HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Mi lesz a vil...

Mi lesz a világ legnagyobb migránsországával?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Az európai ember számára szinte elképzelhetetlen, hogy létezik a földön egy ország, ahol minden negyedik ember migráns. Libanonról van szó, amelynek teljes lakossága a szíriai háború kezdetekor még a négymilliót sem érte el, azóta másfél millió menekülttel nőtt a lélekszám. Az elmúlt időszakban az apró közel-keleti – mintegy két magyar megyényi – állam jóval kevesebbet szerepelt a hírekben, mint Törökország, pedig az ide érkező migránsoknak messze nehezebb sors jutott, mint azoknak, akik észak felé vették az irányt.

Libanonban hivatalosan nincs egyetlen menekülttábor sem. Az oda érkezők elszállásolását többnyire úgy oldják meg, hogy a helyiek bérbe adják nekik a földjüket, hogy a földönfutók felhúzhassák rajta a sátraikat, ezért cserébe a munkaerejükkel kell fizetniük. Sok szíriai a vendéglátásban helyezkedett el, ahol ugyan valamivel jobb a helyzetük, de az is nagyon távol áll az ideálistól. Őket legtöbbször be sem jelentik a munkaadóik, emellett jóval kevesebbet fizetnek nekik, mint a helyieknek. Mégis, a Libanonban feltorlódott migránsok nagy része már megbékélt ezzel a helyzettel, annál is inkább, mert itt legalább biztonságban tudhatják az életüket – nem úgy, mint szülőhazájukban.

Ez az időszak érhet véget hamarosan, ugyanis Bejrút alaposan bekeményített: néhány hónapja a hatóságok a határ menti Arszal városban megparancsolták a szíriaiaknak, bontsák el ideiglenes otthonukat, és álljanak odébb. Tovább rontja a helyzetet, hogy a libanoni kormány nemrég úgy döntött, az április 24-e után illegálisan érkezetteket visszatoloncolják Szíriába. Ez óriási problémákkal járhat, hiszen köztudott: a szíriai háború korántsem ért véget, a lázadók utolsó mentsvárának számító Idlib tartományban berendezkedett iszlamistákat folyamatosan bombázza a szír és az orosz légierő. Így ha valakit visszadobnak Szíriába, azzal könnyen megeshet, hogy néhány nap múlva már az idlibi fronton találja magát. És akkor még a visszatoloncolt könnyen megúszta, mert nem ítélik el amiatt, hogy illegálisan hagyta el az országot, vagy azért, hogy dezertált. A fenyegetést tettek követték, így júniusban már több mint háromszáz szíriait „dobtak” vissza a határon a libanoni hatóságok.

A kormányzati propaganda egydimenziós térben akarja értelmezni az iszlám világot | Magyar Hang

A magyar kormánypárt az emberek félelmére hat, amikor a muszlim emberek ellen uszít – mondja Fodor István iszlámkutató.

Hogyan fordulhatott ez elő? Amellett, hogy Libanon nem írta alá az 1951-es menekültügyi egyezményt, jogvédők szerint a kitoloncolásokat nagyban megkönnyíti, hogy a hatóságok annak idején kitöltettek a migránsokkal egy kérdéssort, amelyben arra is rákérdeztek, vissza szeretnének-e még térni Szíriába. Mivel csak igennel és nemmel lehetett válaszolni, sokan az előbbit választották – szerencsétlenségükre. Most ugyanis éppen ez alapján küldhetik őket vissza, és bizonyíthatják az egész világnak, hogy nem erőszakkal toloncolják ki őket, hanem önként mennek vissza a hazájukba. A libanoni menekültpolitika változása egyáltalán nem annak a következménye, hogy Szíriában sokat javult volna a helyzet.

Az elsődleges ok abban áll, hogy az ország gazdasága gyengélkedik, a munkanélküliség nagyon magas, s közben Libanon továbbra is a világ harmadik legeladósodottabb állama a bruttó hazai termék arányában. Ilyen körülmények között különösen egyszerű a szíriaiakra mutogatni, hogy azok az olcsó munkaerejükkel kiszorítják a libanoniakat az állásukból. Pedig a valóságban inkább maga a szíriai válság okolható a nehéz helyzetért, hiszen a Szíriával folytatott kereskedelem a töredékére esett vissza, arról nem is beszélve, hogy a konfliktus magával rántotta a libanoni turizmust is. Mindezek miatt Libanonban gyakran parazitáknak bélyegzik a szíriaiakat, akik csak élősködnek az egészségügyi és oktatási rendszeren. Szakértők attól tartanak, hogy a libanoni hatóságok szigora csak rontani fog az eddig is elviselhetetlen állapotokon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/32. számában jelent meg, 2019. augusztus 9-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/32. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

41,060lájkolóTetszik
3,819követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nyíljon ki végre az emberek szeme!” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Herczeg Zoltánnal! Mészáros Lőrincet sejtik a milliárdos őrizetbe vétele mögött. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek