HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld A Fideszt más...

A Fideszt másolja a görög válság egyik felelőse?

HIRDETÉS

Érdekes „emberkísérlet” zajlik Görögországban. Ahogy arról már az EP-választás után beszámoltunk, 33,1 százalékkal az a jobbközép Új Demokrácia (ND) győzött a május végi uniós megmérettetésen, amely baloldali váltópártjával, a Pánhellén Szocialista Mozgalommal (Paszok) együtt évekig meghamisította a gazdasági adatokat, és ezzel a görög válság egyik fő felelősének tekinthető. Azóta az is kiderült, nem egyszeri fellángolásról volt szó, ugyanis a jelenleg Kiriakosz Micotakisz vezette alakulat a tartományi és az önkormányzati választást is megnyerte, jelöltjei a június eleji második fordulóban kétharmaddal hódították el a két legnagyobb város, Athén és Thesszaloniki polgármesteri címét. Az I Kathimerini napilap összeállítása szerint minden tartományban az ND végzett az élen.

HIRDETÉS

Mielőtt azonban elemeznénk, miként fordulhat elő, hogy pár évvel Görögország földbe állítása után – mintha mi sem történt volna – simán a kormányrúdig masírozhat az Új Demokrácia, érdemes néhány dolgot megjegyezni a helyi politikáról és azokról a folyamatokról, amelyek az elmúlt években az országban zajlottak. Talán az egyik legfontosabb, hogy a pártok már-már dinasztikus alapon működnek, vannak családok, amelyeknek több nemzedéke adott már kormányfőt, minisztert az országnak. Friss példánál maradva: az ND jelenlegi vezetője az új athéni polgármester, Kosztasz Bakojannisz nagybátyja, míg a Paszokból alakult baloldali Mozgalom a Változásért szövetséget (Kinal) vezető, a 2009-2011 közötti Jeorjíosz Papandreu vezette Paszok-kormányban egészségügyiminiszter-helyettes Fófi Genimáta a Paszok-alapító Jeorjíosz Genimátász lánya.

Az Európai Közösségekhez (az Európai Unió jogelődje) való 1981-es csatlakozás óta a Paszok húsz, az ND pedig közel tizenhárom évig volt kormányon. 2004-ben Kosztasz Karamanlisz vezetésével az Új Demokrácia került hatalomra, ezután a kormányok az euróövezeti tagságot nem a mielőbbi felzárkózásra használták, hanem könnyű hitelfelvételre – ez vezetett a hitelválsághoz. Hat év alatt kétszer is vizsgálatot kellett elrendelni, mert a görög statisztikai hivatal valótlan számokat küldött Brüsszelbe. Tíz éve aztán Athén elismerte, hogy a költségvetési hiány valójában az addig kommunikált 2,8 százaléknak a négyszerese. A GDP-hez viszonyított adósság 2007 és 2014 között minden intézkedés és segítség ellenére 107-ről 177 százalékra emelkedett, a munkanélküliség pedig 2014-re 26 százalék lett.

Földbe állították Görögországot, most megnyerték a választást | Magyar Hang

Az Új Demokrácia hamarosan akár újra kormányra is kerülhet.

2015-ben ebben a helyzetben került hatalomra a változás ígéretével és a Nem engedünk Brüsszelnek szlogennel a jelenleg is kormányzó Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) és vezetője, Alexisz Ciprasz. Az alakulatnak az elmúlt években szemmel láthatóan nem sikerült a néppártosodás, így nem tudta betölteni a Paszok helyén keletkezett űrt balközépen. A válságkezelés miatt meghozott megannyi kompromisszum következtében pedig gyakorlatilag az eredeti célkitűzéseikből sem sok maradt. A Sziriza népszerűségén a Macedónia-névvita kapcsán az Alexisz Ciprasz és Zoran Zaev között nemrég megkötött megállapodás sem javított. Mi több, a legtöbb közvélemény-kutató szerint ez az egyik oka a párt lejtmenetének, és a helyzeten az sem javít, hogy a kormány az utóbbi hónapokban számos jóléti intézkedést foganatosított – az EP-választáson 26,6 százalékot ért el.

Az ND-t egyébként már 2016 januárja óta magasabbra mérik a Szirizánál. A július 7-ei parlamenti választás előtt az Új Demokrácia 36, a Sziriza 26, a Mozgalom a Változásért (Kinal) 7,5, a kormánykoalícióban részt vevő nacionalista-jobboldali Független Görögök (Anel) 4, a Görögország Kommunista Pártja (KKE) 5,5, míg a korábban korábban harmadik legtámogatottabb szélsőjobboldali Arany Hajnal 4,5 százalékon áll jelenleg.

HIRDETÉS

A kérdés persze továbbra is az, hogy kerülhet újra hatalomra egy párt, amely kis híján kivéreztette az országot nem is oly rég. Ehhez egy Sziriza- és egy ND-szimpatizánst kérdeztünk. Kérésükre egyikük sem saját nevén szerepel. Kosztasz, aki az egyik, magyar turisták által is felkapott szigeten két, családi tulajdonban lévő szállodát vezet, a kezdetek óta Sziriza-támogató, apja a párt létrehozásában is közreműködött. A bankszektorban dolgozó Manolisz született ND-szimpatizáns.

