HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Mi lesz a tör...

Mi lesz a török hűtlenség ára?

HIRDETÉS

Amennyiben az Egyesült Államok bevezeti a szankciókat, megtesszük a szükséges lépéseket. Talán az Incirlik légi támaszponttal kapcsolatban is lépéseket teszünk – így fenyegette meg Washingtont Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, miután az amerikaiak kizárták Ankarát az F–35-ös harci repülőgépek fejlesztési programjából. A török diplomácia első emberének figyelmeztetésére okkal kapták fel sokan a fejüket. A törökországi Incirlik ugyanis az egyik legfontosabb NATO-támaszpont a világon, az Egyesült Államok és szövetségesei nemrégiben még innen indították támadásaikat az Iszlám Állam szíriai és iraki állásai ellen. Ráadásul a légibázisnál mintegy 50 amerikai atomtöltetet is tárolnak, így ha Ankara kiakolbólítaná az amerikaiakat Incirlikből, egyértelműen veszélybe kerülne a NATO déli szárnya. Így korántsem véletlen, hogy ma már sokan arra figyelmeztetnek, ha tovább romlik Washington és Ankara viszonya, az könnyen elvezethet odáig, hogy Törökország elhagyja a NATO-t. Ezzel pedig az észak-atlanti katonai szövetség a második legnagyobb létszámú katonai hatalmát veszítené el.

HIRDETÉS

Mi vezetett idáig? Törökország és Oroszország 2017-ben írta alá az S–400-as típusú orosz légvédelmi rakéták megvásárlásáról szóló szerződést, amely óriási felháborodást keltett Amerikában. A legfejlettebb orosz haditechnikai rendszer – az S–400-as 400 kilométeres hatókörben, 30 kilométeres magasságig is bevethető – beszerzése kapcsán már akkor felmerült, hogy a fegyvervásárlással a törökök hosszú távra elkötelezték magukat Oroszország, a NATO ősellensége mellett.

Erdogan bonyolult játéka az orosz Sz-400-as rakétákkal | Magyar Hang

Egyes amerikai biztonságpolitikai szakértők még ennél is messzebb mentek. Szerintük Törökország NATO-titkokat is fenyegetne a beszerzéssel, ugyanis az S–400-asok telepítése során az orosz mérnökök értékes információkhoz juthatnak a legmodernebb amerikai lopakodó vadászgép, a több száz milliárd dollárból (!) kifejlesztett F–35-ös radarelkerülő technikáiról.

A török kormányt azonban egyáltalán nem rettentették el szövetségeseik figyelmeztetései, így aztán július közepén meg is érkeztek az Ankara külterületén fekvő Mürted légi támaszpontra az S–400-as első elemei. Válaszul Washington azonnal kizárta Törökországot az F–35-programból, amire Ankara dühödten reagált. Szerintük Donald Trump és csapata állítása hamis, miszerint az S–400-as ütegek gyengítenék az F–35-ösök képességeit, ezért egy közös vizsgálóbizottság megalakítását javasolták a két rendszer összeférhetőségének ügyében – erre azonban Washington már nem is reagált. Recep Tayyip Erdogan török elnök persze okkal magabiztos, hiszen még a rendkívül megosztott török politikai életben is maga mögött tudhatja a török társadalom többségének támogatását az orosz fegyverrendszer kérdésében. Így a törökök közel kétharmada ma úgy véli, hogy Ankarának még akkor sem kellene meghátrálnia Washingtonnal szemben az S–400-asok beszerzése miatt, ha az Egyesült Államok emiatt szankciókat vezetne be ellene.

Hová vezethet az észak-atlanti szövetség két kulcsfontosságú tagjának egyre nyíltabb szembenállása? Bizonyos szakértők már egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy a konfliktus miatt Törökország idővel kivonná magát a NATO-ban vállalt kötelezettségei alól. Ez viszont óriási geostratégiai veszteséggel járna az egész szövetség számára. Oroszország számára azonban hatalmas győzelmet jelentene egy ilyen lépés még akkor is, ha végül Törökország mégis a NATO tagja maradhatna. Ugyanis a Washington és Ankara közti bizalomvesztés már önmagában elég ahhoz, hogy a katonai szövetség délkeleti szárnya meggyengüljön. Így jelen helyzetben úgy néz ki, az orosz rakétarendszer beszerzésének egyértelműen Moszkva lesz a legnagyobb nyertese.

HIRDETÉS
Szabadságunk garanciája a NATO | Magyar Hang

Amelyik szereplőről egyébként igen kevés szó esik, az éppen Európa, amely mostanra kiskorúsította magát katonai kérdésben. Ugyan az S–400-as beszerzése körüli konfliktus közvetlen hatással lesz egész kontinens jövőjére, nagyon úgy néz ki, ezek az országok már nincsenek abban a helyzetben, hogy a probléma megoldása érdekében hatást gyakoroljanak szövetségeseikre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/30. számában jelent meg, 2019. július 26-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/30. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,198lájkolóTetszik
2,691követőKövetés
17,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Tequilát Orbánnak – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bödőcs Tiborral és L. Ritók Nórával. Miskolci és szombathelyi választási riport. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Korunk Szent Johannája vagy politikai báb?

A Greta Thunberg-jelenség újabb kampányfogásának is lehet tekinteni a nemrég magyarul is megjelent Ég a házunk című kötetet.

Sárkányfogak