Hazánk a Chagos-szigetek tárgyában benyújtott ENSZ közgyűlési határozat-tervezet szavazásakor a biztonságpolitikai kapcsolatok szem előtt tartásával járt el, támogatva az Egyesült Királyság jogi álláspontját – így válaszolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Magyar Hangnak arra a kérdésére, milyen megfontolások alapján döntött úgy Magyarország, hogy a briteket támogatja.
Lapunk múlt héten számolt be arról, hogy egy nem kötelező erejű ENSZ-szavazáson 116 ország támogatta, és mindössze hat ország szavazott azon határozat ellen, amely azt követeli Nagy-Britanniától, hogy adja vissza az ellenőrzést Mauritiusnak a Chagos-szigetek felett. A szavazás során az Egyesült Királyságon kívül csupán az Egyesült Államok, Magyarország, Izrael, Ausztrália és a Maldív-szigetek voksolt nemmel, miközben 56 ország – köztük Franciaország és Németország – tartózkodott.
A Chagos-szigetek körüli huzavona nem most indult, már több éve terítéken van a nemzetközi politikai és jogi vitákban. Az Egyesült Királyság ugyanis még 1965-ben több szigetet elszakított az Indiai-óceánban fekvő Mauritiustól, a Chagos-szigetek teljes lakosságát – nagyjából kétezer főt – pedig kilakoltatták, mivel a területnek katonai szerepet szántak. A legnagyobb szigeten, a Diego Garcián közös igazgatású brit-amerikai katonai támaszpontot hoztak létre, ezt a bázist az Afganisztán, illetve az Irak elleni hadműveletekhez is használták 2001-ben és 2003-ban. Végül a hágai Nemzetközi Bíróság elé került a szigetek hovatartozásának kérdése, az ügyben most februárban született döntés. Ennek értelmében az Egyesült Királyságnak „amilyen gyorsan csak lehet”, vissza kell adnia a Chagos-szigetek fölötti irányítást Mauritiusnak.
A múlt heti ENSZ-szavazás előtt a mauritiuszi miniszterelnök, Pravid Kumar Jug-Nauth felhívta a figyelmet arra, hogy a Chagos-szigeteken élők erőszakos kilakoltatása az emberiesség elleni bűncselekményekhez volt hasonló. Kifejtette: Mauritius – amennyiben visszakapná a szigetek feletti ellenőrzés jogát – továbbra is lehetővé tenné a katonai bázis működését a szigeteken, természetesen a nemzetközi joggal összhangban. A szigetek visszaadása Mauritiusnak ráadásul magasabb szintű jogbiztonságot is jelentene a létesítmény számára – érvelt a politikus. Habár a múlt heti ENSZ közgyűlési döntés nem kötelező erejű, Mauritius ezzel újabb ütőkártyát nyert az Egyesült Királysággal szembeni vitában.