Az Arany Hajnal ugyanazt tenné, mint amit Orbán Viktor | Magyar Hang

„Az ND remekül kihasználta a Szirizia ballépéseit, emellett több, Orbán Viktorhoz hasonló politikust is kitermelt az elmúlt időszakban, akik keményen ellenzik például a migrációt. Ezzel választókat szippantanak el a szélsőjobboldali Arany Hajnaltól, miközben számos korábbi, régi vonalas Paszok-szavazó is inkább rajuk voksol. Persze ebbe az is belejátszik, hogy igazából nincs alternatíva” – értékelte a helyzetet Kosztasz.

Manolisz is kiemeli, hogy a görögök legnagyobb baja nem a Sziriza, az ND vagy épp a Paszok, hanem hogy mindig csak a jelenben gondolkodnak, sosem tekintenek előre. „Valóban sok mindenért felelős a »régi politikai rezsim«, de szerintem nem ők a válság elsődleges előidézői. Az elmúlt években elindult valami az Új Demokrácián belül, egyre több fiatal politikus tűnik fel, és kap egyre nagyobb szerepet. A Sziriza – amelyről évek óta azt mondom, hogy az új Paszok – közben nem tud semmit felmutatni, egy politikusa sincs, akit igazán lehetne tisztelni a teljesítményéért. Kész csoda, hogy a választók több mint 20 százaléka rájuk voksol. Persze abban sem vagyok biztos, hogy az ND radikálisan változtatna a kormányzás módszerén, ahogy abban sem, hogy ma egy régi rendszer újracsomagolt kiadása lenne. Azt viszont érzem, hogy ez a garnitúra érezhetően a gazdaság fellendítésén ötletel. Ennek ellenére sem biztos, hogy most rájuk szavazok, majd ha azt érzem, hogy tényleg komolyan gondolják a gazdaság megerősítését” – jelentette ki.

Az előzetes sajtóhírek szerint az ND ambiciózus adóügyi átalakításra, -harmonizációra készül, amellyel állítólag a válság sújtotta középosztályt akarja erősíteni. A párt 2020-ra a jelenlegi 60-ról 45 százalékra szeretné leszállítani a munkabéreket terhelő hozzájárulásokat, a személyi jövedelemadót 22-ről 9 százalékra csökkentené a sávos rendszer alsó szegmenségben. Tízezer euróra tornáznák vissza a Sziriza által 8636 euróról 5685-ra csökkentett éves adómentes jövedelem határát. A tervet azonban az éves görög gazdasági jelentését júliusban bemutató Európai Bizottsággal és a befektetőkkel is át kell még tárgyalniuk.

S hogy honnan lenne minderre pénz? Egy párttisztviselő szerint a kiadások átcsoportosításával elő tudnák teremteni az ehhez szükséges kétmilliárd eurót.

Lejtmenetben a szélsőjobb is

Nem számíthat túl sok jóra a szélsőséges Arany Hajnal sem, amely hosszú ideig a harmadik párt volt Görögországban, ám népszerűsége legújabban öt százalék alá esett. Néhány hónapja ugyanis minden megváltozott: áprilisban az athéni városvezetés egyszerűen megtiltotta a pártnak, hogy közterületeken kampányoljon. Mindezt arra hivatkozva, hogy a párt bűnszervezetként működik, és a gyűlöletbeszéde faji, etnikai, vallási és szexuális diszkriminációhoz vezet. A július elsején tartandó választási vitán sem vehetnek részt az Arany Hajnal politikusai, mert az összes többi párt jelezte, hogy nem kívánnak együtt szerepelni velük.

Hogy miért? Mindenekelőtt a Fisszasz-ügy miatt, amely jó ideje lázban tartja a helléneket. Ismert: 2013-ban meggyilkolták Pavlosz Fisszasz antifasiszta rappert, és a nyomozás az Arany Hajnal politikusaihoz vezetett. A bírósági eljárás a mai napig tart, a görög média folyamatosan tájékoztat róla. Ez sokat ártott a párt népszerűségének, olyannyira, hogy az utóbbi fél évben már semmit nem tudtak profitálni a migrációs válságból, de a Zaev–Ciprasz-megállapodás negatív fogadtatásából sem. (Majláth Ronald)

HIRDETÉS

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/26. számában jelent meg, 2019. június 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/26. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,400lájkolóTetszik
2,540követőKövetés
17,274feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gyűlöletkeltés időpocsékolás – Magyar Hang-ajánló

Interjú Csukás Istvánnal és Pálinkás Józseffel. Mennyit ér egy élet? Tiborc beszámolója az Electrolux nyíregyházi gyárából. Keresse a Magyar Hangot, mostantól plusz négy oldalon!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

„Ne legyél mártír” – erre kérték Brüsszelben Varga Juditot

Magyarországot megvédeni ment Brüsszelbe Varga Judit. Az igazságügyminiszter úgy véli, a hetes cikkely szerinti eljárás a bevándorláspárti liberális elit bosszúja.