HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Villámok ciká...

Villámok cikázhatnak Donald Trump feje körül

HIRDETÉS

Nancy Pelosi, az alsóház demokrata elnöke szeptember 24-én este jelentette be, elindítják az impeachment nevű eljárást Donald Trump ellen. Az impeachment egy közjogi felelősségre vonás, amely az amerikai jogrendszerben az elnök elleni vádat jelenti, a vádlók és a bírálók is a törvényesen választott képviselők és szenátorok – utóbbiak tartják a formális meghallgatást a Legfőbb Bíró elnökletével. Az egész folyamat szándékosan nem egyszerű, hogy ne lehessen vele visszaélni, így aztán az eddig elindított három hasonló eljárás egyikének végén sem sikerült az elnököt visszahívni a hivatalból; igaz, Andrew Johnson esetében ez mindössze egy szavazaton múlt, illetve Richard Nixon az eljárás megindítása után, saját magától mondott le, azaz, az impeachment ő esetében tulajdonképpen sikeres volt.

HIRDETÉS

Az amerikai elnököket komoly mentelmi jog védi. Ahogy azt Brett Kanavaugh főbíró is megerősítette szenátusi meghallgatásán, általánosan elterjedt jogi álláspont az Egyesült Államokban, hogy az elnököt nem lehet semmilyen bűncselekménnyel sem megvádolni, csak bűncselekmény gyanúja alapján impeachment-eljárást alá vonni (és, ha az sikeres, már mint magánembert lehet vád alá helyezni). Az egészet közösen kell lefolytatnia a Kongresszus alsó- és felsőházának; az előbbinek egyszerű-, míg az utóbbinak kétharmados többséggel kell az elmozdítást célzó folyamatot támogatnia.

Ha végül mindenkin keresztülmegy, az azt jelenti, hogy az elnököt megfosztják hivatalától, azaz, már lehet is az alelnököt esketni. Homályos azonban az amerikai alkotmány megfogalmazása, mi az, ami ezt az eljárást maga után vonhatja: hazaárulás, kenőpénzek elfogadása vagy egyéb főben járó bűncselekmények és vétségek, és míg az első két pont nagyjából értelmezhető, nehéz megmondani, hogy az alapító atyák mégis mit értettek a legutóbbi alatt. Ez tehát azt jelenti, hogy a kongresszusra belátására van bízva ennek értelmezése.

A felsőházi kétharmados szabály miatt nehezen képzelhető el, hogy Donald Trumpot a szenátus megfosztaná hivatalától. Míg a demokraták a félidős választáson elnyerték az alsóházbeli többséget, a szenátusban még pozíciókat is veszítettek. Szinte kizárt, hogy annyi republikánus szenátor dezertáljon, hogy Trumpot visszahívják, ezért az eljárás megindítása inkább szimbolikus gesztusnak tekinthető, mint valós politikai fenyegetésnek.

A neokonok alkonya? | Magyar Hang

Lelépett a színről John Bolton, akihez képest még Donald Trump is normálisnak tűnt.

Emiatt Donald Trump ki is van akadva: „elnöki zaklatásról” beszél. Szerinte a demokraták csak packáznak vele, csak meg akarják kötni a kezét, hogy gyengítsék pozícióját a külpolitikában. A demokraták a másik oldalon így saját szavazóbázisuk felé bizonyíthatják, hogy nem bánnak kesztyűs kézzel az elnökkel, mert Trump sem áll a törvények felett, illetve, ezzel tematizálhatják a közbeszédet is. A republikánusok közben védekezésre szorulnak, és képviselőiknek választani kell, hogy kitartanak-e az elnök mellett vagy sem. Az egy másik kérdés, hogy Trump tevékenysége ténylegesen maga után vonja-e az elmozdítását célzó eljárást, vagy sem.

