HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld A demokráciáé...

A demokráciáért tüntetők szélárnyékában tör teljhatalomra Kína Hongkongban?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Hongkongban valami olyasmi zajlik, ami eddig még talán soha. Ami túlmutat, egyúttal akár véget is vethet az 1997 óta fennálló – elvileg ötven évig, azaz 2047-ig szavatolt – „egy ország, két rendszer” elvének: a nagy felfordulás közepette, azt kihasználva Peking szép csendben teljesen ráteheti a kezét a globális piac még mindig egyik legversenyképesebb és legszabadabb központjának számító városállamra.

Március utolsó napja óta ismét tüntetésektől hangos a mintegy 1100 négyzetkilométeren elterülő, 7,48 millió lakosával a világ egyik legsűrűbben lakott helyének számító különleges közigazgatási státust élvező városállam. Ezúttal az új kiadatási törvény tervezete miatt mentek utcára. A jogszabályt egy Tajvanon elkövetett gyilkosságra reagálva dolgozták ki, miután a hongkongi állampolgárságú tettes hazamenekült. A szövegezés azonban nem sikeredett túl jóra, mert akár lehetővé tehetné, hogy Hongkong szökevényeket – köztük esetleg politikai menekülteket – adjon ki Tajvan mellett Kínának.

Az általános felháborodás után a Hongkongot két éve vezető Carrie Lam visszavonta a tervet. Ám a tüntetések nem csillapodtak, átcsaptak egy általános, „több demokráciát” követelő megmozdulássorozattá – Kína-ellenes felhangokkal fűszerezve. A központi sugárutat megszálló, leginkább fiatalokból álló tömeg a helyi kínai adminisztráció épületét sem kímélte. Miközben Lam utóbb zavargásoknak minősítette az eseményeket, a helyi rendőrség könnygázzal, gumilövedékkel, egyre keményebb erőt bevetve lép fel az elégedetlenkedőkkel szemben.

Az indulatokat tetézte, hogy bűnbandák jelentek meg, akik brutális agresszióval estek neki nem csak a tüntetőknek, hanem ütöttek mindenkit, akit értek: terhes kismamát vertek félholtra, vagy épp az eseményekről tudósító fiatal újságírónőt. A kínai alvilági triádokhoz kötött „szabadcsapatokat” állítólag a pekingi hatalom uszította, így szítva káoszt, kijátszva egymás ellen a hongkongi vezetést, a helyi hatóságokat és a demonstrálókat. És meglépték a cselt, miután egyszer csak közölték: ha a hongkongi vezetés kéri, a kínai hadsereg „szívesen segít” a közrend megőrzésében és katasztrófaelhárításban – erre jogilag ugyanis van lehetőség.

Hongkong kérésére bevethető a kínai hadsereg a tüntetések megfékezésére | Magyar Hang

Hongkong kérésére bevethető lenne a kínai hadsereg az elmúlt hónapokban egyre hevesebbé vált tüntetések megfékezésére és a rend fenntartására – közölte Vu Csien, a kínai nemzetvédelmi minisztérium szóvivőjét.

Miként jutottak el idáig? Hongkong a brit uralom alatt ugyan szinte minden tekintetben szabadnak számított, de nem volt klasszikus demokrácia. A kormányzót Londonban nevezték ki, és az első közigazgatási választásra 1985-ig, az első közvetlen voksolásra 1991-ig kellett várni. A választási rendszert a britek az után kezdték el „reformálgatni”, hogy 1984. év végén aláírták a kínaiakkal az 1997-es átadás-átvételről szóló megállapodást, amely 50 évre „konzerválta” az előbb említett „egy ország, két rendszer” elvét. Nem csoda, ha a kínai vezetés zabos szemmel nézte a szerződés utáni közjogi „modernizációt”. A váltás után azonban Peking sokáig csak diszkréten és szinte észrevétlen érvényesítette befolyását a város felett. Főleg akkor, amikor rém kínosnak számított közvetlenül üzletelni a kommunista Kínával, Hongkong volt a tőke trójai falova.

Öt éve azonban valami megváltozott, Kína belenyúlt a rendszerbe, azaz előzetes „átvilágítást” írt elő a városi vezető aspiránsok kiválasztásához – például a jelölteknek Hongkong mellett Kínához is hűnek kell lenniük. Ugyan még mindig nem tartanak ott, hogy Pekingből egy szimpla paranccsal leküldenek kormányzót a város nyakára, de a kétségkívül Kína-barát lépés sokaknál kiverte a biztosítékot. A 2014-es nagy tüntetésekkor így jött létre az „esernyős forradalom”, amelyet ugyan 3 hónap alatt letörtek, de az engedetlenség maradt. Főleg, hogy azóta Kína is aktívabb a befolyásszerzésben, 2015- ben például több, a rendszerrel kritikus lapkiadót tartóztattak le, egyeseket pedig állítólag a kínai hatóságok el is raboltak. A népi Kínára nem felesküdő tanácsosokat pedig ott próbálják ellehetetleníteni, ahol csak lehet.

Így jutunk el a jelenlegi eseményekig, ahol, ha a lapok mögé nézünk azt látjuk, Kína kifejezetten ügyes hatalomtechnikai machinációkkal próbál mindenkit kiütni a nyeregből. Kijátssza az egymással szemben álló feleket, miközben az ellenérdekeltek szerint az általuk tovább kavart felfordulást ürügyül használva megpróbálnak benyomulni a légüres térbe, hogy átvegyék az irányítást. Amit meg egy maguk fajta „sorosozással” próbálnak elütni, azaz, miként a kínai külügyminiszter, Vang Ji fogalmazott: „aggodalomra ad okot, ahogy a nyugati erők nyugtalanságot és konfrontációkat szítanak, amely próbálkozásaikkal alá akarják ásni Hongkong stabilitását és békéjét.”

HIRDETÉS

Hogy mi lesz a végjáték, továbbra is nehéz megjósolni. Az viszont elég látványos, hogy Kína eddig soha nem látott aktivitással tartja az események ütőerén az ujját, és mindent kihasznál, hogy növelje befolyását. Emlékszem, 1997-ben arról beszélgettünk, előbb alakul át a kínai rendszer, semhogy ötven év múlva bekebelezze Hongkongot. Napjaink eseményeit látva egyre kevésbé mernénk arra fogadni, hogy az egy ország, két rendszer kihúzza 2047-ig.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/31. számában jelent meg, 2019. augusztus 2-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/31. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,756lájkolóTetszik
3,786követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Fogy a levegő – Magyar Hang-ajánló

Interjú Ascher Tamással és Tompa Andreával. Abszurd komédia karanténra és drága tesztekre. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Vörösőr kényszerpályán

Perjessy Sándor sorsa másként is alakulhatott volna, ha a személyétől egyébiránt független káplángyilkosság nem vet árnyékot rá.