HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Kölcsönös elr...

Kölcsönös elrettentés – Milyen lesz a háború a XXI. században?

HIRDETÉS

A szaúdi olajfinomítót ért támadás megmutatta, milyen sérülékenyek a legerősebb hatalmak is az aszimmetrikus veszélyekkel szemben. Lévén a világ egyik legjobban felszerelt hadserege sem tudta megvédeni a térség egyik legfontosabb ipari létesítményét. Felvetődik a kérdés, hogy milyen lesz a háború a XXI. században, és képes-e a katonai erő a múltban megszokott hagyományos szerepet játszani a globalizálódó világban?

HIRDETÉS

A jövő háborúinak kontúrjai bizonytalanabbak, mint bármikor. Egyes szakértők a jelenlegi helyzetet az I. világháború előttihez hasonlítják. Nem is elsősorban a szembenállás éles volta, hanem a technológiai lehetőségek megnövekedése, és a tapasztalat ezen alapuló új fegyverek használatában meglévő hiánya miatt.

Mint egyik tanulmányában Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára megállapítja, a nemzetközi biztonságban forradalmi változások zajlanak, amelyek élén a globalizáció és az információs technológia erői állnak. Az elmúlt közel három évtizedben az egypólusú világ fegyveres konfliktusai nem maradtak a rivalizáló államok közötti hagyományos hadviselés tradicionális keretei között. Szomáliától Boszniáig, Koszovótól Kelet-Timorig, Szudántól Afganisztánig és Irakig a háború sokszínű képet mutatott. Az új globális biztonság körülményei közepette a posztmodern beleütközik a hagyományosba, a világban könnyen alkalmazkodó konfrontálódik a lokálissal. A vesztfáliai berendezkedést egyre nagyobb kihívások érik az államszint alatti és az államokon átnyúló ellenséges erők által. A modern high-tech nyugati haderők szembetalálták magukat az etnikai félkatonai erőkkel, a gyenge és a lator államokkal, valamint a hagyományos fegyverektől a rakétákig felszerelt szélsőséges radikális szervezetekkel. Az új háborúk gyakran hevesebbek, dinamikusabbak és sokrétűbbek, mint a XX. században.

Azt már Ivan Timofejev orosz biztonságpolitikai szakértő vázolja, hogy az Egyesült Államok vezető szerepe fennmarad, ám ezt a vezető szerepet egyre nyilvánvalóbb kihívások érik. Ha elfogadjuk, hogy a világrendet az erőviszonyok határozzák meg, akkor a világ már policentrikus. Oroszország modern rakétarendszereket fejleszt. Nyugtalansággal szemlélik Washintonban a kínai kis- és közepes hatótávolságú rakétaarzenál növekedését is. Kína és India közben jelentős hadiflottát is épít, amely idővel igen nagy fejtörést okoz majd Amerikának. A technológiai versenyfutásban a néhány vezető ország között egyre jobban eltűnnek a különbségek.

Az orosz szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a technológiai forradalom milyen gyorsan alakítja át a stratégiai tervezést. Így például az új orosz katonai doktrína a második legnagyobb veszélyként tekint egy háború esetén az információs infrastruktúra és a hadvezetési rendszerek lebénítására. Ez az „elvakítás” és „süketítés” ugyanis technológiai szempontból visszaveti a szenvedő felet a XX. század szintjére, a hadvezetés felállhat a számítógépek mellől és bogarászhatja a hagyományos térképeket. De a kiberhadviselés veszélyeztetheti az energetikai rendszereket is, amellyel szintén le lehet bénítani az ellenfelet.

HIRDETÉS

A kiszámíthatatlanságot növeli a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolását célzó INF-szerződés felmondása. E stratégiai bizonytalanság mellett komoly kockázatokat rejt a technológiai fejlődés. Bár humanitárius szempontból sokan katasztrófának tartják, a tervezők folyamatosan fejlesztik azokat az automatizált fegyvereket, amelyek a jövőben akár a hús-vér katonákat is felválthatják. A technológia részben már létezik, bár egyelőre − talán hozzátehetjük, hogy szerencsére − a robotok csak emberi parancsra képesek kiválasztani és megtámadni a célpontjukat. „Egy konvencionális háború a közeljövőben rendkívül végzetes és gyors lesz” – jelentette ki William Hix tábornok egy panelbeszélgetésen, ahol az USA hadseregének vezetői vesézték ki a harmadik világháború eshetőségeit.

E megállapítás alapja, hogy a mostani fegyverek már nagyrészt automatizáltak, kvázi robotok, így nagy pontossággal tudnak majd pusztítani. S mivel az oroszoknál és a kínaiaknál is döbbenetes technológiai fejlődés ment végbe a hadseregben, emiatt egy nagy háború esetén olyan pusztításra számíthatna az Egyesült Államok, amilyet a koreai háború óta nem látott. Ez a félelem azonban esélyt is ad arra, hogy az egyre rohamosabb technológiai fejlődés ellenére is fennmarad visszatartó erőként a kölcsönös elrettentés.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/39. számában jelent meg, 2019. szeptember 27-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/39. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,679lájkolóTetszik
2,806követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Jogállamisági kérdésben vétózott Magyarország

Nem fog jogállamisági jelentést készíteni az Európai Bizottság a tagállamokról, mivel Magyarország és Lengyelország megvétózta az ezt célzó, egyébként minden más ország által támogatott előterjesztést. Varga Judit igazságügyi miniszter jelezte: ha kell, megtorpedózzák a költségvetést is.