HIRDETÉS

Nancy Pelosi egészen a legutóbb történtekig úgy gondolta, hogy nem. Al Green és Brad Sherman demokrata képviselők ugyanakkor már 2017-ben meg akarták indítani az eljárást, ám azt akkor elég markáns, 58–364-es aránnyal leszavazta az alsóház. Trump ügyvédjének, Michael Cohennek a tárgyalásakor is felmerült, hogy el kéne indítani a folyamatot, ahogy a Mueller-jelentés elfogadásakor is. Utóbbi, konzervatív értékrendet valló hivatalnokként, bár határozottan kiemelte, hogy az elnököt a vádak alól a vizsgálatok nem tisztázták, ám elegendő bizonyítékot sem talált arra nézve, hogy ilyen eljárás megindítását javasolja, szerinte Trumpot csak az mentette meg attól, hogy formálisan is bűncselekményekkel vádolja meg, hogy a beosztottjai egyszerűen nem teljesítették a kéréseit, vagy, ha azok írásban érkeztek, inkább lemondtak hivatalukról. Így aztán a demokrata Pelosi, már a többségi szavazatok birtokában sem érezte indokoltnak az impeachmentnek nekivágni; ám szeptember 24-én mégis bejelentette, a rendelkezésre álló új információk alapján eljött ennek is az ideje.

Az, hogy a alsóház elnökasszonya most mégis emellett döntött, egy valóban megdöbbentő esetnek köszönhető. Egy, mindkét ház hírszerzési bizottsága elnökének írt, és kiszivárogtatott, hivatalos névtelen panasz (whistleblower complaint) szerint Donald Trump a nemrégiben megválasztott ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt nyomás alá helyezte egy már a kongresszus által megítélt nagyobb összeg visszatartásával, mondván, hogy indítson vizsgálatot a demokraták jelenleg legnépszerűbb elnökaspiránsának, Joe Bidennek fia, Hunter ellen – utóbbi ugyanis 2014-től 2019-ig (tehát amikor apja még Obama alelnökeként szolgált) elnökségi tagja volt a Burisma Holdings nevű ukrán cégnek, és ebben a minőségében képviselte a pénzmosással és adóelkerüléssel is megvádolt, földgázzal kereskedő vállalatot.

Kína célja Trump megbuktatása | Magyar Hang

Minden jel szerint még jó ideig elhúzódhat a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború. Trump számára rossz hír, hogy saját hátországának, a farmereknek is kezd elegük lenni a harcból az agrártermékeket érintő korlátozások miatt.

A vállalat nyilvánvalóan politikai védelmet remélt a hivatalban lévő amerikai alelnök fiának alkalmazásával, ami, ha nem is klasszikus értelemben vett korrupció, de közel áll hozzá. Trump állítása szerint Joe Biden alelnök személyesen járt közbe, hogy 2016-ban kirúgják az ukrán legfőbb ügyészt, hogy ezzel állítson le egy, a fia esetleges érintettségét is felvető vizsgálatot, azaz szerinte Biden volt az, aki visszaélt a pozíciójából eredő befolyásával.

Valójában a cég már akkor vizsgálat alatt állt, amikor Hunter Biden csatlakozott hozzájuk ügyvédként. Obama alelnöke pedig 2016-ban valóban kijelentette, hogy egy egymilliárd dolláros amerikai kölcsönt nem kap meg Ukrajna, ha nem rúgják ki az ügyészt – ám itt ezt a döntést valószínűleg nem az alelnök hozta meg, hanem Obama elnök, és Biden csak az üzenet közvetítője volt. A legfőbb ügyésszel szemben azonban nem csak az Egyesült Államoknak, hanem az EU-nak is illetve az IMF-et akkor képviselő Christine Lagarde-nek is kifogása volt, mindenkinek az, hogy nem tesz eleget a korrupció leküzdésére.

Trump állítása szerint tehát Biden ezt nem amiatt tette, mert Amerika elégedetlen lett volna az ukrán ügyész hivatali működésével, hanem, mert az nyomozni szándékozott volna a Hunter Bident sorai között tudó cég ellen. Mindenesetre ez az eset tényleg jól mutatja, hogy nem etikus vezető politikusok családtagjainak szerepet vállalni nemzetközi cégekben, főleg nem havi 50 ezer dollárért, hiszen ez, még ha legális is, ám legalábbis gyanúra ad okot, ahogy Biden volt alelnök, jelenlegi elnökaspiráns esetében is teszi.

A névtelen panasz állítása szerint több dolog is történt, ami felveti az elnöki hatalommal való visszaélés lehetőségét. Egyfelől Trump az első hivatalos telefonbeszélgetését, amelyet a frissen megválasztott ukrán elnökkel folytatott, belpolitikai haszonszerzésre használta fel, azáltal, hogy emlékeztette Zelenszkijt arra, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben mennyit segítette Ukrajnát, és többek között szó szerint kérte, hogy Biden ügyének járjon utána. Azt, hogy ez pontosan így történt, onnan tudjuk, hogy azóta a Fehér Ház nyilvánosságra hozta a telefonbeszélgetés szövegét.

