Áttelepítésekkel akarja rendezni a bangladesi kormány a mianmari népirtás elől az országba menekült rohingják életét, és egyelőre eltántoríthatatlan veszélyes ötletétől.
Legalábbis erre lehet következtetni a dakkai politikusok nyilatkozataiból, akik foggal-körömmel védik az erről szóló tervezetet, pedig a nemzetközi humanitárius szervezetek már hónapok óta hevesen tiltakoznak ellene.
A tervek szerint ugyanis a – Cox’s Bazartól nem messze fekvő – legnagyobb menekülttábor kunyhóiban élő rohingjákat a Bengáli-öbölben fekvő Bhaszan Csar szigetre telepítenék, ahol az áradások és a ciklonok miatt folyamatosan veszélyben lenne az életük. A Gangesz-delta torkolatánál az utóbbi évtizedekben kialakult iszapszigetet ráadásul csak csónakokkal lehet elérni, három óra alatt, így természeti katasztrófa esetén még a mentés is óriási kihívást jelentene a bangladesi hatóságoknak. Mint ismert, a délkelet-ázsiai Mianmar nyugati partvidékén élő rohingják a 2017 augusztusában kitört erőszakhullám miatt menekültek Bangladesbe, miután a mianmari katonák felégették a falvaikat, brutális tömeggyilkosságokat hajtottak végre, valamint erőszakot követtek el nőkkel és kislányokkal szemben.
A menekülés során rengetegen vesztették életüket, számtalan gyerek a folyókon való átkelés közben fulladt vízbe. A nemzetközi szervezetek becslései szerint több mint 1,2 millió ember, köztük 720 ezer gyerek menekült el ezekben a hónapokban Bangladesbe, közülük egymillióan a Cox’s Bazar melletti menekülttáborban zsúfolódtak össze. Az itt uralkodó embertelen körülményekre jellemző, hogy a bódévárosban még az ivóvízellátás sem volt megoldva, csak óriási erőfeszítések árán sikerült elérni, hogy ne törjenek ki halálos járványok a tábor területén.
Nem tudnak mit kezdeni az Iszlám Államhoz csatlakozó nőkkel | Magyar Hang
Nem látszik egyelőre, ki fogadhatja be a továbbiakban azt a Shamima Begumot, aki néhány éve hozzáment az Iszlám Állam egyik harcosához. A 19 éves nő négy évvel ezelőtt utazott Szíriába, most viszont visszatérne az Egyesült Királyságba, korábbi hazájába. „Egyetlen állampolgárságom van, és ha ezt elveszik tőlem, nem lesz semmim.
A rohingják tragédiája ezzel még nem ért véget. Legutóbb a múlt hónapban áradásokkal, földcsuszamlásokkal és erős szelekkel csapott le a monszun a menekülttáborra, így több ezer embernek ideiglenes otthonát is el kellett hagynia. Az UNICEF szerint mintegy 500 oktatási központ sérült meg, ami miatt legalább 50 ezer gyermek tanítását kellett felfüggeszteni. A viharos időjárás miatt 520 latrina vált használhatatlanná, ami több mint 10 ezer embert érintett, tovább növelve ezzel járványok kitörésének kockázatát. Az ehhez hasonló esetek kivédésére dolgozott ki a múlt év végén a bangladesi kormány egy „megoldást”, amelynek keretében már meg is kezdték a szállások kialakítását a Bhaszan Csar szigeten. Dakka szerint az iszapszigetet azóta töltésekkel biztosították, és menedékhelyeket is építettek a ciklonok esetére, ezek állítólag még azoknál is jobbak, amelyeket a bangladesiek használnak. Ugyanakkor a közeli Hatija sziget lakói közül többen is úgy nyilatkoztak a Human Rights Watchnak, hogy a monszun minden évben letarolja Bhaszan Csar egy részét, ilyenkor ők nem is mernek átmenni oda. Ráadásul az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz is csak korlátozottan férhetnek majd hozzá az áttelepítendő rohingják. Ezért a nemzetközi jogvédő szervezet már hónapokkal ezelőtt követelte, hogy azonnal állítsák le a programot, amíg független szakértők meg nem állapítják, hogy a sziget biztonságos.
A bangladesi kormány azonban egyelőre nem állt el az ötletétől. Sahriar Alam külügyminiszter ugyanis bejelentette, hogy két-három hónapon belül az első rohingják már megérkezhetnek a szigetre, és halászattal is foglalkozhatnak majd. Hangsúlyozta azt is, hogy a menekülteket nem erőszakkal fogják áttelepíteni a szigetre – amitől persze még ugyanolyan veszélyben lesznek majd az ott lakók. Így most, két évvel a rohingják elleni genocídium kezdete után a menekültek sorsa ugyanolyan bizonytalan, mint az elmúlt időszakban. Nem sokat segít a helyzeten, hogy a mianmari kormány tisztviselői néhány hete felkeresték a Cox’s Bazar mellett élő menekültek képviselőit, hogy tárgyaljanak a hazatérésükről. A rohingják azonban hallani sem akarnak erről, míg nem garantálják a biztonságukat a szülőhazájukban, és nem adják meg nekik végre a bangladesi állampolgárságot.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/32. számában jelent meg, 2019. augusztus 9-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/32. számban? Itt megnézheti!
