Meglepő döntés született helyi idő szerint vasárnap este Washingtonban, miután Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Az Egyesült Államok zöld utat adott Törökországnak a szíriai hadműveletéhez – írja a CNN. A bejelentés különösen az előzmények ismeretében tűnik váratlannak, hiszen a Fehér Ház még néhány órával a döntés előtt is azt kommunikálta, hogy nem támogatja az akciót, és továbbra is szövetségesének tekinti az Északkelet-Szíriát felügyelő kurdokat.
– Megtettük az előkészületeket, véglegesítettük műveleti terveinket a szükséges utasítások megadásával – közölte Erdogan korábban a kormánypárt tagjaival Ankarában. A török elnök szerint országát rákényszerítik, hogy a saját biztonsága érdekében katonai akciót hajtson végre.
A békességet veszélyezteti a béke szigete | Magyar Hang
Ha tovább folytatódik az időhúzás, akkor mi magunk fogjuk megoldani a problémát! - így fenyegette meg a múlt héten az Egyesült Államokat a török külügyminiszter, miután világossá vált: a korábban tervezett szíriai biztonsági zónát továbbra sem hagyták el mindenhol a kurdok által dominált Szíriai Demokratikus Erők (SDF) egységei.
Erdogan az elmúlt napokban többször figyelmeztette Washingtont, hogy bármelyik pillanatban megindíthatják katonai akciójukat Szíriában. A célpontként megjelölt területet a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia az Egyesült Államok hathatós támogatásával tartja ellenőrzés alatt. Ankara szerint a kurdok jelenléte a térségben nemzetbiztonsági kockázatot jelent Törökország számára, mivel a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét alkotó milícia a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese.
A jelentések szerint közel 3,7 millió szír menekült él Törökországban, Erdogan az akciótól azt reméli, hogy közülük legalább 2 millióan hazatérhetnek majd. A NATO-szövetséges Törökország és az Egyesült Államok közös légi- és szárazföldi járőrtevékenységet folytat a Szíria és Törökország közötti határ északkeleti része mentén azóta, hogy augusztusban megállapodtak egy „biztonságos zóna” létrehozásáról helyben. Ankara tervei szerint 10 nagyobb és 140 kisebb települést építene fel nemzetközi támogatással a térségben, egy 30 kilométer széles és 480 kilométer hosszú sávban az Eufrátesz folyó és a szíriai-iraki határ között.
Újabb terrorhullám közeleg? | Magyar Hang
Miközben mostanra egyre többen feledkeznek meg az Iszlám Állam (IÁ) által okozott rémtettekről, a dzsihadista terrorszervezet csendben újjászervezte megmaradt erőit, így ismét egyre nagyobb veszélyt jelent az egész világra, benne Európára. Ez olvasható ki abból a jelentésből, amelyet az Egyesült Államok által vezetett, Iszlám Állam (IÁ) elleni Operation Inherent Resolve (Veleszületett elszántság hadművelet) felügyeleti irodája küldött múlt héten az amerikai kongresszusnak.
A Fehér Ház bejelentését követően számos demokrata párti képviselő bírálta hevesen Donald Trumpot. Ruben Gallego, iraki háborús veterán és a kongresszus arizonai tagja a Twitteren arról írt: zöld utat adni a törököknek az egyik legrosszabb döntés volt, amely könnyen destabilizálhatja a régiót. A kurdok sosem fognak már megbízni Amerikában, és új szövetségest keresve folytatják a szabadságharcukat – idézte a politikust a The Guardian.
A kurdok Törökország legnagyobb lélekszámú kisebbsége. Az első világháború után önálló állam nélkül maradt, három ország (Törökország, Szíria és Irak) területén szétszórt kurdok folyamatosan küzdöttek a függetlenségükért. A PKK 1978-as megalapítása után a feszültség egyre fokozódott Törökországban. A párthoz számos terrorcselekmény elkövetése köthető, amelyekre a hatalom minden esetben még komolyabb elnyomással válaszolt. A szíriai polgárháború kitörését követően a kurdok sikerrel vették fel a harcot az Iszlám Állammal szemben, idén márciusban nyugati támogatással az utolsó dzsihádisták által ellenőrzött területet is sikerült elfoglalniuk.
