alapelveinket. Egy új jogállamisági mechanizmus létrehozásával konkrét lépéseket fogunk tenni a jogállamiság hatékony eszközökkel való védelmére. Csak egy átlátható, független testület – amely a politikai hatalomgyakorlástól mentes, és minden tagállam által elismert – biztosíthatja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a sajtószabadságot és a korrupció elleni küzdelmet.”

Megkérdeztük Takács Szabolcsot, egyetért-e a magyar kormány bármiféle újfajta jogállamisági mechanizmussal. Az államtitkár kijelentette, minden megfelelően szabályozott az alapszerződésben, az abban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, és akkor nincs szükség új jogszabályra. Az államtitkár szerint egyébként Magyarország az egyik legjogkövetőbb tagállam az EU-ban. Mindezt azon a napon jelentette ki (május 21-én, kedden), amikor az Európai Bíróság kimondta, hogy a magyar földtörvény sérti az uniós jogot, az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentése szerint pedig négy területen jelentősen romlott a magyarországi jogállamiság.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/21. számában jelent meg, 2019. május 24-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/21. számban? Itt megnézheti!