Vegyes képet mutat a vasárnapi európai parlamenti választások eredménye. Bár több országban elmaradt a populista diadal, és a konzervatívok vagy épp a szocialisták jöttek fel, Franciaországban a Nemzeti Gyűlés (korábban: Nemzeti Front) végzett az élen 23,5 százalékkal. Marine Le Pen pártjának ez 22 mandátumot jelent, szemben a második helyért járó 21-gyel. Emmanuel Macron koalíciója 22,5 százalékra futott be, tehát szoros versenyben győzte le őket a jobboldali tömörülés.
Bár az európai populisták nagy sikerként ünneplik az eredményt, az Origo pedig a „nemzeti jobboldal” győzelméről számolt be, meg kell jegyezni, hogy a „néppártosodás” valójában nem hozott túl sokat Le Pen konyhájára. Konkrétan semmit, ha a 2014-es EP-választást nézzük, ahol a még Nemzeti Frontként ismert párt 24,86 százalékot szerzett, 24 széket elnyerve az Európai Parlamentben. Akkor mögötte az UMP végzett, aminek irányítását épp abban az évben vette vissza Nicolas Sarkozy egykori államfő. (A politikai alakulat 2015 óta Republikánus Párt néven működik.) A harmadik helyre 2014-ben a szocialisták és radikálbalosok futottak be, tehát az En Marche, a Demokratikus Mozgalom, az Agir és a Radikális Mozgalom szövetsége most először küzdhetett EP-helyekért. Marine Le Pen pedig csak kevéssel tudta legyőzni a mostanában kifejezetten népszerűtlen Macron elnök koalícióját, amit egyébként Nathalie Loiseau vezetett.
A baloldali Le Monde a korábbi két vezető erő, a néppárt és a szocialisták visszaeséseként értékelte az összeurópai választásokat, a franciák eredményére pedig ez kimondottan igaz. Érdekes ugyanakkor, hogy a sárgamellényes tüntetésekből, illetve a kormányellenes indulatokból nem igazán tudtak profitálni a centristák, vagy a (szélső)baloldaliak. Az Engedetlen Franciaország kifejezetten csalódottan vette tudomásul az elért 6,31 százalékot, ami egyébként hat képviselői széket hozott nekik. Ezzel szemben Le Pen-ék euforikus állapotban ünnepelték a győzelmet: lengették a francia zászlókat, miközben diadalittasan énekelték a Marseillaise-t. A rendkívül fiatal, mindössze 23 éves listavezető, Jordan Bardella a nép győzelmeként köszöntötte az eredményt. Valóban, innen nézve Le Pen egyfajta visszavágásként is élhette meg a tegnapi napot, miután két éve az elnökválasztáson végül a középen álló, mostanában a baloldalnak udvarolni próbáló Macron lett a befutó.
A Zöldek győzelme jelentette még az este nagy meglepetését, Yannick Jadot pártja 13,4 százalékkal a baloldal élére került. Az EELV jelöltjei egy párizsi étteremben, látható elégedettséggel üdvözölték a végeredményt. Velük szemben a republikánusok a valaha volt legrosszabb európai parlamenti eredményüket érték el, François-Xavier Bellamy listája 8,5 százalékot szerzett. „A jobboldal mély válságon megy keresztül, mindent újra kell építeni innen” – reagált a politikus. A feszültség már csak Raphael Glucksmann szocialistái körében volt erősebb, de érthető is, hogy a 6,2 százalékot nem köszöntötték kitörő örömmel. Ezzel nagyjából hasonló eredményt értek el vasárnap, mint magyar szocialista társaik.
Véget ért a két nagy európai pártszövetség hegemóniája, az alkuk kora elé nézünk – percről percre | Magyar Hang
Vajon mi várható az EP-választások után? Kövesse velünk a nap eseményeit.
Macron és Le Pen leülhetnek, és köszönetet mondhatnak egymásnak – értékelt a jobbközép Le Figaro szerzője, Guillaume Tabard, aki szerint a két vezető jó szolgálatot tett egymásnak, és kölcsönösen konszolidálták a másikat mostanra. Macron a Nemzeti Összefogás letörését tűzte ki fő céljaként, mindent bevetett, de ez nem jött össze neki, viszont cserébe egyaránt megtartották egymást a vezető pozíciókban. Eközben a jobboldal összeomlott, a baloldal is megalázó vereségeket könyvelhetett el.
A Zöldek (EELV) váratlan erősödése hasonló örömet váltott ki a párt körében, mint nálunk a Momentum harmadik helyre kerülése. A 2010-ben alapított francia párt öt éve 8,95 százalékot ért el az európai parlamenti választásokon, míg két éve Benoît Hamon 6,36 százalékot szerzett az elnökválasztás első fordulóján.
