HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld A képviselet ...

A képviselet nélkül maradó egykori NDK-sok pártja lesz az AfD?

HIRDETÉS

Megduplázva, illetve megháromszorozva korábbi szavazatainak számát a brandenburgi és a szászországi tartományi választásokon is a második helyen végzett a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD). Mindez azt mutatja, hogy AfD immár nem csupán a CDU-ban csalódottak pártja, sokkal inkább a rendszerváltás veszteseié. A párt az alakulása óta eltelt hat évben megszilárdította helyét a német politikai porondon.

HIRDETÉS

Szászországban 9,7-ről 27,5 százalékra, Brandenburgban pedig 12,2-ről 22,5 százalékra növelte szavazatainak arányát az Alternatíva Németországért. Közben a Drezdában győztes kereszténydemokraták 39,4-ről 32 százalékra estek vissza, míg a Berlin körüli tartományban eddig 31,9 százalékos támogatottsággal kormányzó szociáldemokraták most a voksok 27,5 százalékával győztek.

Így aztán mindkét helyen ki kell bővíteni a koalíciót, és mind a CDU-s Michael Kretschmernek, mind az SPD-s Dietmar Woidkénak a Zöldeket kell majd bevonni a többség biztosításához. Szászországban 10 százalék alá estek szociáldemokraták, míg Brandenburgban a Die Linke mellé jönnek még a Zöldek. Az eredmény egyáltalán nem meglepetés, és jól tükrözi egyrészről a szövetségi szinten is látható trendeket – a két nagy párt gyengülését és a Zöldek megkerülhetetlenné válását –, másrészről az AFD pozícióinak megszilárdulását.

A két választás nyertese az AfD mellett a keleten azért még nem igazán erős Zöldek, míg a vesztese a két győztes. Ennek ellenére látni kell azt is, hogy a német politikai paletta ugyan mára már markánsan többosztatú lett, ám a CDU még gyengülve is tartja az első helyét. Az SPD ugyanakkor egyre súlyosabb válságban van, és a szövetségi szinten már a kereszténydemokraták nyakában lihegő Zöldek egyes tartományokban is megelőzik.

Az egész országra kivetítve 13 százalékos támogatottsággal bíró, a volt NDK területén azonban szárnyaló AfD-nek pedig még nem sikerült történelmet írnia. Sokan várták ugyanis, hogy Brandenburgban – először a német választások során – az első helyet is megszerzik, ám ez elmaradt. E két választás a magas, 60 százalékos részvételi aránnyal azt is megmutatta, hogy a német közhangulat egyre politikusabb, míg az AfD keleti dominanciája az ország még mindig látható megosztottságát jelzi. A megnövekedett politikai aktivitás mindenekelőtt a viszonylagosan stabil Németországba is mind jobban beszüremlő globális bizonytalansággal, a pártrendszer átalakulásával magyarázható.

HIRDETÉS

A német AfD-sek szívesen vennék Orbán közeledését, Budapestre is eljöttek | Magyar Hang

Az AfD szimpatizánsai is eljöttek a magyar kormányfőt meghallgatni.

Ehhez jön még a jólét gyengülése, a szociális stabilitás fenntarthatósága miatti aggodalom, valamint a migráns probléma, a biztonság féltése. Leegyszerűsítés lenne azonban az AfD előretörését csupán ezekre az okokra visszavezetni. Az sem fedi teljesen a valóságot, hogy a CDU-ból kiábrándultak erősítik az egyébként kereszténydemokrata gyökerű pártot. A keleti tartományokban kiugró népszerűség azt sugallja, hogy az AfD egyre inkább a képviselet nélkül maradt vesztesek, a rendszerváltásban csalódottak pártja.

Hiába volt ugyanis a szocializmusból a kapitalizmusba tartó átmenet simább Németországban, mint máshol, az AfD ennyi év után is megduplázhatta, illetve megháromszorozhatta szavazatainak a számát a „Teljesítsd ki a rendszerváltást!” szlogennel. A rájuk szavazók dühét, rendszerellenességét a kulturális különbségek, ebből fakadóan a multikulturalizmus elutasítása, és a másodrendűség érzete is táplálja.

Nemcsak az befolyásolja a pártpreferenciákat, hogy keleten még mindig alacsonyabb az életszínvonal, mint nyugaton. Ugyanakkor sokat elárul a helyzetről az a számsor, amelyet a 24.hu közölt elemzésében: eszerint a keletnémet vezetői helyek mindössze 23 százalékát töltik be keletnémet állampolgárok.

Egész Németországban pedig a vezetői posztokon mindössze 1,7 százalék a keletnémetek aránya, miközben a keletnémet lakosság aránya az összlakosságon belül 17 százalék. Az AfD tehát nem szélsőséges párt. Sokkal inkább hasonlít Közép-Európa jobboldali populista alakulataira. S hogy szövetségi szinten eddig nem tudta áttörni az „üvegplafont”, azt igazolja, hogy Németország azért mégis csak különbözik Közép-Európától.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/36. számában jelent meg, 2019. szeptember 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/36. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,505lájkolóTetszik
2,555követőKövetés
17,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Emberek, helyzet van!” – Magyar Hang-ajánló

Bod Péter Ákos-, Pikó András- és Mautner Zsófia-interjú, jászberényi riport. Körüljártuk a legújabb oktatási reformot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Kurz már koalíciós partnerét keresi

Az Osztrák Néppárt az előrehozott választások biztos esélyese Ausztriában, ám nagy kérdés, hogy az ÖVP kivel fog együtt kormányozni.

Tüzek