HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Fellázadtak a...

Fellázadtak a szeméttelepnek használt országok

HIRDETÉS

Több milliárd dolláros üzletággá nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben a globális hulladékkereskedelem, amelynek keretében a fejlett országok továbbadták újrahasznosítható szemetüket a harmadik világ országainak. Ebben az időben még ideológusai is akadtak ennek a nem túl tisztességes biznisznek: ők azzal érveltek, hogy ezzel a szegény országok is jól járnak, így pedig a szemétlerakás egy win-win, mindkét fél számára előnyös üzletnek is felfogható. Mások viszont egészen álságos érvekkel álltak elő: azt bizonygatták, nem lehet kimutatni az összefüggést a szegény országokban lerakott szemét mennyisége és a születéskor várható élettartam, illetve a megbetegedések között. Az időbeli átfutás kérdését persze csendben kihagyták.

HIRDETÉS

A szemétbiznisz így évtizedekig virágzott, mire végre észhez tértek a felelősséget legalább nyomokban érző államok. Így 1989-ben az ENSZ Környezetvédelmi programja keretében aláírták a veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról és országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről szóló Bázeli egyezményt. Ezt sajnos épp azok az országok szabotálták leginkább, amelyek főszereplőnek bizonyultak ebben a nem túl tisztességes üzletben (az Egyesült Államok például aláírta, de nem ratifikálta az egyezményt mind a mai napig). Ám még ennél is nagyobb problémának bizonyult, hogy a megállapodást nem tartották be maradéktalanul a felek. Számtalan alkalommal úgy helyezték el a veszélyes hulladékot, hogy arról mindkét fél tudott, de hallgatott a saját lakossága előtt. Ennél is gyakoribb volt, hogy az exportra szánt hulladékot újrahasznosíthatóként adták tovább, majd kiderült, hogy abba „rejtélyes kezek” mégiscsak belecsempészték a veszélyes hulladékokat.

Hulladékégető a történelmi borvidéken | Magyar Hang

Ebből lett mostanra elege több kelet-ázsiai országnak, amelyek újabban egyre határozottabban képviselik az érdekeiket a nemzetközi porondon. Legelőször éppen az első számú hulladékvásárló, Kína lázadt fel, amely múlt évben bejelentette, hogy környezetvédelmi okokból a jövőben nem vesz át több szemetet. Az ázsiai óriás a nyolcvanas évektől gyakorlatilag bármilyen újrahasznosítható hulladékot elfogadott más országoktól, hogy táplálni tudja egyre erősödő iparát. Hiszen az olcsó munkaerő miatt Kínának jobban megérte újrahasznosítani a fémet, a papírt és a műanyagot, mint nyersanyagokból előállítani azokat. Jól jelzi a mennyiséget, hogy 2016-ra a kínaiak már 18 milliárd dollárnyi összegért vásároltak fém-, papír- és műanyag hulladékokat. Peking tavalyi lépése így valóságos sokként érte az exportőröket, mivel így nem tudtak könnyedén megszabadulni a szemetüktől.

Kína kilépésével megnőtt a hulladék exportja a térség többi államába, így nemrég Indonézia mellett Malajzia és a Fülöp-szigetek is leszögezte: többé nem kíván lerakóhelyet biztosítani az iparosodott országokból érkező szemétnek. Sőt, ezek az országok egészen egyedit léptek: elkezdték visszaszállítani a hulladékot az exportőröknek. A Fülöp-szigetek idén májusban hetvenkonténernyi szemetet juttatott vissza Kanadába, amelyet a Chronic Plastics nevű, azóta megszűnt, ontariói székhelyű vállalat vitt a szigetországba öt évvel ezelőtt. A vállalat akkor azt állította, hogy a konténerek újrahasznosítható műanyagot tartalmaznak, ám ez nem volt igaz. Majd Indonézia következett: Jakarta júniusban öt, hulladékkal teli konténert szállított vissza az Egyesült Államokba, nemrég pedig Ausztráliába küldték vissza a szemetet, mert abban tiltott anyagokat találtak. A hatóságok szerint az ausztrálok még használt gépolajat és elektronikai hulladékot is belerejtettek a papírhulladékba.

Műanyagmentes július: hogy állunk az újrahasznosítással? | Magyar Hang

A kelet-ázsiai hulladéklerakó országok lázadása azonban nem jelenti azt, hogy leáldozna ennek a biznisznek. A többi fejletlen országra a nagy felvevők kiesése miatt most még nagyobb nyomás hárul. Annál is inkább, mert az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Németország továbbra is fulladozik a szemétben.

HIRDETÉS

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/29. számában jelent meg, 2019. július 19-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/29. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,156lájkolóTetszik
2,688követőKövetés
17,700feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Tequilát Orbánnak – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bödőcs Tiborral és L. Ritók Nórával. Miskolci és szombathelyi választási riport. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Flaszter 60. – Üzenjük Karácsony Gergelynek: Ne!

Műsorvezető: Dévényi István. E heti vendégek: Tóth Richárd, a HVG újságírója és Katona Mariann, a Magyar Hang munkatársa.

A torontói gép