Éjjel kettőig tárgyaltak az európai állam- és kormányfők Brüsszelben arról, hogy kik legyenek az uniós intézmények új vezetői, de csak abban sikerült megegyezni, hogy jövő héten vasárnap folytatják. Lehetett számítani erre: nem sokkal a csúcstalálkozó előtt a baloldali pártok jelezték, hogy nem fogják támogatni a néppárti csúcsjelölt, Manfred Weber jelöltségét az Európai Parlamentben, vagyis hiába szeretnék esetleg őt látni a bizottság elnöki tisztében a miniszterelnökök, a parlamenten ez nem fog átmenni.
Ezzel gyakorlatilag el is kaszálták Weber esélyeit, a Néppárt azonban ezt nem hagyta annyiban. Egyértelművé tették, hogy márpedig Weber maradt az ő jelöltjük, miközben a szocialisták Frans Timmermanst, a liberálisok pedig Margrethe Vestagert favorizálták. Ezek után az EU-csúcson el sem jutottak a szavazásig, mert látható volt, hogy nincs olyan jelölt, akinek esélye lenne a többségre.
Nem sokkal két óra után Jean-Claude Juncker, a bizottság leköszönő elnöke örömmel állapította meg, hogy nem is olyan könnyű őt lecserélni. És mivel öt fontos tisztséget – az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Parlament, az Európai Központi Bank elnöke, valamint a külügyi főképviselő személye – csomagban kezelnek, ezekről együttesen akarnak dönteni, jövő héten vasárnap folytatják a vitát, addig pedig tovább egyeztetnek.
A csúcs egyébként fontos ügyekben hozott döntéseket például a következő öt év stratégiai menetrendjéről, a többéves pénzügyi keretről, az éghajlatváltozásról, a dezinformációról és a hibrid fenyegetésekről. Az előttünk álló ciklusban a döntéseket a következő szempontoknak szeretnék alárendelni: a polgárok és a szabadságok védelmének, erős és életteli gazdasági bázis kialakításának, a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósításának és az európai érdekek és értékek előmozdításának a globális színtéren.
A magyar miniszterelnök is jóváhagyta a következő szövegezést: „Ezen értékek védelme szempontjából az egyik legfontosabb tényező a minden demokratikus rendszer alapját jelentő jogállamiság, melyet mind a tagállamoknak, mind az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania.”
Egy másik témában azonban Orbán Viktor (a lengyel, a cseh és az észt miniszterelnök társaságában) megvétózta a közös EU-s álláspontot. Külön napirendként a tagállamok arról döntötte, hogy 2050-re karbonsemlegessé válnak, vagyis csak annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, amennyit ki tudnak egyenlíteni. Az okokkal kapcsolatban árulkodó Mateusz Moravieczki lengyel miniszterelnök kijelentése, aki szerint sokkal több pénzre lenne szüksége országának, hogy ezeket a feltételeket teljesítse. Mindenesetre a vétó szinte azonnal óriási felháborodást váltott ki, zöldpártok és szervezetek egyaránt ezen országok felelőtlenségéről és történelmi hibájáról beszélnek, ami a Föld jövőjét veszélyezteti.
A csúcs pénteken az euróövezet gazdasági ügyeivel folytatódik, és áttekintik a brexittel kapcsolatos fejleményeket is.
