Tíz éves az Európai Alapjogi Karta, ebben a dokumentumban foglalták össze az uniós tagállamok azokat az alapvető, személyekhez kötődő jogokat, amelyek jórészt már ismertek nemzetközi szerződésekből. Pontosan ötven ilyen jogot sorol fel a Karta, amely így része az uniós joganyagnak és az Európai Bizottság gyakran hivatkozik is rá. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága is napirendjére vette csütörtökön a témát.
Michael O'Flaherty, a bécsi székhelyű Európai Alapjogi Ügynökség igazgatója azt mondta, öt csoportot fenyeget az a veszély, hogy nagy valószínűséggel az EU területén sérülnek a jogai. Közülük négy jól körülhatárolható kisebbség: a zsidók, a romák, a muszlimok és a migránsok. Az ötödik csoportba pedig bárki beletartozhat, mert a digitális világ teljesebbé válásával a személyes tér beszűkül. Ezen segítenek az adatvédelmi jogszabályok, amelyet jelentős lépésként értékelt az igazgató.
Barbara Nolan, az Európai Bizottság osztályvezetője arról beszélt, hogy a szerződések őreként az az ő feladatuk jelezni, ha valamelyik tagállam megsérti a Kartát. Márpedig ez Magyarország esetében többször is előfordult. Megemlítette a civilek vegzálását, a felsőoktatási törvényt és a menedékkérők jogainak sérelmét. Ezek az ügyek már az Európai Bíróság előtt vannak, amely jelentős számban szokott ítéleteiben az Alapjogi Kartára is hivatkozni. Az osztályvezető hozzátette, hogy nyáron levelet küldtek a magyar hatóságoknak a tranzitzónában éheztetett menedékkérők ügyében. A magyar kormány mellett Lengyelország az a tagállam, amelyet bírál a Bizottság az alapjogok megsértése miatt: a varsói vezetést a Bíróság elé idézték az igazságügyi reform miatt.
Mihael O'Flaherty hatmillióra becsülte a nehéz helyzetben lévő és jogsérelmeket elszenvedők számát, Járóka Lívia fideszes képviselő szerint inkább 16 millió emberről kell beszélni, a különböző gettókban pedig több százezer olyan gyerek van, akik nem járnak iskolába, holott ők is a jövő társadalmának részei. Járóka hozzátette, hogy a romákon kívül még legalább 100 millió európait sújt a szegénység, ezek közül 70 millió gyermek, akik nem jutnak hozzá például a megfelelő étkezéshez vagy tisztálkodáshoz.
Dobrev Klára azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy amikor vizsgálódnak, akkor lássák meg a valóságot, mondván: „Ha nem vizsgálja a valóságot, akkor nagyon könnyen előfordulhat az, ami Magyarországon történik, hogy a törvények uralma helyett folyamatosan az uralkodás törvényét foglalják jogszabályokba.”
