1992-ben európai köztisztviselők egy csoportja alapította meg a Royal Europa Kraainem FC-t, Brüsszel egyik külső kerületének azóta is létező labdarúgóklubját. Jelenleg 350 játékosuk (40 nemzetből) játszik 17 különböző, elsősorban korosztályos csapatban. De igazából nem is ez az érdekes velük kapcsolatban, hasonló jellemzőket más belga klubokról is leírhatunk. Nem emiatt látogatott el a belga király is az edzésükre, illetve nem emiatt támogatják nagy magán- és állami cégek az egyesületet, továbbá például Navracsics Tibor magyar uniós biztos sem emiatt vendégeskedett a kék-sárga egyesületnél. A Kraainem FC azt vállalta, hogy saját játékosai közé beépíti a menekült gyerekeket, s komplett integrációs programot épít fel „Üdvözöljük a fiatal menekülteket” címen. A projektet 2015-ben kezdték meg – ekkor Magyarországon a kerítésépítés és a közös menekültpolitika elutasítása volt a válasz a menekülthullámra. (A magyar párhuzam nem öncélú, a cikk végére kiderül, mi ennek a magyarázata.)
A klubban 2015 óta közel kétezer kísérő nélküli kiskorú gyerek fordult meg, idén április utolsó hetében pedig egyfajta nyílt napot szerveztek, hogy bárki megnézhesse, mi is történik az egyesületnél. De először nézzük meg, milyen helyzetben döntöttek úgy, hogy migráns gyerekeket hívnak a klubba játszani és tanulni. 2015-ben közel 45 ezer személy kért menedéket Belgiumban, mindegyikük valamilyen Európán kívüli háborús zónából. Több mint felük családdal érkezett, 36 százalék volt az egyedülálló férfi, 6 százalék egyedülálló nő és ugyancsak 6 százalék kísérő nélküli kiskorú.
Elkülönülés és elsajtosodás - Mennyire barátkoznak a Hollandiába bevándorlók? | Magyar HangElsősorban ez utóbbiaknak szeretett volna segíteni a Kraainem FC. Felvették a kapcsolatot a szövetségi menekültügyi hivatallal (Fedasil), és kidolgozták a mai napig is működő rendszerüket. Hetente három alkalommal a klub kisbusza megáll azon három befogadóközpont előtt, ahol egyedülálló gyerekeket szállásoltak el. (Néhány hete Szél Bernadett képviselő videója révén került nyilvánosságra, hogy nálunk a röszkei tranzitzónában tartott mintegy száz migráns 60 százaléka gyerek, aki börtönszerű körülmények között él. Úgyhogy képzeljük el, amint a Csongrád megyei bevándorlási hivatal kisbusza megáll rácsos kapu előtt, és elviszi a gyerekeket Szegedre focizni, majd visszaszállítják őket.)
De vissza Brüsszelbe: először francia, holland vagy angol nyelvórára ülnek be a menekült gyerekek – attól függően, mit választanak, vagy egyébként milyen nyelvi háttérrel rendelkeznek, az órákat önkéntesek tartják. Ezt követi a kétórás edzés, és mindenki a korosztálya szerinti csapattal gyakorol. Vagyis együtt edzenek a helyi gyerekekkel. Utána pedig közös vacsorán és beszélgetésen vesznek részt a klubtársakkal, edzőkkel, tanárokkal. A nyílt nap mellett a fiatalokat az Európai Történelem Házába is elvitték a szervezők. Az iskolai szünetekben pedig tanfolyamokat szerveznek számukra, olyanokat, amelyekkel megkönnyíthetik a beilleszkedést az európai civil társadalomba. Mindezt annak érdekében (hiszen a program valamennyi eleme arra épül), hogy ezek a gyerekek a belga állam részei lehessenek.
A programot támogatja az Európai Bizottság (ezért is kereste fel őket Navracsics Tibor, mint kultúráért, oktatásért és sportért felelős biztos), valamint az UEFA gyermekalapítványa is. A Fedasil főigazgatója, JeanPierre Luxan ezt mondta a projekttel kapcsolatban: „Belgium Európa egyik legbefogadóbb társadalma. Az ilyen jellegű kezdeményezések tesznek különbséget hazánk és Magyarország között. A Kraainem FC a Fedasil kiváltságos partnere, mert büszkék arra, hogy integrálják a menekülteket.”
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/18. számában jelent meg, 2019. május 3-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/18. számban? Itt megnézheti!
