Bizonytalan az afgán kivonulás helyzete, befolyásos republikánusok kritizálják Trump tervét

Bizonytalan az afgán kivonulás helyzete, befolyásos republikánusok kritizálják Trump tervét

Amerikai tengerészgyalogosok és az afgán védelmi erők csapatai egy közös kiképző és járőr misszión a közép-ázsiai ország Helmad tartományában 2017. december 25-én (Fotó: US Marine Corps/Lucas Hopkins)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szkeptikusak a republikánus képviselők, még most sem hisznek abban, hogy a közeljövőben ki lehetne vonni az amerikai csapatokat Afganisztánból. A tálibokkal való legutóbbi egyeztetés után hétfőn többek között az igencsak befolyásos Liz Cheney beszélt arról, hogy a tálib vezetőknek egyértelműen el kell ítélniük az al-Kaidát ahhoz, hogy a kivonulás lehetséges legyen. Viszont ahogy a hadiipari ügyekre szakosodott Defense News cikkében is olvasható, továbbra sem született meg az egyezség arról, hogy véget vessenek a tizennyolc éve folyó háborúskodásnak.

Eközben múlt héten még egy afgán szóvivő arról beszélt, hogy a tárgyalásoknak ez a nyolcadik köre már úgy kell befejeződjön, hogy azzal a harcoktól is búcsút vesznek. A felek pedig szerettek volna megállapodni arról, hogy az Egyesült Államok kivonja a csapatait, a tálibok pedig garantálják, hogy Afganisztán nem lesz a jövőben a globális terror melegágya.

A korábbi alelnök, a 9/11 után afganisztáni intervenciót teljes mellszélességgel támogató Dick Cheney lánya viszont úgy tartja, hogy ha elfogadnának egy olyan alkut, ami országa biztonságának szavatolását a tálibok kezébe helyezi, azzal csak az al-Kaidának adnák át a döntés jogát. A politikus pedig nem csak a levegőbe beszél, ugyanis a Fehér Ház Fegyveres Erők Bizottságának tagja.

Nehéz helyzetben van Donald Trump, aki előző hónapban arról tájékoztatta a tanácsadóit, hogy még a 2020-as elnökválasztás előtt ki szeretne vonni minden csapatot Afganisztánból. Jelenleg nagyjából 14 ezer katona szolgál még kinn, egyetlen kivonással pedig ezt nyolc-kilencezer körülire csökkentenék le.

Amerika megegyezett a tálibokkal | Magyar Hang

A radikális iszlamisták ígéretet tettek arra, nem engedik, hogy Afganisztán újra a nemzetközi terrorizmus melegágya legyen.

Bár az amerikaiak már többször tűzszünetet kértek, de a tálibokat mindezidáig nem sikerült meggyőzni, hogy ismerjék el azt az afgán kormányt, amit ők csak az Egyesült Államok bábjának tekintenek. Emiatt pedig a napi harcokkal nem állnak le.

Liz Cheney ráadásul az afgán nők jogainak elismerését, illetve a helyi alkotmány tiszteletben tartását várja el, a megegyezésre így jelenleg valóban csekély az esély. A republikánus politikus szeretné azt is, hogy a másik fél a jövőben részt vállaljon a terrorellenes küzdelemben.

A Defense News szerint ezzel úgy tűnhet, hogy Cheney a Trump-adminisztráció törekvése ellen beszél, de valójában ez nem feltétlenül igaz. A képviselőnő szerint ugyanis az elnök fontos szerepet játszik abban, hogy az ország ne kössön olyan egyoldalú alkut, ami alááshatná a nemzetbiztonságot.

Dick Cheney, egy minden hájjal megkent veterán | Magyar Hang

Ha valaki valaha élte a trumpi „Tegyük újra naggyá Amerikát!” szlogent, az ő. Portré az Alelnök című film mellé.

Amerika és a NATO ugyan 2014-ben formálisan véget vetett a missziónak, de még továbbra is állomásoznak csapatok Afganisztánban. A republikánusok pedig nem bíznak a kivonulásban. A szenátus januárban például 68-23 arányban leszavazta, hogy „elsiessék a távozást” az országból.

Cheney mellett Lindsey Graham dél-karolinai szenátor is figyelmeztetett a napokban az elhamarkodott visszavonulás veszélyeire. Hétfő este a Fox News adásában a politikus egyben arra buzdította Trumpot, hogy hallgasson a katonai tanácsadóira, és hagyjon kinn még erőt, ami megbirkózhat az al-Kaidával és az Iszlám Állammal. „Ha távozunk Afganisztánból anélkül, hogy a terrorellenes elköteleződést biztosítanánk, annak hatására az Iszlám Állam újra a felszínre tör, és visszatér az al-Kaida is” – jegyezte meg Graham. A politikus párhuzamot vont Irakkal, ahol szerinte az Iszlám Állam épp ezt a fajta biztonsági vákuumot használhatta ki. A felelősség persze ezért szerinte a korábbi elnököt, Barack Obamát terheli.