Andrew Finch zajt hallott a tornác felől, a bejárati ajtóhoz ment, hogy megnézze, mi történik a háza előtt; ahogy kilépett, reflektorok világítottak az arcába, és rendőrök üvöltötték körülötte, hogy azonnal tegye fel a kezét. A mozdulat még szinte el sem indult, amikor lövések dördültek, a 28 éves wichitai férfit háromnegyed órával később halottá nyilvánították a helyi kórházban. Finch egy telefonos beugratás áldozata lett, ráadásul tévesen, nem is ő volt a célpont. A rendőröket egy Tyler Barriss nevű Los Angeles-i férfi hívta fel azzal, hogy meggyilkolta a családtagjait, túszokat ejtett, és ha megpróbálják megállítani, felgyújtja a házát. Csakhogy a megadott címen nem a telefonáló lakott, hanem Finch, akinek esze ágában sem volt kárt tenni a szeretteiben.
A módszer ekkor már ismert volt a rendőrség előtt: a bejelentő súlyos bűncselekmény elkövetésével fenyegetőzik, a hatóságok erre riasztják a különleges taktikai egységet (SWAT), amely igyekszik ártalmatlanná tenni a feltételezett tettest. Csakhogy a cím a beugratás áldozatáé, aki legkevésbé sem számít rendőrségi rajtaütésre, az így kialakult helyzetben elég egy félreérthető mozdulat – ahogy az állítólag Finch esetében is történt, aki a jelentések szerint az öve felé nyúlva emelte a magasba a kezét –, hogy a „tréfa” tragédiával végződjön.
Az akciócsapat után swattingnak elnevezett rémisztő telefonbetyárkodás elterjedt gyakorlattá vált az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben. S bár Andrew Finch 2017 decemberében bekövetkezett értelmetlen halálát követően a hatóságok számos óvintézkedést hoztak, a telefonáló Barrisst pedig idén márciusban 20 év börtönre ítélték, a swatting, úgy tűnik, sokak szemében még mindig a bosszú hatékonynak vélt eszköze. Különösen az online számítógép-játékosok körében.
Sokszor csupán a szerencsének köszönhetően nem történik tragédia. Idén augusztus közepén Kyle Giersdorfra, egy 16 éves fiatalra törte rá az ajtót egy rendőri egység. Ő sem akart gyilkolni, még egészen apró bűncselekményt sem forgatott a fejében, azt csinálta, amihez a legjobban ért: a számítógépe előtt ült, és igyekezett kiiktatni a virtuális ellenséget. Kyle Giersdorf a Fortnite nevű online lövöldözős játék világbajnoka, aki a nyár közepén New Yorkban ért fel a sportág csúcsára, 3 millió dollárt és számos ellenséget szerezve a diadallal. Ezek egyike hívhatta rá a rendőröket a fiatalra, aki azonban egyből rájött, hogy swatting áldozata lett, így minden gyanús mozdulatot kerülve igyekezett jelezni a hatóság embereinek: tőle nem kell tartaniuk. Mivel azonban az online játékban éppen komoly mészárlás zajlott, a zajok könnyedén megtéveszthették volna a kiérkező rendőröket, ám az egyik közelben lakó rendőrtiszt felismerte Giersdorf családját, és lefújta az akciót.
– Ez valami egészen új volt, azt hiszem, épp most swattingeltek meg – mondta a fiú online játékostársainak, miután a rendőrök távoztak. A rajtaütést élőben közvetítette a csatorna, ahol a rajongók a játékot követhetik. „Fegyverrel törtek ránk. Mi van, ha lelőnek? Nincs mindenkinek ilyen szerencséje” – idézte a fiú szavait a The New York Times.
Seattle városa az ilyen esetek elkerülése érdekében roppant egyszerű megoldást választott: tavaly október óta azok, akik potenciális swattingáldozatnak tartják magukat, egy adatbázisban jelezhetik ezt a hatóságok felé, így a kiérkező rendőrök legalább gyanakodhatnak a célpontok ártatlanságában. A regisztráció az elmúlt évben több rajtaütést akadályozott meg, önmagában azonban még nem elegendő, mutatott rá több szakértő is. A megfelelő törvényi szabályozások hiányában az áldozatok sokszor még azzal sincsenek tisztában, hogy a swatting bűncselekmény.
Az FBI adatai szerint évente 400 ilyen minősített eset történik az Egyesült Államokban, és a kiberzaklatásnak ezen formája már más országokban, így többek között Brazíliában és Kanadában is megjelent.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/37. számában jelent meg, 2019. szeptember 13-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/37. számban? Itt megnézheti!
