Az elképzelés – még ha hajmeresztőnek is tűnik – nem ördögtől való, és nem mellesleg illeszkedne az amerikaiak északi sarkköri stratégiai-védelmi terveibe.
Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától – állította csütörtökön este a The Wall Street Journal, majd a CNN hírtelevízió. Az MTI által is idézett lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az elnök többször is, hol komolyabban, hol viccesen szóba hozta a Dániához tartozó, autonómiát élvező sziget esetleges megvásárlását.
Vacsorák és beszélgetések alkalmával Trump állítólag azt kérdezte tanácsadóitól, vajon az Egyesült Államok megvásárolhatja-e Grönlandot, majd a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg ennek a lehetőségét. A The Wall Street Journal szerint Trump néhány tanácsadójának tetszett az ötlet, támogatásáról is biztosította az elképzelést, más tanácsadók viszont tréfálkozásként kezelték.
Nem fehér házi források - a The Wall Street Journal szerint - Grönland esetleges megvásárlását Alaszka megvásárlásához hasonlították. Alaszkát még 1867-ben vásárolta meg az Egyesült Államok a cári Oroszországtól. Az 56 ezer lelket számláló, stratégiai fekvésű Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete. Egy 2009-ben rendezett népszavazás után a helyiek megkapták a rendelkezési jogot a természeti kincseik felett és a nyelvüket – az inuitot – is hivatalos nyelvként ismerik el.
Az amerikai lap állításait sem az amerikai külügyminisztérium, sem a Dán Királyság amerikai nagykövetsége, sem pedig Grönland washingtoni képviseleti irodája nem kívánta kommentálni. A lap megjegyezte, hogy Donald Trump a jövő hónap elején Dániába látogat.
Elemzők szerint Grönland fontos hely az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés korlátlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő Thule légitámaszpont működtetésére. Ez egyébként az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, mintegy 1500 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, és része az amerikai ballisztikusrakéta-jelző rendszernek. Ezt a támaszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) is.
Katonai kikötőt épít az amerikai hadsereg az északi sarkkörre | Magyar Hang
A terv a 2020-as védelmi büdzsében szerepel, amellyel közelebb állomásoztathatják a hadihajókat a versenytársakhoz.
Az elképzelés – még ha hajmeresztőnek is tűnik – nem ördögtől való. Ahogy ugyanis arról június végén beszámoltunk, a jövő évi védelmi büdzséből az a trend körvonalazódik, hogy az Egyesült Államok még inkább szeretne beerősíteni a térségben, ezt igazolandó: egy stratégiai-katonai kikötőt építenének a tengerészet rombolói és jégtörő hajói számára az Északi-sarkkörön. A régióban folytatott nagyhatalmi játszmában a két legnagyobb vetélytárs Oroszország és Kína; ezt igazolja a The Wall Street Journal azon információja is, hogy a Pentagon tavaly sikerrel akadályozta meg, hogy Kína három repülőteret építhessen Grönlandon.
Az új, feltehetően Alaszkában létesítendő amerikai kikötő válasz lehet a térségben olykor hadgyakorlatozó oroszoknak az Új-szibériai-szigetek egyikén, a Kotelnyi-szigeten létesített kikötőjére. De cél az is, hogy erősíteni kell az amerikai jégtörő képességet, amely valóban nem túl veretes, a hadiipari ügyekkel foglalkozó Defense News szakportál szerint ugyanis míg az orosz haditengerészetnek negyven ilyen hajója van, addig az amerikaiaknál jelenleg mindössze egy működőképes.
Nem Donald Trump egyébként az első amerikai elnök, aki felvetette Grönland esetleges megvásárlását. Harry Truman 1946-ban kísérletet tett rá, és akkor Washington meg is próbálkozott az ügylettel.
