Ahogy arról lapunk is beszámolt péntek reggel, a The Wall Street Journal informcióira hivatkozva jelentette, Donald Trump különféle vacsorák és beszélgetések alkalmával többször rákérdezett a tanácsadóinál az amerikai elnök arra, vajon Grönland megvásárolható-e.
Az amerikai elnök egyszer komolyabban, másszor viccelődve hozta fel a témát, és állítólag a Fehér Ház jogi tanácsadóit is megkérte, hogy vizsgálódjanak a témában. Bár nem tudni, mennyire gondolják ezt komolyan, de a hírek szerint Grönland megszerzését hasonlónak gondolnák Alaszkáéhoz, ami 1867-ben került Oroszországtól az Egyesült Államokhoz.
Grönland a bolygó legnagyobb szigete, a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület; 2009-ben tartottak népszavazást, ekkor pedig az itt élők megkapták a rendelkezési jogot természeti vagyonuk felett. A stratégiai jelentőségű szigeten 56 ezren élnek.
Donald Trump megvenné Grönlandot Dániától? | Magyar Hang
Az elképzelés – még ha hajmeresztőnek is tűnik – nem ördögtől való, és nem mellesleg illeszkedne az amerikaiak északi sarkköri stratégiai-védelmi terveibe.
Volt már amerikai elnök, aki komolyabban foglalkozott a témával. Harry S. Truman 1946-ban vetette fel a dolgot, akkor az Egyesült Államok próbálkozott is, de nem járt sikerrel. Ahogy megjegyeztük, noha az ötlet egyébként első hallásra őrültségnek tűnhet, a sziget esetleges megszerzése épp az elmúlt időkben lapunk által is bemutatott amerikai sarkköri védelmi stratégiájába illene. Persze csak nagyon hipotetikusan, de a 2020-as amerikai védelmi büdzsében kijelölt sarkköri támaszpont és több jel is arra mutat, az Egyesült Államok is egyre komolyabban gondolja az észak sarki helyezkedést.
A Pentagon tavaly azt is megakadályozta a Wall Street Journal szerint, hogy Kína három repülőteret építsen Grönlandon.
Katonai kikötőt épít az amerikai hadsereg az északi sarkkörre | Magyar Hang
A terv a 2020-as védelmi büdzsében szerepel, amellyel közelebb állomásoztathatják a hadihajókat a versenytársakhoz.
A sziget többek között azért is fontos az Egyesült Államoknak, mert itt van a legészakibb katonai támaszpontja is, körülbelül 1500 kilométerre az Északi-sarktól. A Thule légitámaszpont működtetése felett az ország korlátlan jogot kapott.
A korábbi dán miniszterelnök, Lars Lokke Rasmussen viszont viccnek tartja az egészet. „Minden bizonnyal csak egy áprilisi tréfa... csak az a baj, hogy épp nincs itt a szezonja” – idézte a volt kormányfőt a BBC. Ane Lone Bagger grönlandi külügyminiszter közben a Reutersnek azt mondta, nyitottak üzleti ügyekre, de hazája nem eladó.
