HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld „A V4-ek egys...

„A V4-ek egysége példaszerű a közös fényképeken, ám ez nagyon törékeny”

HIRDETÉS

Mintha körkörös védelemre rendezkedett volna be a lengyel kormány. Nemcsak Moszkvával, de Berlinnel és Párizzsal is feszült a viszonya, és visszafogottan viszonyul Pekinghez is. Mindent felülír a külpolitikában Amerika barátsága. Eredményes lehet-e ez a politika a növekvő európai bizonytalanság közepette? Miért ez a bizonytalanság, és meddig tarthat? Szélesíti-e ez a V4-ek mozgásterét? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bogdan Góralczykkal, a Varsói Egyetem Európaközpontjának igazgatójával.

HIRDETÉS

– A lengyel védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy nem csak az amerikai katonai bázisra számít az ország megvédésében, megkétszerezik a hadsereg létszámát is. Varsó emellett nagy fokú modernizációs programmal is erősíti a fegyveres erők képességeit. Miért ez az eszeveszett fegyverkezés? Ennyire bizonytalanná vált a világ, vagy csak a lengyel fóbiák erősödtek?
– A világ bizonytalanná vált. Elsősorban azért, mert az első számú hatalom, az Egyesült Államok elnöke kiszámíthatatlan. Mély válság sújtja az Európai Uniót is, ami tovább erősíti a bizonytalanságot. És akkor még nem beszéltünk Oroszországról. Ilyen szempontból tehát érdekes, ám veszélyes korszakban élünk. Ami pedig Lengyelországot illeti, a jelenlegi kormány demonstrálni akarja, hogy az ország erős bástyája a NATO-nak. Az Egyesült Államok pedig ezt értékeli, hiszen Andrzej Duda már kétszer is járt Washingtonban, és Donald Trump is másodszor készül Varsóba. Ráadásul most ellátogat vidékre, az amerikai katonákhoz is. Emellett ezúttal is csúcstalálkozóval támogatja meg a lengyel diplomácia által preferált Három tenger kezdeményezést (az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország együttműködése). Ez a fegyverkezés tehát összefüggésben van azzal a törekvéssel, hogy Varsó azt akarja, az első számú amerikai katonai bázis Lengyelországban, ne pedig Németországban legyen.

– A középhatalmi ambíciókat is meg kell támogatni katonailag.
– Lehet, hogy ilyen ambíciói vannak Lengyelországnak, Sztálin szavaival élve azonban megkérdezném, mennyi olajjal és természeti kinccsel tudja ezt az ország megtámogatni. Innen már másképp néz ki mindez. De amikor a fegyverkezésről beszélünk, akkor azért ne felejtsük el, hogy Lengyelország nagyon kényes geopolitikai helyzetben van az Európai Unió és Oroszország között.

– Jól értem, az EU és Oroszország között? Miért ez a körkörös védelem? Lengyelországnak kimondottan rossz a viszonya Oroszországgal, feszült az Európai Unióval és Németországgal, Varsó ugyancsak visszafogott Kínával szemben is.
– Először is tisztázzuk, hogy e kérdésekben Lengyelország nem egységes. Amiről beszél, az a kormány véleménye, de van ellenzék is, amely nem így gondolkodik. Kaczynski Lengyelországa számára Amerika barátsága a legfontosabb.

– Azért Tusk Lengyelországa is Washington felé nézett…
– Ez igaz, de akkor volt a külpolitikának „egy másik lába”, Varsó erősen támaszkodott Berlinre is. Kaczynski pedig, akárcsak egy gólya, egy lábon áll. A jelenlegi ellenzék három részre – baloldal, néppárti és liberális platform – oszlik, és mindegyik csoportnak kicsit más az elképzelése a külpolitikáról. Abban egyetértenek egymással és a kormánnyal is, hogy együtt kell működni Amerikával.

