Szijjártó a migránsokkal, az EU az iráni atomalkuval küzd

Szijjártó a migránsokkal, az EU az iráni atomalkuval küzd

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) és Nikosz Dendiasz új görög külügyminiszter (j3) beszélget a Külügyek Tanácsa munkaülését követően Brüsszelben 2019. július 15-én (Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ugyanaz a csata folyik most a Földközi-tengeren, mint 2015-ben – ezzel indított Szijjártó Péter brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az uniós külügyminiszterek tanácskozásán csak érintőlegesen szerepelt a migráció kérdése, Szijjártó szerint azonban ez volt a legfontosabb téma. Úgy véli, hogy a küzdelem kiújult a migrációt megállítani és megszervezni akarók között. Utóbbiak új erőre kaptak és támadásba lendültek, sőt, nyíltan az embercsempészek oldalára álltak. Ahogy fogalmazott: szervezett, politikai eszközökkel támogatott embercsempészet zajlik.

A magyar külügy azért volt talán a szokottnál is vehemensebb ebben a kérdésben, mert az elmúlt napokban nemzetközi szinten is komoly bírálatokat kapott az olasz kormány, amiért nem engedi kikötni a segélyszervezetek menedékkérőket szállító hajóit. Ebben a helyzetben például a német külügyminiszter is azt mondta, hogy szükség van az önkéntes befogadás elősegítésére, vagyis azoknak a tagállamoknak a szorosabb együttműködésére, akik hajlandóak lennének például az olaszoknak segíteni. A magyar kormány nem tartozik ezek közé, Szijjártó Péter azt is mondta, hogy azok a politikusok, akik ezt javasolják, a tűzzel játszanak. Ugyanis ha egymás között osztják el a menedékkérőket, akkor is Európa jövőjét veszélyeztetik.

Szijjártó levonta a következtetést: Brüsszel és a nyugat-európai tagállamok leleplezték magukat, mert céljuk és érdekük is, hogy EU-t elárasszák bevándorlókkal.

A jelen kor kihívásairól egészen mást gondolnak más külügyminiszterek. A legtöbben ugyanis amiatt aggódtak, hogy az USA felmondta az Iránnal 2015-ben kötött atomegyezményt, aminek következtében Irán folytatta atomdúsítási programját. „Irán még mindig jó egy évre van attól, hogy atombombát fejlesszen. Még mindig van arra lehetőség, hogy a megállapodás életben maradjon” – mondta például Jeremy Hunt, az Egyesült Királyság külügyminisztere.

„Teljesen mértékben az amerikai döntés ellen vagyok. Számunkra alapvető az Iránnal fennálló nukleáris megállapodás, és mindent megteszünk, hogy megőrizzük azt, tudva, hogy mennyire nehéz ez az Egyesült Államok hozzáállása miatt” - fejtegette Josep Borell, spanyol külügyminiszter, az uniós főképviselői poszt várományosa. A jelenlegi főképviselő, Federica Mogherini azt mondta, hogy Iránnak a régió és a globális biztonság érdekében nem szabad olyan tevékenységbe kezdenie, amely aláássa a nukleáris megállapodásban foglaltakat. Hozzátette: az unió elkötelezett a megállapodás fenntartása mellett.