Amerikai sztáregyetemeken tanult, 2004-ben került be a parlamentbe. Pártját, a jobbközép Új Demokráciát 2016 óta vezeti. A migráció miatt összeszólalkozott Orbán Viktorral. Megszavazta a Sargentini-jelentést, és követelte, hogy alkalmazzák az EU hetes cikkelyét Magyarországgal szemben. Kiriakosz Micotakisz most átveszi Görögország irányítását.
Kiriakosz Micotakisz ereiben is politika folyik – írta a görög választásokról szóló felvezetőjében a BBC. Szó se róla, ez így is van, hiszen az idén harmadik választást is simán nyerő jobbközép Új Demokrácia jelenlegi vezetője régi, ismert görög politikusdinasztia sarja. Ahogy arról lapunkban is írtunk, a pártok már-már dinasztikus alapon működnek, vannak családok, amelyeknek több nemzedéke adott már kormányfőt, minisztert az országnak.
Ilyen a Micotakisz família is, a miniszterelnöki poszt várományosának édesapja, a két éve elhunyt Konsztantinosz Micotakisz 1990. április 11. és 1993. október 13. között természetesen szintén az Új Demokrácia színeiben vezette Görögországot, kormányfősége alatt egy rövid ideig a külügyi tárcát is vitte. A Krétán született „öreg” Micotakisz miniszterelnöksége idején indultak meg az első tárgyalások Észak-Macedónia nevével kapcsolatban. Tisztségéről azután mondott le, hogy elvesztette a parlamenti többséget. Posztján akkor egyébként a másik nagy politikusfamília ismert sarja, az Új Demokrácia baloldali váltópártjának, a Pánhellén Szocialista Mozgalomnak (Paszok) a meghatározó alakja, Andreas Papandreu követte.
A Szirizát legyőző ifjabbik Micotakisz nővére az a Dora Bakojannisz, aki Athén polgármesteri tisztét töltötte be a 2004-es athéni olimpia idején, korábban saját apja kormányában volt kulturális miniszter 1992 decembere és 1993 októbere között, majd a szintén hírhedt Karamanlisz-család tagja, Kosztasz kormányfősége idején külügyminiszter 2006 februárja és 2009 októbere között. Dora Bakojannisz fia, Kosztasz egy hónapja közel kétharmaddal, 65,26 százalékkal ugyancsak elnyerte az athéni polgármesterséget, mandátuma szeptember elsején indul.
A koalíciós partner nélkül a kormányrudat átvevő 51 éves Micotakisz az Egyesült Államokban, a Harvard és a Stanford egyetemeken tanult. Később dolgozott az amerikai McKinsey & Company pénzügyi tanácsadó cégnek. A politikába a 2000-es parlamenti választások idején szállt be, ám először 2004-ben sikerült mandátumot szereznie, akkor Athén B választókerületéből jutott be a parlamentbe.
Visszatér a görög válságba belebukott Új Demokrácia, miután fölényesen megnyerték a parlamenti választásokat | Magyar Hang
Kiriakosz Micotakisz jobbközép alakulata a vártnál is jobban szerepelt, egyedül is kormányt tudnak alakítani.
Micotakiszt a botrány sem kerülte el, ugyanis sajtójelentések szerint nyakig belekeveredett a Siemens 2004-es olimpiához kapcsolódó megvesztegetési Odüsszeiájába. Állítólag 130 ezer euró kenőpénzt vette át még 2007 júniusa és szeptembere között a német nagyvállalattól és két leányától. Ebből állítólag adomány címén 2008. június 2-án 43 850 eurót csekken ki is fizettek, s ugyan az év május 30-án az ügyészség házkutatást tartott és kiszállt a politikus cégének irodájába, ám ez a szál nem jutott el a bíróságig. (Az ügy fővádlottjának, Mihalisz Hrisztoforakosznak a 2009-es Németországba szökését a rossz nyelvek szerint nővére, az olimpia idején athéni polgármester, akkor már külügyminiszter, Dora Bakojannisz „fedezte”.)
Adminisztratív reformokért felelős miniszterként Micotakisz tagja volt a legutóbbi, Antonisz Szamarasz vezette ND-kormánynak, amelyet bő négy éve épp a most távozó Alekszisz Ciprasz és pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) vert meg a korábban többek között az ND gazdasági adathamisítása miatt kialakult súlyos válság és a válságkezelés miatt. Minisztersége alatt szigorú megszorításokat hajtott végre, több ezer közszolga elbocsátását hagyta jóvá, hogy az akkori kormány eleget tudjon tenni a nemzetközi hitelezők elvárásainak.
Szamarasz bukása után 2016 januárjában vette át az Új Demokráciát, és ezzel egy időben ismét a Sziriza elé került pártja a közvélemény-kutatásokban, hogy aztán most komoly fegyvertényként koalíciós kompromisszum nélkül tudjon kormányt alakítani.
Magyarország szempontjából pikáns, hogy a néppárti tagsága ellenére Micotakisz és az ND megszavazta a Sargentini-jelentést, és követelte, hogy alkalmazzák az EU hetes cikkelyét Magyarországgal szemben. Az Euractiv beszámolója szerint a leendő görög kormányfőnek korábban volt egy nagyon kemény szópárbaja Orbán Viktorral a migráció témakörében. Miként az uniós ügyekben illetékes hírportál felelevenítette, egy 2016 márciusi EPP-csúcson a magyar kormányfő üdvözölte, hogy lezárták Görögország északi határát, így az illegális bevándorlók az országban ragadtak. Görögországra egyébként már jóval 2015 előtt, hosszú évek óta komoly hatással van az elsősorban Törökország felől tapasztalható migrációs nyomás, egyes becslések szerint már tíz éve is nagyjából egymillió személy tartózkodhatott illegálisan az országban. Ennek fényében az egyébként tranzitországnak számító görögöknek ez érzékeny kérdés. Így Orbán reakciójára Micotakisz sajtóbeszámolók szerint úgy reagált: „Hogy merészel ilyesmit mondani, amikor ez az Európára nézve is szégyenteljes (lépés) humanitárius katasztrófába taszítja az országomat.”
Állítólag nagyon elkötelezett a bejelentett gazdasági átalakítások és az adóügyi átstrukturálás iránt. Azt is beszélik róla, hogy a régi mamelukok helyett egyre több szakképzett, agilis fiatalt vonna be a pártba, a kormányzati munkába. (Mondjuk, az unokaöccsének athéni polgármesterré választása nem épp ezt az irányvonalat látszik alátámasztani.)
A görög mellett angolul, franciául és németül beszélő Micotakisz nős, három gyerek édesapja.