HIRDETÉS

– Mi a helyzet a keleti politikában, amely Lengyelország számára mindig kiemelten fontos volt?
– A keleti politika nemcsak Oroszországot, hanem Ukrajnát és Belaruszt is jelenti. Ukrajnával ma mindenekelőtt a történelmi kérdések megítélésében mutatkozó nézetkülönbségek miatt rosszabbak a kapcsolatok, mint korábban voltak. Zelenszkij elnök azonban Varsóba jön Trumphoz, így itt lesz a lehetőség a viszony javítására. Sok függ azonban attól, hogy milyen politikát folytat majd az új elnök. Ezt még nem tudjuk, azonban Kijevvel mindenképpen szoros kapcsolatot kell tartania a lengyel félnek. Közben pedig – elsősorban az ellenzéki oldalon – felértékelődött az ukrán konfliktus kirobbanásával függetlenebbé vált Belarusz. Varsó meglátta Lukasenka váltásában a lehetőséget, és aktívabbá vált Minszk irányában.

– A keleti politika középpontjában így vagy úgy azért csak Oroszország áll. A két ország viszonyát pedig jól mutatja, hogy a II. világháború kirobbanására Vlagyimir Putyin távollétében emlékeznek majd, miközben a német kancellárt meghívták Westerplattéra. Értem a történelmi sérelmeket, de 10 éve ezen felül tudott emelkedni a lengyel vezetés. Miért provokálja szándékosan Moszkvát a lengyel kormány?
– Bennem is felmerült, hogy a tűzzel játszunk. De erről Lengyelországban is folyik a vita. A kormány azzal üti el a bírálatokat, hogy az oroszokat Auschwitz felszabadításának évfordulójára hívta, de tudjuk, a kettő azért nem ugyanaz. A lényeg, hogy Kaczynskiék az oroszellenességben következetesek.

– De amikor Varsóban sokan azt állítják, hogy Oroszország az EU megosztására törekszik, akkor nem gondolják, hogy ezzel a túlzott oroszellenességgel vagy a szintén mértéket nem ismerő Amerika-imádattal éppen a lengyel kormány osztja meg az Európai Uniót?
– Ez így van, de a lengyel ellenzék szerint Európa megosztásában Kaczynskiékat is felülmúlja Orbán Viktor. Az a tény, hogy a lengyel kormány ilyen közel került Trump adminisztrációjához, amelynek legfőbb ellenfele Kína mellett az Európai Unió, benne elsősorban Németország, meghatározza Varsó külpolitikáját is. A kormány így ütőkártya lett Trump kezében.

Kína az új világrend legfőbb hatalma lenne | Magyar Hang

– A kormányt az nem zavarja, hogy Ukrajnához hasonlóan csupán csak eszköz a geopolitikai játszmákban?
– Kaczynskiékat elvarázsolja a világ első számú hatalmának barátsága. Ebben még az sem zavarja őket, hogy vízum nélkül ennek ellenére sem utazhatnak a lengyelek Amerikába. De a Közel-Keletről szervezett lengyelországi találkozó is mutatta, hogy csak báb vagyunk Amerika kezében. Ezt azért sokan látják már.

– Még jó, hogy ebben az „ellenséges” környezetben az amerikaiak mellett ott vannak a V4-ek. De tényleg olyan példaszerű ez az együttműködés, amilyennek látszik?
– Példaszerű a közös fényképeken, ám ez az egység nagyon törékeny. Komoly törésvonal például, hogy Szlovákia az eurózónában van, a többiek pedig azon kívül. Az új liberális szlovák elnök sem az egységet erősíti, míg Csehországban a belpolitikai helyzet bizonytalan. Meg hát saját politikát visz Orbán Viktor is, amelyet egyszer egyeztet Varsóval, míg másszor nem igazán. Nemcsak az Oroszországhoz viszonyulásról van szó. Ilyen a Kína-politika is. Egyes kérdésekben például, így a klíma- vagy az energiapolitikában lesz együttműködés, de a nagyhatalmakhoz másképp közelít Varsó és Budapest.

