HIRDETÉS
HIRDETÉS

Így csonkították meg Ceausescu parancsára Bukarestet

Szerző: | 2019. augusztus 21., 18:55 | Külföld

A templom a diktátor terveinek útjában állt, ezért 1982-ben elvontatták. A hívek így jártak jobban: a többit egyszerűen ledózerolták (Fotó: Andrei Pandele)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A nyolcvanas évek elején ördögi terv készült a román főváros történelmi részének újrarendezésére – mindent ledózeroltak, ami útjában volt a világ második legnagyobb épületének és az eléje tervezett hatalmas parknak és sugárútnak.

A Nicolae Ceausescu pártfőtitkár által aláírt kisajátítási rendeletek titkosak voltak, meg sem jelentek a hivatalos közlönyben. Egész városnegyedeket radíroztak ki, és csak évtizedek múlva derült ki, hogy volt egy fiatal építész, aki fényképezőgéppel a nyakában járta a halálra ítélt városrészeket, pótolhatatlan felvételeket készített az elpusztítandó épületekről. A Bukarestben élő, hetvennégy esztendős Andrei Pandele exkluzív interjút adott lapunknak.

Részletek a Magyar Hang augusztus 16-i (2019/33.) számában, pénteken megjelent interjúból!

(…)

– Mit veszített a város a megalomán terv miatt?
– 5,86 négyzetkilométernyi történelmi belvárost bontottak le, ez több mint Velence központjának területe. Ebben voltak kunyhók, de paloták is. 1,6 négyzetkilométert ráadásul feleslegesen: ma is beépítetlen, csak gyom nő rajta. Bukarest fő közlekedési iránya észak–dél tagolású. Az Egyesülés sugárútja egy 5,42 kilométer hosszú, kelet– nyugati heg a városon. Tizenkilenc utcát szakít meg, mert Ceausescu nem engedte, hogy törés legyen rajta. Emiatt a román főváros közlekedése mindennap összeomlik. Nem mellesleg lebontottak rengeteg iskolát, templomot, csodálatos középületeket és házakat.

Legelő szamár és vizeletszag – ez maradt Ceausescu gigantikus stadionjából | Magyar Hang

– Nem tiltakoztak a lakók, amikor ledózerolták a házaikat?
– Elborzadva nézték, hogyan teszik tönkre az addigi életüket. Az épített örökség szétrombolása tudatos terv volt, része az „új ember” megteremtésének, akinek az agyát nem terheli a múlt, csak a Nagy Vezér útmutatásaira figyel. Egyesek belehaltak a fájdalomba, mások öngyilkosok lettek. Kevesen mertek nyíltan tiltakozni.

(…)

Milyenek voltak a gigantikus építkezés hétköznapjai? Hogy viselkedett Nicolae és Elena Ceausescu? Hogy sikerült fotókat készítenie, hogyan játszotta ki a rendőrséget? Mennyire volt veszélyes? Mi lett a képek sorsa? Hogyan fogadták, amikor először kiállította őket? Milyen volt a hatvanas-hetvenes évek Romániája egy fiatalnak, aki éppen elvégezte az egyetemet? Mennyi szabadságuk volt az ápítészeknek a tervezésben és a kivitelezésben? Hogy lehetett kijátszani a rendszert? Vissza lehet-e építeni a régi Bukarestet? Hogy tekint a mai román vezetés az átépített városra? A válaszokat keresse a Magyar Hang augusztus 16-án megjelent 2019/33. számában!

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/33. számban? Itt megnézheti!

Címkék: Bukarest, diktatúra, építészet, Nicolae Ceausescu, Románia


HIRDETÉS
Új idők új focija

Új idők új focija

Élvezhető, családbarát produkció, látványszínház született, amelynek az Üllői úton és néhány más helyen legalább nem a díszpáholy a célközönsége. De vajon szenvedéllyel szerethető-e ez a fajta futball?

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest