Ez már a casus belli?

Aki egy kicsit is ismeri Donald Trump gondolkodásmódját, az pontosan tudja, hogy a lépései sokszor nem követnek semmiféle logikát. Ennek láthattuk újabb példáit a múlt héten, amikor az amerikai elnök számos harcias kijelentést tett Iránnal kapcsolatban, majd hirtelen látványosan visszatáncolt. A politikus a Twitter-csatornáján előbb azt taglalta, mi történt volna, ha mégsem fújja le azt a katonai akciót, amelyet válaszul indítottak volna, amiért Irán a Hormuzi-szoros felett lelőtt egy amerikai felderítő drónt. Trump szerint százötven halálos áldozatot szedett volna a válaszcsapás, ő azonban tíz perccel az indítás előtt – még időben – leállította az akciót. Az elnök ez után újabb Teheránnal szemben gazdasági szankciókat jelentett be, de kicsit később már arról beszélt, hogy kész a tárgyalásokra is. Majd – hogy teljes legyen a következetlenség – jóváhagyta, hogy az amerikai hadsereg specialistái támadást indítsanak az iráni rakétaindító rendszerek számítógépei ellen. A perzsa állam egyébként később azt közölte, hogy sikeresen kivédte az akciót.

Mindezek után aligha meglepő, hogy sokan megkérdőjelezik Trump kompetenciáit Iránnal kapcsolatban. A lépéseiből az szűrhető le, hogy fogalma sincs, milyen következményekkel járhatna egy sikeres kibertámadás az iráni fegyverrendszerek ellen. Az is jól látható, hogy nincs semmiféle ötlete a kérdés megoldására – így egyelőre csak a nagy szavak, pontosabban a jól hangzó Twitter-bejegyzések maradnak.

Pedig az iráni feszültség egyáltalán nem olyan kérdés, ahol helye lenne az improvizálásnak. Habár Washington és Teherán viszonya az elmúlt negyven évben folyamatosan feszült volt, az utóbbi hetekben különösen elmérgesedett, miután május közepén az Egyesült Arab Emírségek hatóságai bejelentették, hogy szabotázsakció ért négy olajszállító hajót Fudzsajránál, a Hormuzi-szoros közvetlen közelében. Ez a terület kulcsfontosságú a világgazdaság szempontjából: itt halad át a tengereken szállított kőolaj több mint harmada. De nemcsak gazdaságilag, politikailag is rendkívül érzékeny ez a térség: Irán ugyanis már korábban jelezte, hogy katonai konfliktus esetén lezárná az öböl forgalmát. A washingtoni adminisztráció persze azonnal a perzsa államot tette felelőssé az olajszállító tankerek kigyulladásáért, ám erre nem adott semmiféle bizonyítékot, leszámítva néhány fotót a hajókon található sérülésekről. Ezért nem meglepő, hogy sokan arról kezdtek beszélni, hogy ez esetben valójában Amerika provokációjáról van szó, amelynek célja, hogy háborút robbantson ki Iránnal.

Erre pedig rosszabb időpontot nem is találhatnának. Egy évvel az után, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a 2015-ben Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, Teherán május elején jelezte: a szerződés többi aláírójának – Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Németországnak, Oroszországnak és Kínának – 60 napja van arra, hogy segítsen kivédeni az amerikai büntetőintézkedések hatásait, és ezzel megmentse az atomalkut. Ha ez nem történik meg, akkor az urándúsítást magasabb fokon végzik majd, mint amit az atomalku megengedne. Hogy a perzsa állam még véletlenül sem viccel, jól mutatja, hogy első lépésben felfüggesztette a dúsított urán és a nehézvíz eladását más országoknak. Sőt, Irán azt is bejelentette, hogy a 3,63 százalékosra, azaz alacsonyan dúsított uránjának készlete tíz napon belül meghaladja a nukleáris megállapodás által megengedett mennyiséget. Az amerikai vezetésnek pedig mintha még jól is jönne ez a hír, végre úgy tűnhet, nem miatta fulladt kudarcba az atomalku.

Nem sokat segít a helyzeten, hogy Donald Trump és csapata hamarosan még magasabb szintű kampányüzemmódra kapcsolhat, így az elkövetkező időszakban bőven akadhat még ürügy a feszültségkeltésre a szavazók rokonszenvének elnyerése céljából. Ilyenkor pedig aligha mérlegelik a következményeket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/26. számában jelent meg, 2019. június 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/26. számban? Itt megnézheti!