HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Mikor szakad ...

Mikor szakad el a húr a Közel-Keleten?

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Részletek ITT. Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

Ami történt, az hadüzenet – így minősítette Michel Aun libanoni elnök Izrael augusztus 25-i katonai akcióját Bejrút egyik külvárosa, illetve a Bekaa-völgyben fekvő Kuszaja település ellen, ahol a Palesztin Felszabadítási Népfront egyik őrhelye áll. A Hezbollah médiaközpontját célzó bejrúti dróntámadás ugyan nem okozott sérülést, ám a radikális síita szervezet vezetője, Haszan Naszr Alláh sejk egyenesen a 2006-os libanoni–izraeli háborúhoz hasonlította a légicsapást. Azt üzente a zsidó állam határon állomásozó katonáinak, legyenek éberek, rendeljék el a legmagasabb készültséget, és várjanak a válaszukra. E mondatok sokak számára valóban a 13 évvel ezelőtti „34 napos” háború képeit idézték fel, azonban itt egy sokkal mélyebb, többrétegű konfliktusról van szó.

HIRDETÉS

A mostani izraeli támadás ugyanis elsősorban az ősellenség Iránnak szól, amely a Hezbollah első számú patrónusa évtizedek óta. A szervezet ugyan az elmúlt években rengeteg katonát veszített a szíriai harcokban, ahol a kormányerők oldalán harcolnak, ám szakértők szerint ez egyáltalán nem roppantotta meg az erejét, sőt olyan tapasztalatokkal látta el a harcosokat, amelyek egy esetleges, Izraellel szembeni háborúban kulcsfontosságúak lehetnek. Nem csoda hát, hogy az iráni–izraeli konfliktusban Libanon területén a Hezbollah az első számú célpont.

Miért ég a Közel-Kelet? | Magyar Hang

De nem csak Libanonban. Mint ismert, Izrael az elmúlt években több száz rakétatámadást hajtott végre Szíriában, ahol nemcsak a szír haderő és a Hezbollah került célkeresztbe, hanem olyan katonai bázisok is, ahol iráni katonák állomásoznak. Irakban is hasonló a helyzet: itt az elmúlt hónapokban Izrael legalább három légitámadást intézett az Irán-barát síita egységek ellen. Ugyancsak ebbe a képbe illeszkedik, hogy két héttel ezelőtt az izraeli hadsereg bombatámadást hajtott végre a gázai övezetben válaszul arra, hogy palesztin területről rakétákat lőttek ki. Libanoni médiajelentések szerint itt is egy Irán-párti csoport volt a célpont.

Az izraeli–iráni proxiháború fokozódása azonban nem pusztán annak tudható be, hogy Irán befolyása erősödik a régióban. Izrael aktivizálódásának természetesen belpolitikai okai is vannak: szeptember második felében újra parlamenti választásokat rendeznek Izraelben, mivel Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült összeácsolnia olyan koalíciót, amely kellő támogatottságot élvezne a Knesszetben. Ráadásul az izraeli kormányfő lába alatt igen forró a talaj, mivel bizalommal való visszaélés, csalás és vesztegetés miatt három különböző ügyben is vádat emelnének ellene. Így ha nem nyeri meg a következő választást, nem lesz meg a többsége a parlamentben azon törvényjavaslat megszavazásához, amely mentességet biztosítana a kormányfőnek.

HIRDETÉS
Ki fog el kit? Geopolitikai játszma a tengereken | Magyar Hang

A libanoni eseményeknek azonban van egy még hangsúlyosabb előzménye, ez pedig a nagyhatalmi vetélkedés a Közel-Keleten. Bár az orosz hadsereg katonái a szíriai hadsereggel vállvetve harcolnak – így adott esetben őket is veszélyeztethetik az izraeli támadások –, a jelek szerint Moszkvát nem különösebben zavarják Tel-Aviv katonai akciói Szíriában. Oroszország az elmúlt négy évben rengeteget áldozott azért, hogy megerősítse szíriai pozícióit, ezért bizonyosan nem nézi jó szemmel, hogy Iránnak is egyre nagyobb a befolyása az országban. Olyannyira, hogy április óta már nekik is lett tengeri kikötőjük Latakiában (Oroszország jelenleg Tartúsz kikötővárosában működtet haditengerészeti támaszpontot).

De Washington sem passzív a kibontakozó konfliktusban: a Pentagon ugyan tagadja, hogy köze lenne az Irak elleni izraeli támadásokhoz, nem kétséges, hogy az amerikaiakat szintén zavarják Teherán ambíciói a régióban. Így lényegében szabad kezet adnak Izraelnek a hasonló kisebb, de figyelmeztető akciókhoz.

Mégis, egy nyílt háború kitörése most aligha valószínű. A felek ugyanis már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy egy közvetlen háború hatalmas pusztítással járna valamennyi résztvevő számára. A hosszú évek óta tartó proxiháborúk ráadásul nemcsak olcsóbbak, hatékonyabbak is lehetnek – a belpolitikai haszonról nem is beszélve.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/35. számában jelent meg, 2019. augusztus 30-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/35. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

35,141lájkolóTetszik
3,148követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Muszáj talpra állnunk – Magyar Hang-ajánló

Interjú Kovács András Péterrel és Kónya Imrével. Digitális oktatás a zsákfalvakban. Hogy lapítják máshol a görbét? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek