HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld A képviselet ...

A képviselet nélkül maradó egykori NDK-sok pártja lesz az AfD?

HIRDETÉS

Megduplázva, illetve megháromszorozva korábbi szavazatainak számát a brandenburgi és a szászországi tartományi választásokon is a második helyen végzett a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD). Mindez azt mutatja, hogy AfD immár nem csupán a CDU-ban csalódottak pártja, sokkal inkább a rendszerváltás veszteseié. A párt az alakulása óta eltelt hat évben megszilárdította helyét a német politikai porondon.

HIRDETÉS

Szászországban 9,7-ről 27,5 százalékra, Brandenburgban pedig 12,2-ről 22,5 százalékra növelte szavazatainak arányát az Alternatíva Németországért. Közben a Drezdában győztes kereszténydemokraták 39,4-ről 32 százalékra estek vissza, míg a Berlin körüli tartományban eddig 31,9 százalékos támogatottsággal kormányzó szociáldemokraták most a voksok 27,5 százalékával győztek.

Így aztán mindkét helyen ki kell bővíteni a koalíciót, és mind a CDU-s Michael Kretschmernek, mind az SPD-s Dietmar Woidkénak a Zöldeket kell majd bevonni a többség biztosításához. Szászországban 10 százalék alá estek szociáldemokraták, míg Brandenburgban a Die Linke mellé jönnek még a Zöldek. Az eredmény egyáltalán nem meglepetés, és jól tükrözi egyrészről a szövetségi szinten is látható trendeket – a két nagy párt gyengülését és a Zöldek megkerülhetetlenné válását –, másrészről az AFD pozícióinak megszilárdulását.

A két választás nyertese az AfD mellett a keleten azért még nem igazán erős Zöldek, míg a vesztese a két győztes. Ennek ellenére látni kell azt is, hogy a német politikai paletta ugyan mára már markánsan többosztatú lett, ám a CDU még gyengülve is tartja az első helyét. Az SPD ugyanakkor egyre súlyosabb válságban van, és a szövetségi szinten már a kereszténydemokraták nyakában lihegő Zöldek egyes tartományokban is megelőzik.

Az egész országra kivetítve 13 százalékos támogatottsággal bíró, a volt NDK területén azonban szárnyaló AfD-nek pedig még nem sikerült történelmet írnia. Sokan várták ugyanis, hogy Brandenburgban – először a német választások során – az első helyet is megszerzik, ám ez elmaradt. E két választás a magas, 60 százalékos részvételi aránnyal azt is megmutatta, hogy a német közhangulat egyre politikusabb, míg az AfD keleti dominanciája az ország még mindig látható megosztottságát jelzi. A megnövekedett politikai aktivitás mindenekelőtt a viszonylagosan stabil Németországba is mind jobban beszüremlő globális bizonytalansággal, a pártrendszer átalakulásával magyarázható.

HIRDETÉS

A német AfD-sek szívesen vennék Orbán közeledését, Budapestre is eljöttek | Magyar Hang

Az AfD szimpatizánsai is eljöttek a magyar kormányfőt meghallgatni.

Ehhez jön még a jólét gyengülése, a szociális stabilitás fenntarthatósága miatti aggodalom, valamint a migráns probléma, a biztonság féltése. Leegyszerűsítés lenne azonban az AfD előretörését csupán ezekre az okokra visszavezetni. Az sem fedi teljesen a valóságot, hogy a CDU-ból kiábrándultak erősítik az egyébként kereszténydemokrata gyökerű pártot. A keleti tartományokban kiugró népszerűség azt sugallja, hogy az AfD egyre inkább a képviselet nélkül maradt vesztesek, a rendszerváltásban csalódottak pártja.

Hiába volt ugyanis a szocializmusból a kapitalizmusba tartó átmenet simább Németországban, mint máshol, az AfD ennyi év után is megduplázhatta, illetve megháromszorozhatta szavazatainak a számát a „Teljesítsd ki a rendszerváltást!” szlogennel. A rájuk szavazók dühét, rendszerellenességét a kulturális különbségek, ebből fakadóan a multikulturalizmus elutasítása, és a másodrendűség érzete is táplálja.

Nemcsak az befolyásolja a pártpreferenciákat, hogy keleten még mindig alacsonyabb az életszínvonal, mint nyugaton. Ugyanakkor sokat elárul a helyzetről az a számsor, amelyet a 24.hu közölt elemzésében: eszerint a keletnémet vezetői helyek mindössze 23 százalékát töltik be keletnémet állampolgárok.

Egész Németországban pedig a vezetői posztokon mindössze 1,7 százalék a keletnémetek aránya, miközben a keletnémet lakosság aránya az összlakosságon belül 17 százalék. Az AfD tehát nem szélsőséges párt. Sokkal inkább hasonlít Közép-Európa jobboldali populista alakulataira. S hogy szövetségi szinten eddig nem tudta áttörni az „üvegplafont”, azt igazolja, hogy Németország azért mégis csak különbözik Közép-Európától.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/36. számában jelent meg, 2019. szeptember 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/36. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,709lájkolóTetszik
2,810követőKövetés
18,500feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Nincs két Fidesz – Magyar Hang-ajánló

Tarlós István-, Péterffy Attila- és Kaláka-interjú, riport az ország egyik legszegényebb településéről. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Flaszter 65. – Hogy lett a Nélküledből antiszemita uszítás?

Dévényi István vendégei: Ónody-Molnár Dóra, a 168 Óra munkatársa és Lakner Dávid, a Magyar Hang újságírója.