HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Krynica, ahol...

Krynica, ahol Közép-Európa találkozik

A fórum idén Európa jövője, az erős Európa témája köré szerveződött, ám végül a legtöbben arra a következtetésre jutottak, hogy Európa gyenge, és nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket

HIRDETÉS

Európa jövőjére, az átalakuló világ aktuális kihívásaira, az „orosz veszélyre”, Európa orosz energiafüggőségének csökkentésére és az ukrán konfliktusra koncentrált az idén 29. alkalommal megtartott krynicai fórum. A „közép-európai Davosként” is emlegetett rendezvényen mintegy 60 országból közel ötezer vendég vett részt, köztük vezető politikusok, valamint a gazdasági és közéleti elit képviselői, és több mint 600 újságíró tudósított. Magyarországról nagyjából 60-an érkeztek, köztük Szijjártó Péter külügyminiszter. A Stanislaw Vincenz lengyel íróról elnevezett Új Európa Új Kultúrája díjat az idén Krynicában Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész kapta.

HIRDETÉS

A Kárpátok külső vonulata, ezen belül is a Keleti-Beszkidek által ölelt délkelet-lengyelországi üdülőhelyen ilyenkor, szeptember elején évről évre magasra szökik az egy négyzetkilométerre eső, hivatalban lévő és egykori kormányfők, miniszterek, államfők száma. Tiszteletét teszi Krynica-Zdrójban a közép- és kelet-európai üzleti elit, ellátogatnak az európai és amerikai tudományos műhelyek jeles alakjai, de itt vannak a posztszovjet térség politikusai és politikacsinálói is. S akkor még nem beszéltünk a rengeteg szakértőről és újságíróról. A kisváros központjában az ősz eleji bágyadt napsütésben ott korzóztak a pihenő lengyel nyugdíjasok között a fórumra érkezett vendégek, akik már messziről kitűntek a tömegből jól szabott öltönyükben. Nem telt el két óra a megérkezés után, és máris egy volt lengyel miniszterelnökkel üdvözöltük egymást, majd néhány perc múlva egy, a korábbi konferenciákon megismert grúz tanácsadóval válthattunk szót, míg este már egy orosz kutatóval koccintottunk.

„A V4-ek egysége példaszerű a közös fényképeken, ám ez nagyon törékeny” | Magyar Hang

Ebből is látszik, hogy a régió jól bejáratott találkozóhelye Krynica már a rendszerváltás óta. Nem véletlenül ragasztotta rá a lengyel média öntudatosan a „lengyel Davos” elnevezést. Mások, kicsit szélesebb kitekintéssel közép-európai Davosnak hívják. De hagyjuk a hangzatos szavakat, hiszen ezek nélkül is egyértelmű, hogy a varsói Keleti Kutatások Intézete által szervezett Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórum Közép- és Kelet-Európa egyik legrangosabb eseménye.

Egy ilyen rendezvény, különösen a nemzeti önbecsülésre, a stílusra sokat adó, Közép-Európa motorjaként, a baltiak, az ukránok, valamint a kaukázusiak pártfogójaként fellépő Lengyelországban megadja a módját. Már a színhely is szimbolikus. A hatszáz méterrel a tengerszint felett fekvő mintegy 15 ezer lakosú kisváros a Monarchiát idézi. Akárcsak a Kárpátok másik végén Szováta vagy Tusnádfürdő. Szecessziós villáival, hangulatos parkjaival, fürdőházaival, a hegyekben megbúvó mofettákkal a XIX. század végének, a XX. század elejének fürdővárosi hangulatát idéző igazi ékszerdoboz. Ezt már a nevében a lengyelül a gyógyfürdőhelyeket jelentő zdrój szó jelzi. Errefelé több „zdrój” is van, hiszen a környék gyógyvizekben az ország leggazdagabb része. De Krynica nemcsak külsőségeiben idézi a Monarchiát. Azért is szimbolikus helyszín, mert ez a régió egykor a kulturális sokszínűségéről volt híres, és mint ilyen, errefelé ismeretlen volt az idegen fogalma.

HIRDETÉS

Ezért aztán a lengyelek jobb helyet – könnyebben megközelítőt persze igen – ki sem találhattak volna egy olyan fórum helyszínének, amelynek célja a közép-európai gondolat erősítése mellett az EU-tagállamok és a keleti szomszédság közötti politikai és gazdasági együttműködés fejlesztése. Mint a panelbeszélgetések is megerősítették, Közép-Európa minden problémája, belső törésvonalai ellenére sem volt olyan egységes, mint manapság. A pragmatizmus erősödését mutatja az is, hogy a lengyel légitársaság (LOT) Varsó mellett budapesti bázist nyit. Az ugyan egyértelmű, hogy a lengyelek középhatalmi ambícióik szolgálatába állítanák ezt az együttműködést, ám érezve ennek hátulütőit, ma ezt már nem nagyon hangoztatják. Az is szembetűnő, hogy Varsó a keleti irányú biztonsági érdekei, valamint erős atlantizmusa miatt Közép-Európánál szélesebb együttműködésben gondolkodik, amely törekvés látványosan megjelenik a Három Tenger Kezdeményezés koncepciójában.