HIRDETÉS

Meghalt a diplomata, aki leleplezte ifjabb Bushék Irakról elhintett hazugságát | Magyar Hang

Joseph Wilson 69 éves volt. Ő és akkori felesége, Valerie Plame nagy árat fizetett a 2003-as szókimondásért.

A névtelen panasz ezenkívül emlékeztette arra is a két hírszerzési bizottsági elnököt, hogy a telefonbeszélgetés hanganyagát nem a szokásos helyen tárolta el a Fehér Ház, hanem, egy, a nemzetbiztonsági okokból titkosított hanganyagok között, ezzel korlátozva a kormány tagjai számára a telefonbeszélgetés hanganyagához való hozzáférést, noha a beszélgetésben semmilyen titkosított információ nem hangzott el.

Érdekes módon az amerikai elnök a szivárogtató (whistleblower) állítását egyáltalán nem tagadta; kijelentette, hogy soha semmilyen alkalommal nem helyezett nyomást az ukrán elnökre, kivéve Joe Biden fiával kapcsolatban. Azaz lényegében beismerte azt, amivel vádolják, majd gyorsan korrigált, és ezt is tagadta.

A nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés-leiratok szintén nem tisztázták az elnököt. Sőt, pont, hogy azt bizonyítják, valóban volt nyomásgyakorlás. Ez már pedig komoly vád: hivatali hatalommal való visszaélés a politikai ellenféllel szemben, ráadásul egy másik ország erőforrásainak igénybevételével. Trump ugyanis pont a július 25-i telefonbeszélgetés előtt alig egy héttel utasította kabinetfőnökét, Mick Mulvaney-t, hogy tartsák vissza az Ukrajának a washingtoni törvényhozás által megítélt 391 millió dollárnyi (közel 100 milliárd forintnyi) katonai segélyt.

Trump állítása szerint a szivárogtató egy „kém”, „hazaáruló”, és az egész impeachment-eljárást „boszorkányüldözésnek” nevezte, kiemelve, hogy egyetlen korábbi elnököt sem kezeltek annyira „rosszul”, mint őt. Az ukrán államfő ellenben azt sietett közölni, hogy esze ágában sincs beavatkozni az amerikai belpolitikába, és hogy az ukrán legfőbb ügyész független, semmilyen nyomást nem helyezett rá, hogy hogyan végezze a dolgát.

Duguláselhárítók: 45 éve borította ki a bilit Nixon egyik „takarítóembere” | Magyar Hang

A CIA-s múltú E. Howard Hunt 1973. szeptember 24-ei és 25-ei meghallgatásán elsőként ismerte el, hogy a Nixon-adminisztráció tudott a Watergate-épületben történtekről.

Nancy Pelosi az eljárás hivatalos megindításával újabb ütőkártyát vett a kezébe, ugyanis ez újabb és újabb, az elnök ügyeivel kapcsolatos meghallgatásokra ad lehetőséget, és, noha jelenleg a felmérések szerint „mindössze” 49 százalék támogatná az elnök hivatalából való elmozdítását – fél évvel ezelőtt ez a szám még 39 volt. Nem lehetetlen, hogy az eljárás végére ez a szám jóval magasabb lesz, hiszen a Nixon elleni Watergate-vizsgálatok megindításakor kezdetben a szavazók mindössze 19 százaléka mozdította volna el az elnököt, ám annak lemondásakor már ez az arány 57 százalékra rúgott, az elnök népszerűsége pedig 24 százalékos, azaz csak feleannyi volt, mint az eljárás megindításakor. Trump jelenlegi népszerűsége közel 43 százalékon áll a Fivethirtyeight oldal szerint.

Hogy mi lesz az eljárásból, egyelőre nem tiszta, az viszont biztosnak tűnik, hogy Trump csak veszíthet rajta, és az is, hogy már nem csak szaporodnak a viharfelhők Trump feje felett, hanem ezekből a felhőkből lassan villámok is cikáznak.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,629lájkolóTetszik
2,792követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek