Lángoló dzsungelek, sötét bozótosok

Sao Paulóra múlt hétfő kora délután éji sötétség borult. A brazil metropoliszt az onnan csaknem háromezer kilométerre fekvő Amazonas-medence őserdejét emésztő tűz füstje érte el, látványos jelzést adva a pusztítás mértékéről. A lángokban álló esőerdő alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, a politikai vitákkal párhuzamosan folyó társadalmi diskurzus hamar a pánik felé mozdult el. Világsztárok apokaliptikus üzenetekben hívják harcba rajongóikat, egymást érik a különféle gyűjtések, és a múlt vasárnapi Úrangyala-imádságát követően még Ferenc pápa is aggodalmát fejezte az Amazonas tragédiája miatt.

„Semmi szükség a felháborodásra, az erdőtüzek a régió természetes részei. Mi ugyanúgy folytatjuk a termelést, hogy a világnak legyen mit ennie” – idézett a The New York Times egy brazil farmert. A szakértők szerint az erdőtüzet egyértelműen emberi tevékenység okozta, ugyanis a helyi gazdálkodók égetéssel és irtással nyernek újabb területeket. Egyre látványosabb tevékenységük mögött sokan az ország idén január 1-jén hivatalba lépett elnöke, Jair Bolsonaro alakját sejtik. Az egykori katonatisztből lett szélsőjobboldali államfő első intézkedései között engedélyezte az őslakos indiánok földjeinek kisajátítását és a védett területek státusának felülbírálását.

Bolsonaro augusztus elején menesztette a brazil űrkutatási hivatal (INPE) vezetőjét, aki nyilvánosságra hozta a legfrissebb adatokat, melyekből egyértelműen kiderült, hogy az erdőirtás mértéke a tavalyi szint csaknem négyszeresére nőtt. Az INPE augusztus közepéig közel nyolcvanezer erdőtüzet észlelt az Amazonas-medencében, ezek legnagyobb része Brazíliát érinti, de Bolíviát, Kolumbiát, Venezuelát és Perut is elérte a pusztítás.

A szakmai riportok nyomán kisebb számháború robbant ki. A média egy része rekordméretű tüzekről számol be, a Bolsonarót a liberális politikai összeesküvés áldozataként védő sajtótermékek viszont arról írnak, a jelenlegi krízis össze sem hasonlítható az elmúlt évtized erdőtüzeivel. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatai szerint a 2000-es évek elején pusztító tüzek nyomán lényegesen több széndioxid került a légkörbe – 2004 adott időszakában közel kétszer annyi, mint idén –, ám az elmúlt évekhez képest valóban drasztikusan megnőtt az erdőtüzek száma.

Az Amazonas-medencét előszeretettel nevezik a Föld tüdejének. Az 5,5 millió négyzetkilométer kiterjedésű esőerdők hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, cserébe pedig oxigént lélegeznek ki. Bár általánosan elterjedt vélekedés, hogy ez a vidék termeli a légköri oxigén ötödét, hamis, hiszen a terület növényzete fel is használja az oxigén egy részét, és maga is bocsát ki szén-dioxidot – a NASA 2014-ben zárult kutatása szerint a mérleg még így is pozitív, vagyis az őserdő csökkenti a globális felmelegedést.

Az erdőtüzek a terület páratlan állat- és növényvilágát és az őslakosok élőhelyét is fenyegetik, a krízis mégis elsősorban a klímaváltozás narratívájának részeként jelenik meg. Ehhez csatlakozva tett lépéseket több ország is. Előbb Németország, majd Norvégia függesztette fel az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában, majd Emmanuel Macron francia elnök hirdetett nemzetközi válsághelyzetet. A hét legfejlettebb ipari ország (G7) csúcstalálkozóján a franciaországi Biarritzban hétfőn bejelentették, hogy húszmillió dolláros azonnal segélyt nyújtanak az erdőtüzek megfékezésére. Bolsonaro visszautasította a támogatást, felszólítva a nagyhatalmakat, hogy ne szóljanak bele Brazília belügyeibe.

A magyar kormány egyelőre nem ajánlotta fel a segítségét. Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott, ha Brazíliából megkeresés érkezik, a kormány napirendre tűzi az ügyet. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök részt vett Jair Bolsonaro beiktatásán, alig egy nappal az után, hogy Áder János államfő újévi beszédében a vizeink, földjeink, erdeink védelmére hívta fel a figyelmet. A köztársasági elnök az amazonasi erdőtüzek ügyében egyelőre nem nyilvánított véleményt. Megtette helyette Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, aki a Kossuth rádióban hangsúlyozta, nem az őserdő ég, hanem csak a bozótos, de további részletekbe már nem kívánt bocsátkozni.

Miközben a világ a dél-amerikai őserdőre figyel, Afrikában, Angola és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén szinte észrevétlenül háromszor akkora erdőtűz pusztít. Szakértők szerint mivel az esős évszak beköszönte előtt általánosak az erdőtüzek a kontinens déli részén – a helyi farmerek így jutnak nagyobb termőterülethez –, az afrikai krízis nem kap megfelelő figyelmet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/35. számában jelent meg, 2019. augusztus 30-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/35. számban? Itt megnézheti!