Kik nyerhetnek Európa gyengülésén? | Magyar Hang

S ha azt mondtuk, hogy Közép-Európa ma reneszánszát éli, akkor ez messze nem mondható el az Európai Unióról. A fórum idén Európa jövője, az erős Európa témája köré szerveződött, ám végül a legtöbben arra a megállapításra jutottak, hogy Európa gyenge, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, gazdasági értelemben lassul, és sokat veszített versenyképességéből. Az Egyesült Államok egyértelműen megelőzte, de sok tekintetben már Kína is. A bajokat csak tetézi a brexit, és immár a kihívások között arról is beszélni kell, hogy az Európai Unióban hárommillió, 25 év alatti fiatalnak nincs munkája. Mert e probléma szőnyeg alá söprése éppúgy a hagyományos pártokat gyengíti, mint a migránskérdés félrekezelése. De ennek az elitellenes erők erősödése mellett más, Európa jövőjét alapvetően befolyásoló következménye is van. Többen hangsúlyozták, hogy ma Európának nemcsak jövőképe nincs, de hirdetett értékeivel polgárainak egyre jelentősebb részét sem tudja elérni. Így egyre nagyobb a szakadék az európai elitek és a társadalmak között, ami csak tovább növeli a bizalmatlanságot.

Az Európán belüli törésvonalak közül talán a legerősebben az Oroszországhoz viszonyulás domborodott ki most Krynicában. Nem véletlenül, hiszen míg korábban orosz résztvevők sorának meghívásával megpróbálták megérteni Moszkva gondolkodását, addig most a szervezők arra helyezték a hangsúlyt, miként lehet megállítani az orosz agressziót, és hogyan kellene küzdeni a Kreml propagandája ellen. Ezt a vonalat erősítette a rengeteg ukrán meghívott, akik Európa legnagyobb kihívását tényleg Oroszországban látják. Jellemző volt ebből a szempontból Borisz Taraszjuk egykori külügyminiszter felszólalása, aki Párizsnak és Berlinnek címezve az 1938-as müncheni megállapodáshoz hasonlította Moszkva visszatérését az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe, valamint esetleges visszatérését a G8-ak közé.

Lehet-e Zelenszkij ígéreteiből valóság? | Magyar Hang

Ezen azonban a jelenlegi világpolitikai helyzetben aligha csodálkozhatunk. A Krynicában elhangzottak csak megerősítették a fórum előtti napok történéseit. A II. világháború kirobbanásának 80. évfordulójára emlékezve 40 ország küldöttségét fogadták a lengyel fővárosban. Az első számú vendég Donald Trump lett volna, aki az országát végül lényegében elkerülő hurrikánra hivatkozva az utolsó pillanatban mondta le az utazást. Vlagyimir Putyint ugyanakkor a szervezők üzenetértékűen nem hívták meg. Az ukrán államfő viszont már az évforduló előtti napon befutott hivatalos látogatásra. Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij egymásra licitálva követelték az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását, keltek ki az Északi Áramlat bővítése ellen. Kiderült az is, hogy az Egyesült Államok és Lengyelország az amerikai cseppfolyósított gáz exportjával választaná le Ukrajnát teljesen az orosz gázról. Az ukrán, a balti és a lengyel félelmek egyértelműen megjelentek nemcsak a felszólalásokban, de a sör melletti beszélgetésekben is. Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy az orosz Vnyestorgbank kapja Krynicában Az Év Szervezete címet, mint egykor.

De ha már itt tartunk, Krynicáról nem lehet megemlékezni a fórumot kísérő gálák, egymást érő koncertek említése nélkül. Már csak azért sem, mert a lengyelek nemcsak középhatalomként gondolkodnak, úgy is cselekednek. Érzékeltetve az ország súlyát, adnak a külsőségekre, a pompára. S ha már a gálákról beszélünk, minden jelen lévő magyar büszke lehetett arra, hogy a Stanislaw Vincenz lengyel íróról elnevezett Új Európa Új Kultúrája díjat az idén Krynicában Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész kapta. Az Év Embere Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő lett, ami néhány héttel a parlamenti választások előtt nem meglepő, sőt jelzésértékű.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/37. számában jelent meg, 2019. szeptember 13-án.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/37. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,700lájkolóTetszik
2,809követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Újabb szög a vidék koporsójában: megszűnik az agrár-felsőoktatás Szarvason

Babák Mihály hiába próbálta megmenteni a kart, a Fidesz leállította saját polgármesterét, így már csak szakképzésre és kutatásra lesz lehetőség a patinás intézmény falai között.

Kelj fel, és jaj?