Trump ámokfutása: elrettentés vagy választási show? | Magyar Hang

– Közép-Európánál fontosabb kérdések izgatják mostanság Brüsszelt. Mennyire látja mélynek az unió válságát?
– Egyre rosszabb a helyzet. A brexit őszig biztosan az első számú kérdés, aztán meglátjuk, miként alakul a brit helyzet. De ott van már az olasz belpolitikai válság, amely szintén az egész EU-t megrázhatja. És akkor még nem beszéltünk az intézményi válságról, az Európai Parlamenten belüli erőviszonyok átalakulásáról. Hosszú távon kell tehát berendezkednünk a bizonytalanságra.

HIRDETÉS

– Ez az állandósult válság ugyanakkor szélesíti Közép-Európa mozgásterét. Vagy ez csak illúzió?
– Nem, az állandósult bizonytalanság tényleg több lehetőséget teremt, azonban ezt sem a lengyelek, sem pedig a magyarok nem nagyon tudják kihasználni. Mert az egyik túl közel került Trumphoz, míg a másik Putyinhoz. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Orbán azért ügyesebben játszik.

– Vissza-visszatérünk a nagyhatalmakhoz. Az a tény, hogy Amerika gyengíteni próbálja Európát, mennyire hozhatja közelebb az EU-t Kínához és Oroszországhoz?
– Erről komoly vita folyik Európában, elsősorban Németországban. Már csak azért is, mert Kína után Németország Trump fő célpontja. Így most különösen fontos lesz, mit lép erre Berlin, amelyre az Európai Unió stabilizálása vár. A pragmatizmus győz, és szorosabban együttműködik Pekinggel és Moszkvával, vagy marad az értékalapú politizálás, és gyengül a versenyképesség. A választást megnehezíti, ha Peking a katonai beavatkozás mellett dönt Hongkongban, vagy ha erősödnek a Putyinnal szembeni tüntetések. Mindenképpen határozottan el kell mozdulni a gyakorlatiasság irányába. Trump ugyanis e tekintetben is átrendezte a politika világát, amelyben az értékek helyett immár az érdekek kerültek előtérbe.

Kaczynski ismét a csúcsra vezette a konzervatív tábort | Magyar Hang

– Európa képes a váltásra?
– Európa egyre megosztottabb. Varsó, Budapest vagy Róma már nem liberális rendszerről, hanem nemzetekről beszél. A németek a Trump jelentette kihívásra válaszolva pragmatikusabbak lettek, és stabil, erős kapcsolatokat alakítanak ki mind Pekinggel, mind pedig Moszkvával. Utóbbira jó példa az Északi Áramlat bővítése melletti kiállás.

– Amiről eddig beszéltünk, azt támasztja alá, hogy a lengyel kormány sok tekintetben szembemegy az európai trenddel. Várható valamiféle váltás a lengyel külpolitikában?
– Az októberi választásokig semmiképpen. Amennyiben Kaczynskiék győznek, amire komoly esély van, valódi korrekcióra nem számíthatunk. Ám ha Donald Tusk beszáll az elnökválasztási versenybe, és jövő tavasszal még győz is, akkor nagy eséllyel. (Kaczynskiék győztek, fölényesen – a szerk.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/34. számában jelent meg, 2019. augusztus 23-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/34. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,644lájkolóTetszik
2,798követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Horthy bevonulása: Karácsony undorodik, Lázár virágot vitt a kormányzó sírjára

A Mi Hazánk Mozgalom a Bartók Béla úton emlékezett Horthy Miklós száz évvel ezelőtti bevonulására, amit a főpolgármester kifejezett undorral és megvetéssel fogadott. Lázár János virágot vitt a kormányzó sírjára.

Harcra, magyar!