HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Mikor szakad ...

Mikor szakad el a húr a Közel-Keleten?

HIRDETÉS

Ami történt, az hadüzenet – így minősítette Michel Aun libanoni elnök Izrael augusztus 25-i katonai akcióját Bejrút egyik külvárosa, illetve a Bekaa-völgyben fekvő Kuszaja település ellen, ahol a Palesztin Felszabadítási Népfront egyik őrhelye áll. A Hezbollah médiaközpontját célzó bejrúti dróntámadás ugyan nem okozott sérülést, ám a radikális síita szervezet vezetője, Haszan Naszr Alláh sejk egyenesen a 2006-os libanoni–izraeli háborúhoz hasonlította a légi csapást. Azt üzente a zsidó állam határon állomásozó katonáinak, legyenek éberek, rendeljék el a legmagasabb készültséget, és várjanak a válaszukra. E mondatok sokak számára valóban a 13 évvel ezelőtti „34 napos” háború képeit idézték fel, azonban itt egy sokkal mélyebb, többrétegű konfliktusról van szó.

HIRDETÉS

A mostani izraeli támadás ugyanis elsősorban az ősellenség Iránnak szól, amely a Hezbollah első számú patrónusa évtizedek óta. A szervezet ugyan az elmúlt években rengeteg katonát veszített a szíriai harcokban, ahol a kormányerők oldalán harcolnak, ám szakértők szerint ez egyáltalán nem roppantotta meg az erejét, sőt olyan tapasztalatokkal látta el a harcosokat, amelyek egy esetleges, Izraellel szembeni háborúban kulcsfontosságúak lehetnek. Nem csoda hát, hogy az iráni–izraeli konfliktusban Libanon területén a Hezbollah az első számú célpont.

Miért ég a Közel-Kelet? | Magyar Hang

De nem csak Libanonban. Mint ismert, Izrael az elmúlt években több száz rakétatámadást hajtott végre Szíriában, ahol nemcsak a szír haderő és a Hezbollah került célkeresztbe, hanem olyan katonai bázisok is, ahol iráni katonák állomásoznak. Irakban is hasonló a helyzet: itt az elmúlt hónapokban Izrael legalább három légitámadást intézett az Irán-barát síita egységek ellen. Ugyancsak ebbe a képbe illeszkedik, hogy két héttel ezelőtt az izraeli hadsereg bombatámadást hajtott végre a gázai övezetben válaszul arra, hogy palesztin területről rakétákat lőttek ki. Libanoni médiajelentések szerint itt is egy Irán-párti csoport volt a célpont.

Az izraeli–iráni proxiháború fokozódása azonban nem pusztán annak tudható be, hogy Irán befolyása erősödik a régióban. Izrael aktivizálódásának természetesen belpolitikai okai is vannak: szeptember második felében újra parlamenti választásokat rendeznek Izraelben, mivel Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült összeácsolnia olyan koalíciót, amely kellő támogatottságot élvezne a Knesszetben. Ráadásul az izraeli kormányfő lába alatt igen forró a talaj, mivel bizalommal való visszaélés, csalás és vesztegetés miatt három különböző ügyben is vádat emelnének ellene. Így ha nem nyeri meg a következő választást, nem lesz meg a többsége a parlamentben azon törvényjavaslat megszavazásához, amely mentességet biztosítana a kormányfőnek.

Ki fog el kit? Geopolitikai játszma a tengereken | Magyar Hang

A libanoni eseményeknek azonban van egy még hangsúlyosabb előzménye, ez pedig a nagyhatalmi vetélkedés a Közel-Keleten. Bár az orosz hadsereg katonái a szíriai hadsereggel vállvetve harcolnak – így adott esetben őket is veszélyeztethetik az izraeli támadások –, a jelek szerint Moszkvát nem különösebben zavarják Tel-Aviv katonai akciói Szíriában. Oroszország az elmúlt négy évben rengeteget áldozott azért, hogy megerősítse szíriai pozícióit, ezért bizonyosan nem nézi jó szemmel, hogy Iránnak is egyre nagyobb a befolyása az országban. Olyannyira, hogy április óta már nekik is lett tengeri kikötőjük Latakiában (Oroszország jelenleg Tartúsz kikötővárosában működtet haditengerészeti támaszpontot).

HIRDETÉS

De Washington sem passzív a kibontakozó konfliktusban: a Pentagon ugyan tagadja, hogy köze lenne az Irak elleni izraeli támadásokhoz, nem kétséges, hogy az amerikaiakat szintén zavarják Teherán ambíciói a régióban. Így lényegében szabad kezet adnak Izraelnek a hasonló kisebb, de figyelmeztető akciókhoz.

Mégis, egy nyílt háború kitörése most aligha valószínű. A felek ugyanis már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy egy közvetlen háború hatalmas pusztítással járna valamennyi résztvevő számára. A hosszú évek óta tartó proxiháborúk ráadásul nemcsak olcsóbbak, hatékonyabbak is lehetnek – a belpolitikai haszonról nem is beszélve.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/35. számában jelent meg, 2019. augusztus 30-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/35. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,505lájkolóTetszik
2,555követőKövetés
17,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Emberek, helyzet van!” – Magyar Hang-ajánló

Bod Péter Ákos-, Pikó András- és Mautner Zsófia-interjú, jászberényi riport. Körüljártuk a legújabb oktatási reformot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Kurz már koalíciós partnerét keresi

Az Osztrák Néppárt az előrehozott választások biztos esélyese Ausztriában, ám nagy kérdés, hogy az ÖVP kivel fog együtt kormányozni.

Tüzek