Erősebbek vagyunk, ha együtt tesszük azt, amire egyedül nem vagyunk képesek – ezzel a mottóval indítaná öt éves útjára az általa vezetett Európai Bizottságot Ursula von der Leyen, a testület következő elnöke. És miközben az egységről beszélt (mint majdnem minden felelős európai vezető), közben érzékeltette a külső tényezőket, amelyek az összefogást indokolják: Egyesült Államok, Kína, Afrika – mindegyik más szempontból. Amerikáról, mint barátról, Kínáról mint versenytársról beszélt, az afrikai kontinens számára pedig megbízhatóságot ígért.
Von der Leyen átszabta a bizottsági struktúrát is, a 27 biztos közül nyolc lesz alelnök, ezen belül három ügyvezető alelnök. Utóbbiak (a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis) megjelenítik, és képviselik azokat a pártokat is, amelyek az EU irányító többségét adják: az Európai Néppártot, a Szociáldemokratákat és a Megújuló Európa néven futó liberálisokat. A matekozás szerepet kapott a többi alelnöki poszt elosztásánál is. Von der Leyen elismerte, a kelet-európai régió a vezető uniós posztok elosztásánál semmit sem kapott, így most a cseh, a szlovák és a horvát biztos is alelnökként dolgozhat.
Ezzel együtt vannak misztikus, nehezen megfogható portfóliók is. Az imént említett horvát biztos, Dubravka Šuica például az Európa jövőjével foglalkozó konferencia munkáját vezeti majd, amelynek keretében új lendületet szeretnének adni az európai demokráciának. A biztosi testület tagjai például vállalják, hogy hivatali idejük első felében minden tagállamba ellátogatnak. Ugyancsak különösen hangzik a görög biztos, Margaritisz Szkínász területe, ő az európai életmód védelméért felel majd. A cseh biztos, Vera Jourova pedig az „Értékek és átláthatóság” terén igyekszik maradandót alkotni. A testület legfiatalabb tagja a litván Virginijus Sinkevičius mindössze 28 éves, ő a „Környezet és óceánok” portfólióért lesz felelős.
Három olyan terület van, amelyek nem közömbösek Magyarország számára, merthogy itt szokott a magyar kormány és „Brüsszel” összeugrani. A jogállamisági ügyeket a belga liberális politikus, Didier Reynders viszi majd, aki korábban számos alkalommal bírálta Magyarországot. A kohéziós alapokért – amelynek hazánk az egyik első számú haszonélvezője és amelyek kapcsán az uniós csalásellenes hivatal adatai alapján a legtöbb pénz Magyarországon kerül illetéktelen kezekben – egy portugál szocialista politikus, Elisa Ferreira felel majd. És egy másik baloldali, a svéd Ylva Johansson kapja a belügyi tárcát, ahová a migráció és az integráció is tartozik.
Térjünk át Trócsányi Lászlóra, akivel kapcsolatban Orbán Viktor öt éves munkája érett be: már akkor is azt szerette volna a magyar miniszterelnök, hogy Navrcsics Tibor kapja meg a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót, de ez a lehetőség most Trócsányi László előtt áll. Ugyan korábban sokkal súlytalanabb beosztásokat emlegettek vele kapcsolatban (nemzetközi fejlesztés, humanitárius segítségnyújtás), végül egy komolyabb területért felelhet majd a volt igazságügyminiszter.
Orbán szerint jó döntés volt Von der Leyen támogatása | Magyar Hang
A kormányfő a nehéz kérdésekben, például a klíma-, az energia-, a gazdaságpolitika vagy a migráció kérdésében is pragmatikus megközelítésre számít.
Ursula von der Leyen azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a Nyugat-Balkán az EU és Magyarország számára is kimelten fontos, ezért természetes, hogy a magyar jelöltnek kell képviselni az EU-t ezeken a tárgyalásokon. Ez a terület meglehetősen összetett, és nem volt egy EU-s sikertörténet.
Az elmúlt ciklusban nem vettek fel új tagállamot, és erre a következőben sincs sok esély. A keleti szomszédságpolitika meg talán több kárt okozott, mint hasznot, Ukrajna bevonása a Keleti Partnerség folyamatába azt eredményezte, hogy az oroszok elfoglalták Ukrajna egy részét, a helyzet azóta is rendezetlen. És még valami: a bővítésért felelős biztos az, aki a tárgyalások során megnézi, hogy a tagjelölt államban demokrácia van-e, működik-e a jogállam, a civil társadalom, küzdenek-e a korrupció ellen, független-e a sajtó és az igazságszolgáltatás. És hát ez pont az a lista, ami miatt a Fidesz tagságát felfüggesztették a Néppártban, Magyarország ellen pedig folyik a 7-es cikkely szerinti eljárás. Szóval, van támadási felület bőven.
A Fidesz mindenesetre örül, közleményük szerint az egyik legfontosabb posztot kapta a jelöltjük. A magyar ellenzék közül többen már most jelezték, nem szavazzák meg azt a bizottságot, amelynek tagja Trócsányi László. A nagy európai pártcsaládok, amelyek kritikusak a magyar kormánnyal, egyelőre óvatosak, azt mondják, majd meglátjuk, mi lesz a meghallgatásokon.
Szeptember 30. és október 8. között az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt kell a jelölteknek megjelenniük. Elképzelhető, hogy egy-két jelöltet visszadobnak, ekkor Ursula von der Leyennek új jelöltet kell kérni a tagállamtól. Erre a „szerepre” változatlanul esélyes a magyar, mások szerint a román vagy a lengyel aspiráns is. Félreértés ne essék: ez már csak egy politikai színjáték része, az alkuk már megköttettek.
