HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Brüsszelben n...

Brüsszelben nem osztottak lapot Közép-Európának

HIRDETÉS

Elmaradt a palotaforralom, ha úgy tetszik, győzött a praktikus politika az uniós csúcspozíciók elosztásánál. Azok a jelöltek, akikről a választók is tudtak, valamint, ha végigkövették az EP-választás kampányát, elbuktak. Olyanok jöttek helyettük, akikről csak sok-sok utánaolvasással lehet hasznos információkat szerezni. Arról, hogy ők mégis mit akarnak a következő öt évben az uniós posztjukon – nos, erről semmit sem tudunk. Egészen hihetetlen, hogy ezek a személyek körülbelül egy nappal a jelölésük előtt tudták meg, hogy mi vár rájuk.

HIRDETÉS

Mit jelent mindez? Azt, hogy tagállamok egyértelműen legyőzték a parlamentet. Hiába szavazott több mint 200 millió ember május végén valamire/valakire, jött 28 állam- és kormányfő, magukra csukták az ajtót, aztán megegyeztek. Természetesen legitim, választott vezetőkről van szó, az viszont nem valószínű, hogy a nemzeti választásokon bármelyikük is Ursula von der Leyennel (az Európai Bizottság leendő elnöke), Charles Michellel (az Európai Tanács új elnöke), Christine Lagarde-dal (az Európai Központi Bank új elnöke) vagy Josep Borrell-lel (a leendő külügyi főképviselő) kampányolt volna.

Szent-Iványi: Orbán nem tényező az Európai Bizottság új elnökének megválasztásakor | Magyar Hang

De lépjünk egyet hátra az első felindultságból kibukott véleményektől. Az történt, hogy a magországok, azaz az EU alapítói, az integráció motorjai és nem utolsó sorban finanszírozói, magukhoz ragadták a kezdeményezést, megerősítették az elit klub pozícióit. Sem az északi, sem a balti, sem a kelet-, sem a közép-európai államoknak nem jutott semmiféle tisztség, akár jelképes sem.

Remélem, egyszer megtudjuk, mi volt ebben az üzlet.

Kezdve ott, hogy Kelet-Közép-Európának tulajdonképpen esélye sem volt arra, hogy egy erős embert elhelyezzen valamelyik pozícióban, mert nem volt ilyen jelöltje. A bolgár Krisztalina Georgieva és a szlovák Maros Sefcovic nevét lehetett hallani, de ők úgy estek ki a versenyből, hogy tulajdonképpen részt sem vettek benne. Még ennyi szerepe sem volt egy másik bolgárnak, Szergej Sztanisevnek, akiről kedden délután mint az Európai Parlament következő elnökéről beszéltek, aztán amikor este tízkor lezárták a jelölést, kiderült, Sztanisev nem is indul a posztért. Így lett az elnök egy olasz szocialista.

Miért érhette meg támogatni az integráció haszonélvezőinek a „nagyok” által megkötött paktumot? Pénzért? És lehet majd tovább lopni? Elnéző mosolyokért? És fel lehet számolni további független intézményeket Romániában, Lengyelországban, Magyarországon? Gazdasági függésért? És lesznek új német, francia, belga és holland cégek a régióban?

HIRDETÉS

Tulajdonképpen ez a forgatókönyv tökéletesen beleillik a kétsebességes Európa képébe, amikor kimondva nem, de kimondatlanul az egyenlő tagállamok között vannak még egyenlőbbek. Amikor különböző ügyek mentén a V4-ek beleállnak konfliktusokba, megvétóznak ezt-azt, húzzák a szájukat a közös politikák körének kibővítése során, akkor egyre erősebben hallani Nyugat-Európában, hogy: jó, ha ti ezt nem akarjátok, nem baj, de mi szeretnénk csinálni. Ez megjelenik már azon a szinten is, hogy a döntések jelentős körében az egyhangúságot szeretnék többségire cserélni, mert lassan haladnak a dolgok. Mert mindig van valaki, aki megtorpedózza a jó ötleteket. Persze ezt fel lehet úgy is fogni, mint a demokratikus döntéshozatal elleni támadást, ahol a többség elnyomja a kisebbséget. De az is igaz, hogy a teljes egyenlőséggel legutóbb a kommunizmus érvelt.

Lagarde véget vethet az olcsó pénz időszakának | Magyar Hang

Visszatérve a titkos megállapodások korszakának végére, már ha lesz olyan. A britek kilépésével a német–francia tengely fogja meghatározni Európa jövőjét. Pár hete mindkét állam vezetője beszélt már arról, hogy akkor lehet közvetlenül megválasztani a fontos tisztségek betöltőit, amikor a választási rendszer is megváltozik, és amikor transznacionális listákra lehet szavazni, nem pedig a tagállamok pártjaira. Az is lehet, hogy ez nem lesz olyan sokára: a következő EP-választást részben már ilyen keretek között szeretnék lebonyolítani.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/27. számában jelent meg, 2019. július 5-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/27. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Arató László
Arató László
A Magyar Hang brüsszeli tudósítója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,555lájkolóTetszik
2,564követőKövetés
17,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Emberek, helyzet van!” – Magyar Hang-ajánló

Bod Péter Ákos-, Pikó András- és Mautner Zsófia-interjú, jászberényi riport. Körüljártuk a legújabb oktatási reformot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Lesújtó helyzetkép a Felvidékről

Nulla, azaz a szlovákiai magyar fiatalok nulla százaléka gondolja úgy, hogy a magyar közösség helyzete jobb lenne a szlovákokénál.

Szürke zóna